Máthé Zsuzsa: a XXI. századra egészen új aspektusai nyíltak a gyermekvédelemnek

A gyermekvédelemnek a huszonegyedik századra egészen új aspektusai nyíltak – mondta Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtök este, ahol többek között a Pride gyermekekre gyakorolt hatásáról vitázott Barabás Richárddal, a Párbeszéd fővárosi képviselőjével és a párt társelnökével.

Az igazgató szerint ennek több oka is van, köztük a technológiai váltás, a magyarországi droghelyzet és Pride mögötti ideológia.

A felvonulás esztétikuma, „a kereszténységet bizonyos értelemben megszégyenítő” jelenségei és a „közszemérmet alapvetően megbotránkoztató ” jegyei mellett, a rendezvény mögött álló genderideológiát tartja elsősorban veszélyesnek

– mondta.

Máthé Zsuzsa kiemelte, a mai ifjúság mentális állapota „meglehetősen rossz állapotban van” és mérések szerint minden negyedik-ötödik nyugati kultúrában élő gyermek mentális problémákkal küzd. Ennek az oka véleménye szerint alapvetően többek között egy civilizációs válság, a „megroppant identitás”, „értékvesztett társadalmak” és a családok szétesettsége – fejtette ki.

Úgy fogalmazott, ebbe a helyzetbe a gyermekek úgy születnek bele, hogy „a zsebükben van az egész világ”, így túltájékozottak és „túl nagy spektrumban kapnak információkat”.

Szerinte a Pride mögötti genderideológia a test és a lélek elválaszthatóságát hirdeti és ez „olyan hamis illúziókat kelt” a fejlődő gyermekekben, hogy a szexuális orientáció vagy a nemi identitás „egy fluid, átjárható dolog”. Az igazgató arról is beszélt, a szociokulturális és kortárs hatások befolyását mutatja az, hogy szakemberek szerint nagyon korai életfázisban, 2-5 éves korban alakul ki a homoszexualitás, a leszbikus hajlam vagy a nemi identitás zavara.

Barabás Richárd a műsorban hangsúlyozta, az, hogy valaki homoszexuálisnak születik egy természeti adottság. Ezért úgy gondolja, hogy mindenfajta megkülönböztetés és az, hogy „a magyar kormány gyűlöletpropagandát folytat az LMBTQ-közösség ellen, az iszonyatosan embertelen”.

Szerinte „a magyar kormány nem akarja, hogy olyan kérdésekről beszélgessünk, mint például, hogy hová tűnt a Magyar Nemzeti Bankból (MNB) 500 milliárd forint”. Kiemelte, a magyar kormányt képviselő országgyűlési képviselők két hete „kettő nap alatt orosz mintával, orosz mintát követve korlátozták a gyülekezési szabadságot, ami mindenkit érint”.

Barabás Richárd leszögezte, idén is lesz Pride és mindenkit arra bíztat, hogy vegyen részt rajta. Hangsúlyozta, a közvélemény-kutatásokból azt látni, ma a magyarok több mint fele támogatja az azonos neműek házasságát, valamint a „szivárványcsaládokkal” szemben és a gyermekek örökbefogadásával kapcsolatban is támogatóak.

Úgy fogalmazott, a Pride-on résztvevő emberek számára a rendezvény napja egy olyan nap, „amikor egymás szemébe lehet nézni” és azt érezhetik, hogy nincsenek egyedül.

A vitázó felek többek között más gyermekvédelmet és az LMBTQ-közösséget érintő kérdésre is kitértek, valamint a magyar egészségügy helyzetét és a hídlezárásokat eredményező demonstrációkat is érintették.

A műsor második felében a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos elmondta:

a kábítószer-kereskedőkkel szemben az eddigieknél szigorúbb jogszabályokat vezetnek be, ellenük határozottabban lépnek fel a jövőben az újfajta drogok megjelenése miatt.

Horváth Lászlót annak kapcsán kérdezték, hogy a parlament szerdán megkezdte a kábítószer-ellenes törvényjavaslat vitáját, továbbá a tervek szerint az alaptörvényben is rögzítik: Magyarországon tilos kábítószer előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése.

A kormánybiztos elmondta: míg a rendszerváltást követő egy-két évtizedben a közepes és nagyobb magyar városokban a – gyakran nehezen és drágán beszerezhető – klasszikus drogok voltak a jellemzőek, addig az utóbbi időszakban újfajta, olcsón, gyorsan és könnyen megvásárolható kábítószerek „mérgezik” a legkisebb magyar falvakat is.

Rámutatott: ezek a szerek – amelyekről a legtöbb esetben az eladója sem tudja, hogy mit tartalmaz, milyen hatásokkal jár – mentális károkat okoznak, roncsolják a használót, annak környezetét, megbontják családi, baráti rokoni kapcsolatait.

Kijelentette:

a korábbiaknál szigorúbb fellépésre van szükség, ezért az új kábítószer-ellenes törvényjavaslat értelmében a tudatmódosítóval visszaélés új bűncselekményi kategória lesz, a kábítószer-kereskedőket vagyonelkobzással sújthatják és akár kisebb mennyiségű diszkódrogot árusítók is börtönt kaphatnak, őket egy országrészből akár ki is tilthatnak.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy a jelenleginél szigorúbb elbírálás alá esnek a tudatmódosító szerek használói is, amennyiben bódult állapotukban lopnak, rongálnak, hiszen az ilyen tettek ezentúl nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek számítanak majd. Ha valaki pedig nyilvános helyen kábítószer hatása alatt agresszívan viselkedik, akár három napra közbiztonsági őrizetbe veheti a rendőrség – fűzte hozzá.

Horváth László kiemelte, hogy ezentúl büntetni fognak minden olyan esetet is, amikor valaki bódító, kábító anyagot hoz forgalomba és terjeszt, azaz a korábbiakkal ellentétben nem a kémiai és a vegyi összetétel, hanem a szándék számít majd. A kormánybiztos azt mondta: ahhoz, hogy a kábítószerek minél kevesebb további kárt okozzanak az országban, először a jogszabályokat módosítják, majd a rendőrséget kérik erőteljes fellépésre, így ugyanis jelentősen lassítható, sőt megakadályozható a kábítószer terjedése.

Ezzel együtt a rehabilitációs és prevenciós lehetőségekre is még nagyobb hangsúlyt helyeznek a jövőben – rögzítette.

Forrás: MTI