A multik és a lelkiismeret
Hirdetés
Van-e a multiknak lelkiismerete? Meglehetősen bugyuta kérdés, igaz? De valójában nem is annyira indifferens, hogy mit válaszolunk rá, hiszen a multik által előállított termékek, reklámok „közöttünk élnek”, hatnak ránk és komolyan megpróbálnak befolyásolni minket. Először csak azzal, hogy az általuk kínált árut tukmálják. De napjainkban már ennél is tovább mennek: moralizálnak, jóemberkednek, mint egy lelkiismeretes porszívóügynök, aki saját haszna elé helyezi ügyfeleit.
Nincsenek illúzióink azt illetően, hogy egy multinacionális vállalatnak mi áll első helyen: a profit. Jól látható ez a közelmúlt eseményeiből: számos nagy cég pálfordulását nézhettük végig egészen közelről.
Donald Trump beiktatását követően például maga Mark Zuckerberg jelentette be, hogy leállítja az úgynevezett tényellenőrzést, amellyel korábban az általa alapított vállalat azt a látszatot keltette, hogy egyetlen célja a demokrácia védelme. Most azonban a gazdasági helyzet úgy kívánta, hogy egy másik konstellációval folytassák a munkát, egy szó sem esett arról, hogy mi lesz ezentúl szegény, megtépázott demokráciával.
Egyedül a korábban Zuckerberget filmen eljátszó Jesse Eisenberg kérte ki magának a döntést, mondván, őt ezek után ne azonosítsák a vállalat vezetőjével. A Facebook és Zuckerberg azonban semmi mást nem csinált, csak alkalmazkodott a változó piaci viszonyokhoz. Akkor sem volt ez másként, amikor a demokraták árnyékában vegzálta a jobboldalt. Az üzlet már csak ilyen: a döntéseket profit alapján hozzák.
Így történhetett a Disney hirtelen szakítása a woke mozgalommal, miután csúfos bukás lett a cég legutóbbi Hófehérke feldolgozása, amely már az elkészülése előtt sem nyerte el túlzottan a közönség tetszését.
A mesebirodalomról a napokban derült ki, hogy nembináris karakterek helyett hosszú évek után egy keresztény figurát szerepeltet a produkciójában.
Kérdés, hogy korábban a meggyőződés, vagy csak a politikai-gazdasági viszonyok határozták meg, mennyi LMBTQ karaktert csepegtessenek bele a gyerekeknek szóló rajzfilmjeikbe? Mindenkinek a fantáziájára bízzuk a döntést!
Mostanában a Coca Cola sem hirdeti, hogy Love is love, de van itt másik, magyar példa is: a svéd, kék-sárga bútorbolt esete, amely a napokban kivezeti a szivárványos táskáit egy Budapest közeli áruházából.
Közben a „független, objektív” sajtó kiderítette, hogy a készletkisöprés csak időleges, de hiába próbálja a kormánykritikus média bebizonyítani, hogy ez csupán a véletlen műve, és maga a termék továbbra is elérhető marad, mégis árulkodó gesztus mindez a Pride betiltása után.
Különösen furcsa egyébként a bútoróriás mentegetése annak tükrében, hogy az híres arról, hogy minden országban más termékkatalógussal jelenteti meg a portékáját: a haladó nyugaton boldog egynemű párokkal, míg egy muszlim országban inkább tömött bajszú férfiakkal, és a háttérben ülő fejkendős nőkkel.
Vagy ott van például a szintén kék-sárga kiskereskedelmi lánc, amely évekkel ezelőtt nem átallott egy terméken eltüntetni a keresztet egy görög templomról Photoshop segítségével, nehogy a bevándorlóknak rosszul essen fetát vásárolni a kies Németországban. Az, hogy mindez milyen képet mutat a keresztény vásárlók felé, egy pillanatra sem bizonytalanította el a céget üzletpolitikájában.
Friss külföldi hír, hogy az egyik tech-óriást saját munkavállalói támadják, miután a cég olyan AI szoftvereket adott el, amelyek segítségével lakott területeket is bombáztak az izraeli-palesztin konfliktusban.
De vegyünk ismét egy magyar példát: szintén a kormánykritikus média számolt be nemrég arról, hogy az árrés-stop megmutatta, milyen szemtelen lehúzás történik a laktózmentes tejtermékek piacán. Azok ára ugyanis sokkal jobban lecsökkent a törvény bevezetése óta, mint a sima tejtermékeké. Szakértők szerint ugyanis ezeknek az áruknak az előállítása nem, vagy csak minimálisan jár többletköltséggel, tehát a multik éveken át vidáman húztak hasznot abból, hogy egy beteg, kiszolgáltatott népréteg muszájból megveszi a drágábban kirakott termékeket is.
Külön szépsége a dolognak, amikor a magyar nagyvállalatok arról panaszkodnak, hogy már nem sokáig bírják az árrés-stopot, miközben a „gazdaságos” óriás szupermarket nem átallotta BOMBA ÁR – felirattal ellátni a kormány által kötelezően lecsökkentett árú termékeket, mintha az a saját, vásárlók felé nyúló gesztusa volna.
Persze a fent felsoroltak lehetnek pusztán a véletlen művei, és gondolhatjuk azt, hogy ma már csak a lelkiismeretes multiknak van merszük megvédeni a szabad vallásgyakorlást, a melegek jogait, vagy a haldokló demokráciát.
Csak aztán ne csodálkozzunk, ha ugyanez a cég – amikor a profit úgy kívánja – ellenünk fordul. A multinacionális cégeknek ugyanis – a közhiedelemmel ellentétben – nincs lelkiismeretük.
Vezetőkép: Pixabay
Hirdetés
