Tavaszi szél élményt áraszt! Hímesnap a Néprajzi Múzeumban

Több mint 30 program 0-100 éves korig a húsvét jegyében.

Miért éppen tavasszal ünnepeljük a húsvétot? Gyökereit a történelem előtti időkben találjuk: a természet tavaszi éledésével az emberek a termékenységet, az újjászületést köszöntötték. Lelkiségben ezt szimbolizálja Jézus kereszthalála és harmadnapra történő feltámadása ugyanúgy, mint az életet rejtő tojás, a tisztító víz vagy a szaporaságáról ismert nyuszi.

Egy ünnep attól válik számunkra személyessé és különlegessé, hogy az azt megelőző időszak készülődéssel, ráhangolódással telik. A közös tevékenység alkalmat teremt a beszélgetésekre, élményt és tudást ad a gyerekeknek, az alkotás örömén keresztül az egész család közelebb kerülhet ehhez a sokszínű ünnephez, annak talán kevéssé ismert, ma is élő hagyományaihoz.

Ennek alkalmából a Néprajzi Múzeum április 12-én fergeteges húsvéti programnapot tart, ahol mindez megvalósulhat!

A gyerekeket izgalmas mesék és játékos kalandok várják: Zsuzsi néni mesekosarából nyúlfarknyi történetek bújnak elő, ahol vajaspánkók gurulnak világgá, sündisznók és nyulak kelnek versenyre. Az interaktív vásári mesemondás pedig a Székelyek kiállításban repíti el a résztvevőket egy különleges utazásra – vajon befér-e egy tizenkétfejű sárkány bal térde a múzeumba? Emellett a legkisebbeket írókázás, locsolóvers-faragás és egy izgalmas tojásgyűjtés is várja, ahol Barka cica és Buga kutya, a gyűjteményi kiállítás házi kedvencei is segítenek a keresésben.

A felnőttek sem maradnak program nélkül! Az olyan kézműves foglalkozások mellett, mint tűnemezelés, vagy magbomba készítés, számos előadás és tematikus tárlatvezetés segíti az érdeklődőket a húsvéti népszokások megismerésében. Milyen textíliák tartoztak az ünnepi készülődéshez? Hogyan keveredtek a keresztény és az ősi hiedelmek a Volga-vidéken? Milyen kerámiák kapcsolódnak a húsvéti ünnepkörhöz, és milyen szimbólumokat rejt a díszítésük? Ezekre és még sok más izgalmas kérdésre is választ kaphatnak a Múzeumba látogatók.


Hirdetés

Vajon miért házasodtak többen Magyarországon a covid idején, mint más országokban? Mi történt a múzeumokkal, amíg hónapokig zárva tartottak a pandémia idején? A koronavírus világjárvány hatását elemző két frissen megjelent könyv és az ahhoz kapcsolódó beszélgetés emlékeztet arra, milyen az, amikor nem élhetjük meg hagyományainkat a megszokott rend szerint, nem lehetünk együtt szeretteinkkel, és az ünnep elveszíti közösségi erejét. A bemutatón Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is megosztja gondolatait az időszakról.

Húsvéti tojásírás. Majos, 1950. Fotó: Csermák Géza

A hagyományok még közelebb kerülnek az érdeklődőkhöz egy különleges filmválogatás révén, amely a tavaszi ünnepkör szokásaiba enged bepillantást. A kiszehajtás, a búzaszentelés, a zöldágjárás és a locsolás formái elevenednek meg a filmvásznon. 

Tavaszi frissességet hozhat továbbá az EthnoEco növény- és magcsere eseménye, Weiner Sennyey Tibor költő a méhek és az ember őskortól napjainkig tartó egyetemes történetéről, a méhészet művészetéről szóló bemutatója. Közben a nap hangulatáról a Folk on 45 koncertje, egy vidám táncház, valamint egész napos citeraelőadások gondoskodnak, hogy a húsvéti készülődés igazán örömteli és mozgalmas legyen.

Vezetőkép: Néprajzi Múzeum/Incze László


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb