Sulyok Tamás: A magyar kultúra és tudomány nagyjai a szabadság hősei
A magyarságból rendkívüli emberek, a magyar kultúrából rendkívüli értékek születnek, de minden kornak, minden generációnak feladata is van – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán pénteken az Országházban.
„Megismerni és gyarapítani közös kultúránkat, megőrizni a nemzet szabadságát és erősíteni a hazát. Nemcsak vérrel, nemcsak áldozattal, hanem munkával, termékeny élettel, alkotással. Ez egyszerre kötelesség és felelősség” – mondta a köztársasági elnök.
Sulyok Tamás beszédében idézte a 200 éve született Jókai Mór tudósítását is, amelyben, mint mondta, elsők között adott hírt arról, hogy „megfordult a nemzet sorsa”, „egy csapat hazaszerető, tenni kész fiatal egy nap alatt olyan közösséget hozott létre, amely minden addigi akadályt lebontott, még a börtön kapuit is megnyitotta”.
Hozzátette: azon a 177 évvel ezelőtti napon a szabadság nem csupán érzet volt, hanem méltósággal megélt valóság, hiszen egy hirtelen szabaddá vált közösség nyilvánította ki jogait.
Beszélt arról is, hogy
„dicsőséget szerző hőseink a szabadság felé vezető utat nem ködképekből építették, hanem konkrét jogi igényekkel kövezték ki”.
Olyan jogokkal, amelyek mindenkit egyaránt meg kell, hogy illessenek.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: amikor a márciusi ifjak újra és újra kinyilvánították a magyarság 12 pontba foglalt jogköveteléseit, jól tudták, hogy azok megvalósulásával, illetve kiküzdésével nemcsak méltóbb lesz a magyar élet, hanem teljesebbé is válik a nemzet.
Jókai Mórra emlékezve úgy fogalmazott, hogy egyszerre volt nagy alakja a magyar szabadságnak és a magyar kultúrának is, aki a sorsfordító események részesévé vált. Így nem csupán nemzeti kultúránknak, hanem nemzeti történelmünknek is nagy alakítójává vált.
„Mi, magyarok megszokhattuk, hogy a magyar kultúra emberei és sokszor a magyar tudomány nagyjai is a magyar szabadság hőseivé is válnak, mert nálunk nemzeti szuverenitás és nemzeti kultúra feltételezik egymást”
– jegyezte meg a köztársasági elnök, hozzátéve: „mi, ha máshogy nem is tudtuk, a kultúra és tudás eszközeivel szabaddá küzdöttük magunkat”.
Mint fogalmazott, sosem ment ez egyik napról a másikra, „de a megharcolt hétköznapokkal előrébb és előrébb léptünk”. „1848 dicső évét is meg kellett előznie a magyar ügy bőtermő korszakának, a reformkornak. És ez nem csupán politikai harcokról szólt, hanem értékteremtő és kultúragazdagító évekről, folyamatos jogkiterjesztésről és jogérvényesítésről”- idézte fel, kiemelve, hogy
„a magyarnak ezért nem egy napra jut ki a hazafiság, hanem egy életre”.
Sulyok Tamás szavai szerint ez a nemzet az, amely tudja, hiszen évezrede tapasztalja, hogy a mindennapok aprónak látszó munkáit is el kell végezni újra és újra, hogy végül eljöjjön a nagy tettek ideje is, a nagy műveké, a nagy gondolatoké, a nagy alkotásoké, a nagy felfedezéseké. Úgy fogalmazott:
„ez a hűséggel és becsülettel megélt mindennapi küzdelem az, amely előre viszi a nemzetet minden gát vagy gáncs ellenére, mert van olyan idő, amikor bátorsággal fordítani kell a nemzet sorsán. Van olyan is, amikor áldozatot kell hozni, hogy visszanyerjük szabadságunk, és van idő, amikor tenni kell, dolgozni, kutatni, alkotni szüntelenül, hogy gazdagodjon a haza”
– hangsúlyozta Sulyok Tamás.
„Önök a mai magyar kultúrának, a mai magyar tudományos életnek a megkerülhetetlen alakítói. Nemcsak hordozók, hanem formálók is. Amit önök létrehoztak és létrehoznak, az a jelenkori és a következő magyar generációk közös kincsévé válik”
– fogalmazott Sulyok Tamás.
Vezetőkép: Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából az Országház kupolacsarnokában 2025. március 14-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
