Érszegi Márk Aurél: A pápa hogyléte és a „III. Vatikán”
Kórházban töltötte megválasztásának 12. évfordulóját Ferenc pápa. Immár egy hónapja követi az egész világ lélegzetvisszafojtva – sőt, mi több, imádságban egyesülve – a Szentatya egészségi állapotának alakulását.
Február 14-én vitték be ugyanis Ferenc pápát a római Gemelli Klinikára, miután az előző héten jelentkezett légúti megbetegedése súlyosra fordult. Azóta a Szentszéki Sajtóiroda rendszeresen tájékoztatja a világot a Szentatya állapotáról, illetve helyzetéről. Egy alkalommal az őt kezelő orvosok is sajtótájékoztatót tartottak a klinikán, hogy részletesebb magyarázatokkal próbálják megnyugtatni a híveket a pápa jelek szerint elhúzódó gyógykezelése kapcsán.
A milánói központú Szent Szív Katolikus Egyetemhez tartozó római kórház az egyetemalapító Agostino Gemelli kapucinus atyáról (1878–1959) kapta a nevét, aki maga is orvos, pszichológus volt.
Az 1964-ben megnyitott klinika Olaszország egyik legnagyobb és legjobb egészségügyi intézményének számít, a Vatikántól légvonalban nem is olyan messze, a Monte Mario oldalában épült fel. II. János Pál idejében a 10. emeleten kialakítottak egy külön a pápának fenntartott kórtermet, mellette a magánkápolnával. II. János Pál bizony több alkalommal is hosszú heteket kényszerült ott eltölteni, ám lehetőség szerint onnan is ellátta a péteri szolgálat teendőit. Ezért is nevezte el a Gemelli Klinikát a „III. Vatikánnak” (a második a castelgandolfói nyaraló lévén).
Furcsának tűnhet, hogy egy 88 éves idős ember állapotát ily mértékben a nyilvánosság elé tárják, hogy reggelente az a legfontosabb vatikáni hír, a pápa nyugodtan aludt, de már felébredt, vagy hogy nincsen már láza.
Közszereplőként, hivatalban levő államfőként, sőt világegyház fejeként a mindenkori pápa érthető módon nem rejtőzhet el a világ elől. Különösen az utóbbi évtizedek fejleményei folytán, mikoris kialakult az a meggyőződés, amit még II. János Pál akkori magántitkára, Stanislaw Dziwisz érsek fogalmazott meg tömören:
„a pápa nem lehet láthatatlan”.
Ferenc pápa pedig még hangsúlyosabbá tette nem csupán megközelíthetőségét a rendezvények sokaságán, de a legkülönfélébb médiafelületeken való megjelenését is. Utóbbit ráadásul jobbára saját maga koordinálta. Rendre meglepte a világot egy-egy újabb interjúval, közvetlen üzenettel, újabban könyvvel.
Ferenc pápa mindezidáig határozottan arra törekedett, hogy saját maga alakítsa önnön médianarratíváját. Ezért is tűnik most felettébb szokatlannak, hogy egy hónapja immár lényegében nem jelenik meg a nyilvánosság előtt.
Egy-két intézményes jellegű megszólalását, üzenetét, homíliáját persze felolvassák a már betervezett rendezvényeken, szertartásokon. S bár evidens, hogy az ilyen szövegeket korábban sem teljes mértékben maga írta – hiszen azért van a Római Kúria, hogy ebben is segítse munkáját – mégis érezhető rajtuk az személyes gondolat. Az írásos üzeneteken túl azonban se kép, se hang nem jött még ki a Gemelli Klinikáról, amit sokan aggasztónak találnak. Pontosabban március 6-án este egy rövid hangüzenetet küldött az érte napok óta a Szent Péter téren imádkozó bíborosoknak és híveknek. Ám a Szentatya a gyenge, alig érthető hangja nem igazán tudta megnyugtatni az érte aggódókat.
Nem ez az első alkalom, hogy Ferenc pápa kórházi kezelésre szorul. Bizonyára nincs összefüggés, de mindkét magyarországi látogatása előtt kórházba került.
2021 júliusában belgyógyászati műtétet kellett rajta végrehajtani, amire az első közlemény szerint előre tervezett módon került sor, később azonban a pápa maga vallotta be, hogy személyi ápolója mentette meg az életét azzal, hogy meggyőzte őt a kórházba szállítás sürgősségéről. 2023. március végén a mostanihoz hasonlóan hörgőgyulladás miatt kellett néhány napot a Gemelli Klinikán töltenie. Ugyanebben az évben, 2023. június 6-án pedig újabb hasi műtétet kellett rajta végrehajtani és tíz napig lábadozott a kórházban. Később is több ízben visszatért oda különböző vizsgálatok, kisebb-nagyobb kezelések miatt, amikről csak szűkszavú híradások jelentek meg.
Mintegy részévé vált Ferenc pápa életének, hogy rendszeres kezelésre szorul, és nyilvánvalóvá vált, hogy súlyosbodó légzési nehézségei vannak, ami miatt mind többször kényszerült lemondani arról, hogy felolvassa saját beszédét a kihallgatásokon.
Közben szinte észrevétlenül vált a mindennapok részévé, hogy a pápát kerekesszékben látjuk.
2022 tavaszán kényszerült rá használatára, a jobb térde mind súlyosabb fájdalmai miatt. Ferenc pápa ebben is „az első” volt, tudniillik az első pápa, aki sima, hétköznapi tolószéket használ, nem pedig valamilyen fehérre festett különleges pápai alkalmatosságot. Azzal közlekedik immár a legtöbb nyilvános megjelenésekor, kivéve talán a rezidenciáját. Hasonló problémákra régen a pápai hordszék, a sedia gestatoria volt a megoldás, amit azonban II. János Pál nem tartott a korszellemnek megfelelőnek. Így számára egy kerekes pápai trónszéket készítettek utolsó éveiben. De már azt megelőzően is egyfajta tolható emelvényen vonult be a Szent Péter-bazilikába, amit aztán XVI. Benedek is használt pápasága végén.
Ferenc pápa amúgy a pápai liturgiák vezetéséről is lemondott a térde állapota miatt, legalábbis abban az értelemben, hogy a misén nem maga áll az oltár mögé, hanem az általa megbízott bíboros celebrálja.
Így volt ez már 2023. április 30-i budapesti szentmiséjén is. Ő maga félig tréfásan felidézte ennek kapcsán, amit Jézus mondott az első pápának, Péter apostolnak:
„Amikor fiatal voltál, felövezted magad, s oda mentél, ahova akartál. De ha majd megöregszel, kiterjeszted karod, s más fog felövezni, aztán oda visz, ahova nem akarod” (Szent János evangéliuma 21,18).
Vezetőkép: Ferenc pápa a vízkereszt alkalmából tartandó szentmiséjére érkezik a vatikáni Szent Péter-székesegyházba 2025. január 6-án. A nyugati kereszténység a karácsonyi idõszakot lezáró, háromkirályok ünnepeként is ismert napon a napkeleti bölcseknek a kisded Jézusnál tett látogatásáról emlékezik meg.
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi
Hirdetés
