Dornfeld László a Vasárnapnak: Európa erőt akar mutatni, de nincs ereje, és ezt látják Washingtonban, Moszkvában és Kijevben is

„Félelemkeltő kampány zajlik az Európai Unióban. Ezzel azt akarják elérni, hogy a tagállamok beálljanak a háborúpárti politika mögé, és ennek az eszköze az, hogy próbálják olyan színben feltüntetni az eseményeket, mintha Amerika a továbbiakban nem akarna Európának biztonsági garanciákat nyújtani” – mondta a Vasárnap.hu-nak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
– Milyen hatást gyakorolhat az orosz-ukrán háborúra az a dokumentáció, amit a 27 tagállamból 26 megszavazott a csütörtöki uniós csúcson, és amely a háború folytatásáról, Ukrajna megerősítéséről szól?
– Európában továbbra is erősek a háborúpárti erők. Egyértelművé vált az, amiről Orbán Viktor miniszterelnök már beszélt, hogy azok a globalisták, akik Washingtonban vereséget szenvedtek, most Brüsszelbe helyezték át a központjukat. Azt gondolják, hogy ez a liberális birodalom képes Európában tovább élni és tovább folytatni azokat a politikákat, amiket az Egyesült Államokban egyértelműen elutasítottak a választópolgárok. Ebben a dokumentumtációban is az látszik, hogy Európa úgy akar ebben a konfliktusban már csak egyedüliként háborúzni – hiszen tudjuk, hogy most már Ukrajna is jelezte: a béketárgyalásokban érdekelt –, hogy erre a rosszul meghozott döntései miatt abszolút nem áll készen. Évek óta nem erősödik a fegyveripar, nincs Európának kapacitása, nincsenek nyersanyagai, nincs pénze sem egyébként. Maga Brüsszel büszkélkedett el azzal, hogy 135 milliárd eurót szánt Ukrajna megsegítésére az elmúlt 3 évben, ami bizony a teljes 7 éves költségvetésnek körülbelül a 10 százaléka, de ez sem volt elég. Az Egyesült Államok egyébként ennél is több pénzt költött el ebben az időszakban az ukrán konfliktusra, vagyis, ha Európa át akarná venni az Egyesült Államok szerepét, az egy hasonló időszak alatt körülbelül 2-300 milliárd euróba kerülne, vagy még többe. Ennyi pénze egyszerűen nincs Brüsszelnek.
– Az a tény, hogy Magyarország nem szavazta meg ezt a dokumentációt, mit jelenthet hazánk megítélése szempontjából? Hátrányt szenvedhetünk? Neheztelni fognak az EU-ban Magyarországra?
– Az Európai Parlamentben ismét felmerült az, hogy Magyarországnak a szavazati jogát el kell venni. Ebben például a balti államok igen harciasan nyilvánultak meg.
Egyértelmű, vannak olyanok, akik Magyarországot büntetni szeretnék azért, amiért ezt megtette.
Például az Európai Tanács vezetője, António Costa is ismét elővette a régi jó mondást a tarsolyból, hogy Magyarország el van szigetelődve. Minden erővel arra fognak összpontosítani, hogy valamilyen módon a magyar vétót, a magyar akaratot megtörjék, de láttuk, hogy az elmúlt három évben sem értek el ezzel „sikert”. Ráadásul akkor, amikor még az Egyesült Államok is mögöttük állt, akkor sem tudták megtörni Magyarországot. Kérdés, hogy milyen olyan eszközük lehetne, amivel egy ilyen sokkal kedvezőbb időszakban célt érhetnének. Tehát marad nekik egyelőre a tehetetlen düh, és nyilván az, hogy megpróbálják majd fokozni a hazánkkal szembeni fellépést, a nyomásgyakorlást, a zsarolást, ami már eddig is zajlott. Ismét láthatóvá váltak, milyen törésvonalak vannak az Európai Unión belül, és az is, hogy hiába vannak sokan, akik egyébként ellenzik ezt az egész őrületet, mégis még mindig be tudják őket kényszeríteni a sorba. Említhetjük például Szlovákiát, aki sokáig mondta azt, hogy vétózni fog, mégsem tette.
– Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke uniós fegyverkezési tervről beszélt a csúcson. Fel kell készülni egy olyan helyzetre, amelyben Európa már nem számíthat az Egyesült Államokra? Milyen sorsra juthat így a NATO?
– Egy félelemkeltő kampány zajlik az Európai Unióban. Ezzel azt akarják elérni, hogy a tagállamok beálljanak a háborúpárti politika mögé, és ennek az eszköze az, hogy próbálják olyan színben feltüntetni az eseményeket, mintha Amerika a továbbiakban nem akarna Európának biztonsági garanciákat nyújtani. Ez nem igaz.
Az Egyesült Államoknak az az elvárása, hogy a NATO-tagállamok 2 százalékra – lehet, hogy egy picit még feljebb – emeljék a GDP-arányos védelmi kiadásaikat, és Európa most már tegyen valamit a saját maga védelme érdekében is.
Azt is egyértelművé tette Donald Trump, hogy az ukrajnai konfliktusban ő a lezárásra törekszik. Ezt próbálják meg úgy bemutatni, mintha egész Európa kikerült volna a NATO-védőernyő alól. Hozzá kell tenni, hogyha az Egyesült Államok azt látja, hogy be akarják rántani egy világháborúba ezek a globalista vezetők, és el akarják érni, hogy beavatkozzon Ukrajnában, akkor ennek a NATO a kárát fogja látni. Hiszen az Egyesült Államok pont azért akarja lezárni a konfliktust, mert nem akar elköteleződni egy olyan régióban, ahol egyébként nincsenek olyan jelentős érdekei, mint például a Közel-Keleten vagy a Csendes-óceánon. Donald Trump nem is bízik ebben az európai elitben, és ezt egyértelművé is tette az alelnöke, J.D. Vance, amikor a müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondta azt a híres beszédét.
– Macron francia elnök több alkalommal is szólt a francia nukleáris elrettentő képesség továbbadásáról. Mi ezzel a célja, ez nyílt fenyegetés Oroszország számára?
– A nyugat-európai atomhatalmak, tehát Franciaország és az Egyesült Királyság gyakorlatilag a ’90-es évek óta nem fejlesztették az atomképességeiket. Európa nukleáris elrettentő ereje gyenge, nagyon el van hanyagolva, sok esetben nincsenek meg azok az eszközök, amelyek célba juttathatnák a tölteteket. Amit most Macron tett, az gyakorlatilag az, hogy pénzt kért, hogy modernizálni tudja az atomarzenálját, mert Franciaországnak erre most nincsen forrása. Tehát továbbra is francia maradna az atomképesség, és a franciák döntenének arról, mikor és hogyan vetik be, csakhogy európai uniós pénzből modernizálnák.
– Zelenszkij ukrán elnök az X-en arról írt, ön is említette, hogy a háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni. Hogyan egyeztethető össze Zelenszkijnek ez az álláspontja, illetve az EU 26 tagállamának most elfogadott álláspontja?
– Európa erőt akar mutatni, de nincs ereje, és ezt mindenki látja. Látják Washingtonban, látják Moszkvában és látják Kijevben is.
Zelenszkij is van azért olyan kapcsolatban a valósággal, hogy tudja, ha az Egyesült Államok kilép ebből a konfliktusból, az Európai Unió nem lesz képes átvenni a helyét.
Pénzt még csak tudnak szerezni, ha nagyon akarnak, de nincs Európában fegyvergyártás, lőszergyártás olyan mennyiségben, ami elegendő lenne arra, hogy ő ezt a háborút folytatni tudja. Volt egy európai uniós kezdeményezés még 2022-ben, hogy 12 hónap alatt 1 millió tüzérségi lőszert kell leszállítani Ukrajnának a háború folytatása érdekében. Ezt 8 hónapos késéssel, összesen 20 hónap alatt sikerült teljesíteni, ami megmutatja, hogy hol tartanak igazából az európai képességek. Míg egyébként önmagában az, hogy Európa fejleszti a saját védelmét, az üdvözlendő lenne, azt látjuk, hogy valójában erre sincs most pénz. Von der Leyen javaslatában is hitelfelvétel szerepel, illetőleg az, hogy a tagállamok eladósodhatnak, amikor azt a fegyverkezésre fordítják. Ebben az esetben a hiánycélok, adósságfék, hasonlók nem érvényesülnek az eurózóna országaival szemben sem.
Tehát Európát eladósítanák, hogy ezt a célt véghez vigyék, ami szerintem semmiképp sem jó megoldás.
Ez nem igazán életképes stratégia az EU részéről, főleg abban a gazdasági recessziós helyzetben, ami most van, amikor a német gazdaság hosszú ideje stagnál, recesszióban van. Habár egyébként fontos rámutatni, hogy Európa annak issza most meg a levét, hogy a nyugati államok évtizedeken át nem fordítottak kellő figyelmet a védelmi kapacitások szinten tartására.
– Egyáltalán az EU beleszólhat a békekötés menetébe, vagy továbbra is az Egyesült Államok és az Oroszország közötti tárgyalásokra kell figyelnünk?
– Nagy felhördülést keltett, amikor miniszterelnök úr korábban azt mondta, hogy
egy proxyháború zajlik Ukrajnában az Egyesült Államok és Oroszország között.
Szavait viszont igazolja most nemcsak Marco Rubio amerikai külügyminiszter, hanem az a tény is, hogy e két ország tárgyal érdemben a háború lezárásáról. Európát nem kérdezték meg a konfliktus elindítása idején sem, noha az európai vezetők akkor még próbáltak kampányolni a lezárásért. Azóta viszont teljes mellszélességgel beleálltak a háborúpárti irányvonalba, és nem figyeltek azokra a jelekre, amikre például Orbán Viktor felhívta a figyelmet. Arra, hogy Európa nem fog helyet kapni az asztalnál, hogyha nincsen egy kész béketerve. És ez három évig nem történt meg, három évig az egyetlen béketerv a fronton való teljes katonai győzelem volt, és ebből most sem tudnak kilépni. Tehát amikor arról beszélnek, hogy addig kell Ukrajnát támogatni, amíg valamilyen kedvező feltételeket ér el, nincs mögötte tényleges tartalom, nincs mögötte tényleges terv. A levegőbe beszélnek, és gyakorlatilag ideológiai lózungok mentén akarnak külpolitizálni. Illetve még egy nagyon fontos tényező:
ugyan nyíltan háborúpárti országokat vajon miért hívnának meg egy olyan eseményre, aminek a célja az, hogy lezárják a háborút?
Egyértelmű, hogy egészen más hangot ütnének meg, megpróbálnák kisiklatni a folyamatot. Így értelmezhető Macron fokozatos fegyverszüneti javaslata is, ami arról szól, hogy először csak a légtérben kell béke, majd fokozatosan máshol is. Az oroszoknak légi fölénye van, sokkal több drónjuk, repülőgépük van; nem mennének bele egy ilyen szakaszos, fokozatos konfliktuslezárásba, de ezzel rá lehetne fogni Oroszországra a békefolyamat kisiklását. Taktikázás zajlik, nem valós a béke szándéka, hanem módot keresnek arra, hogy visszatereljék a történéseket a konfliktus folytatásához.
Vezetőkép: Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Forrás: Facebook/Dornfeld László

Hirdetés