Azbej Tristan a Washington Examinernek: Magyarország harcban áll a woke ideológiájával
Hirdetés
Azbej Tristannal készített interjút egy washingtoni lap, melyben az üldözött keresztényekért felelős államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hazánk hogyan tudott ellenállni a woke-kultúra terjedésének és miért fontos világszerte segíteni azoknak, akiket a hitük miatt üldöznek.
Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár a Washington Examinernek adott interjúban úgy fogalmazott: az üldözött keresztények több évtizedes, céltudatos elhanyagolása egy átfogó politikai program része volt.
„A „woke” mozgalom az Egyesült Államokból indult, de 1968 óta jó néhány évtizedes hagyománya van Európában egy ahhoz hasonló irányzatnak, amelyet kulturális marxizmusnak nevezhetünk. És bár különböző irányzatok, de egy ponton összeolvadtak” – fogalmazott az államtitkár.
A woke témák sorrendje kissé eltérhet az Egyesült Államokban és Európában, de sok közülük találkozik […] és azzal az egész totalitárius gondolkodásmóddal, hogy mindenkit és mindenkit cenzúráznak, aki kilép a kánonból, mindent törölnek, és megpróbálnak kiszorítani minden konzervatív vagy keresztény utalást vagy értéket a közbeszédből – ez a fajta agresszív, totalitárius attitűd nagyon is hasonló.”
– mondta, hozzátéve: míg ez a kulturális összeütközés legnyilvánvalóbban Amerikában nyilvánul meg a nemi identitás és a faji sokszínűség szemüvegén keresztül, az öreg kontinensen sokkal spirituálisabb aspektusa van.
„Európában a woke szószólói ezt az ideológiai háborút a keresztény politikusokra, a keresztény társadalmi értékekre kényszerítik. Európában megpróbálják elnyomó eszmeként ábrázolni a kereszténységet” – mondta Azbej Tristan a Washington Examinernek.
„Ebbe a hamis narratívába a valóság nem illik bele – ellentmond woke narratívájának” – húzta alá.
Világszerte keresztények százmilliói élnek vallási elnyomás vagy üldöztetés alatt. Vannak olyan közösségek, akik lelki elnyomással szembesülnek a hitükkel ellenséges országokban, például a Kínai Népköztársaságban. Másokat pedig meggyilkolnak vagy bebörtönöznek a hitük miatt, így például Líbiában, Nigériában és Szudánban – ismertette az államtitkár. Arról is beszélt, hogy az Open Doors keresztény emberi jogi szervezet adatai szerint tavaly hozzávetőleg 4476 keresztényt öltek meg hite miatt. Ugyanebben az évben 7679 egyházi épületet, például templomokat támadtak meg, és csaknem 5000 keresztényt börtönöztek be.
Azbej Tristan feladata, hogy a magyar kormány nevében működjön együtt a szervezetekkel, szorgalmazzák és osszák szét a segélyeket azoknak az embereknek, akiket figyelmen kívül hagynak nézeteik, hitük miatt.
„Amit még mindig tapasztalunk az Európai Unióban, különösen a brüsszeli politikában, és amit [amerikaiak] az elmúlt négy évben megtapasztaltak, vannak kormányok és olyan nemzetközi szervezet, melyek a nemzetközi fejlesztés és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtást használják fel az ideológiai gyarmatosítás eszközeként a fejlődő világban, bizonyos kultúrák megváltoztatására vagy politikai beavatkozásra.” – mondta, majd kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az USAID támogatásokról kiderült, hogy mennyi pénzt költöttek teljesen irreleváns programokra.
Mint ismert, Karoline Leavitt sajtótitkár a napokban tette közzé a „szürreális támogatási listát”, a tételek között szerepelt több millió dolláros kifizetés Guatemalának, Örményországnak, Dél-Afrikának, Nyugat-Balkánnak, Ugandának, Latin-Amerikának és a „világ kiemelt országainak” – az LMBT-jogok érvényesítéséhez.
Annak ellenére, hogy a kereszténység a modern kor legüldözöttebb vallása, a kormány által indított programok az üldözött keresztények megsegítésére szinte semmilyen forrást nem kaptak.
Azbej Tristan arról is beszélt, milyen hálás Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek az üldözött keresztények megsegítését célzó programokban való közreműködéséért, valamint Ausztria kormányának, mely tavaly hasonló kezdeményezést jelentett be szövetségi kancellárián keresztül.
Az államtitkár szerint azonban ahhoz még kell idő, hogy szélesebb körű összefogásra kerüljön sor Európában.
„Más európai országokban még mindig nagyon követik a politikai csendre vonatkozó menetrendet” – mondta Azbej Tristan. „Távol akarnak maradni a válságok mindennemű hit-alapú szerepvállalásától, vagy legalábbis a közvetlen, hit alapú elkötelezettségtől, de mivel Európában is sok tekintetben változik a gondolkodásmód, remélem, egyre több olyan ország és kormány lesz, amely megérti, hogy itt nem politikáról van szó, hanem általános emberi szolidaritásról és erkölcsi kötelezettségről, hogy támogassák a vallásszabadságukért ártatlanul megsértett emberek nagy tömegeit.”
Azt is gyanítja, hogy Nyugaton sokan, akik ugyanazt a hitet követik, mint ezek az üldözött keresztények, ugyanazokkal a buktatókkal néznek szembe, mint ő – a kényelmes és könnyed életmóddal, amely nem győzi meg a lelkiismeretüket.
„Katolikus hívő vagyok, de mint sok nyugati keresztény, hajlamos vagyok arra, hogy elpuhuljak. Bevallom, hogy néha csak lustaságból nem járok templomba” – mondta a Washington Examinernek . „És amikor találkozom nigériai keresztényekkel, akik tragikus veszteséget szenvedtek el egy szentmise során – dzsihadista harcosok betörnek a templomokba, és gépfegyverekkel mészárolják le a híveket – akkor magamra és a kényelmes nyugati útjainkra gondolok…” – fogalmazott Azbej Tristan. Szavai szerint azonban:
Az üldözött keresztényeket látva újra felerősödik a hitéletem. És bizonyos értelemben nem mi segítünk az üldözött keresztényeknek – ők [segítenek] minket.”
– zárta gondolatait a Washington Examinernek adott interjúban.
Forrás, fotó: Washington Examiner
Hirdetés
