Az Európai Unió most szembesül azzal, hogy vesztes pozícióban van a nemzetközi térben

Az EU szembesül azzal, hogy Ukrajnához hasonlóan most vesztes pozícióban van a nemzetközi térben – fogalmazott a közelgő EU-csúcs kapcsán portálunknak Lajkó Fanni. Az Alapjogokért Központ elemzője kiemelte, az EU nincs a tárgyalóasztalnál, és inkább Trump lépéseire próbál reagálni, miközben a valóságban az események nem az EU irányításával haladnak.

Mint arról korábban beszámoltunk, az orosz-amerikai béketárgyalások megkezdésére reagálva rendkívüli uniós csúcsértekezletet hívott össze António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra. Döntését azzal indokolta, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a jelenlegi meghatározó pillanat. Portálunk Lajkó Fannit, az Alapjogokért Központ elemzőjét kérdezte arról, mi várható a csütörtöki tárgyalásokon. 

 

A közelgő rendkívüli EU-csúcsról nagyon keveset lehet tudni, lagelábbis  a tartalmát illetően. Alapvetően a mielőbbi békéről, vagy a háború elhúzásáról fognak tárgyalni egy ideálisabb békekötési helyzet reményében bízva?

A közelgő rendkívüli EU-csúcs napirendi pontjai már most komoly politikai feszültségeket ígérnek, különösen az orosz-ukrán háború és az EU szerepe körül. A csúcs középpontjában a háború további finanszírozása állt volna, amely többek között egy 20 milliárd eurós alapot jelentene Ukrajna fegyverkezésére, de a javaslat máris súlyos megosztottságot okozott az uniós tagállamok között. Egyes országok, különösen a balti államok és Lengyelország, határozottan a fegyverszállítások folytatását sürgeti. Mások, mint Magyarország és Szlovákia, már a béketárgyalások sürgetésével próbálnák elkerülni a konfliktus további eszkalálódását.

Orbán Viktor miniszterelnök élesen megüzente az EU vezetőinek, hogy Magyarország semmilyen körülmények között nem járul hozzá Ukrajna további fegyverkezéséhez.

Levélben fordult António Costához, az Európai Tanács elnökéhez, világossá téve, hogy a fegyverek helyett a diplomáciai megoldások keresésére van szükség.  A Tanács elnöke úgy tűnik, hogy elismerte vereségét és válaszában megírta, hogy: „Megállapítom, hogy a béke eléréséhez vezető út, és különösen a „béke az erőn keresztül” megközelítés tekintetében eltérés mutatkozik”.  Az EU legfontosabb kérdései a közelgő csúcson tehát nem csupán a fegyverek sorsa körül forognak, hanem azon is, hogy

vajon sikerül-e megtalálni a közös nevezőt, amely végre a diplomácia irányába terelné a konfliktust?

A helyzet még inkább összetett, hiszen a békepárti politikai vonal, amelyet Magyarország képvisel, éles ellentétben áll azokkal a nyugati államokkal, akik a háború finanszírozásában látják a megoldás kulcsát. Orbán Viktor tehát nem csupán politikai, hanem morális kérdést is felvet az uniós vezetők számára:

miért áldozzunk még több életet és pénzt a háború fenntartására, amikor a béke elérése egy tárgyalóasztalnál lehetséges? 

Az EU-csúcs összehívása kifejezi -e azt az aggodalmat, hogy az USA kivonul a háború finanszírozásából, és ezt az EU-nak kell átvállalnia?

Donald Trump, miután felfüggesztette az amerikai katonai segélyeket Ukrajnának, és a támogatások további folyósítását áttekintésre bocsátotta, egy új helyzetet teremtett, amely Európa számára kihívást jelenthet. A korábbi demokrata vezetés eddig kulcsszereplő volt a háború finanszírozásában, különösen a katonai segélyek, fegyverek és hírszerzési támogatás révén, így Washington lépései az egész globális helyzetet érinthetik.

Európa jelenleg nem rendelkezik olyan katonai erejű egységes stratégiával, amely képes lenne pótolni az amerikai hozzájárulásokat.

Ha Washington teljesen kivonul a háború finanszírozásából, az EU nem lesz képes saját erőből helyettesíteni a szükséges támogatásokat. Ráadásul, miközben Oroszországot a szankciók nem tudták lényegesen gyengíteni, az európai gazdaságot sújtó pénzügyi válság, az energiaátállás költségei és a jóléti kiadások miatt egyre nehezebb helyzetbe kerültek a tagállamok.

Az EU-csúcs ezért nemcsak a háború további finanszírozásáról szól, hanem Európa hosszú távú biztonsági stratégiájáról és pénzügyi fenntarthatóságáról is.

Az, hogy Trump politikája – a fegyverek és a szankciók fokozatos csökkentése – Európa döntéshozóit arra kényszeríti, hogy felmérjék saját szerepüket és erőforrásaikat, komoly kihívások elé állítja az uniós egységet. 

Trump-ellenes koalíció formálódik az EU-csúcs ürügyén, ahová Kanada és Anglia is felzárkózik?

Trump politikája, különösen a békefolyamatok előmozdításában tanúsított gyors reagálásai és kereskedelmi intézkedései, jelentős feszültséget keltenek a nemzetközi porondon. Miközben Trump az amerikai érdekek védelmét és a globális kereskedelmi egyenlőtlenségek csökkentését helyezi előtérbe, sok más ország, különösen az EU, nem osztja ezt a megközelítést. Az EU, amely eddig egyoldalúan támogatta Ukrajnát, és nem a béke, hanem inkább a konfliktus eszkalációja felé mozdult el, éles kritikával illeti Trumpot, aki mindkét féllel párbeszédet folytat a békefolyamat érdekében.

Az EU számára felfoghatatlan, hogy az Egyesült Államok a tárgyalások asztalához ülteti mindkét felet, miközben ők továbbra is abban látják a megoldást, hogy Ukrajna tovább folytassa a háborút és ebben minél nagyobb segítségükre legyenek, a másik felet pedig szankciókkal sújtsa. 

Ki most a fő európai hangadó, tematizáló: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök vagy Keir Starmer  a brit miniszterelnök?

Jelenleg több európai vezető próbálja tematizálni és előmozdítani a béketárgyalásokat az orosz-ukrán háborúban. A helyzet bonyolultsága és az EU által folyósított katonai támogatások azt mutatják, hogy a háború folytatása továbbra is dominál. Keir Starmer brit miniszterelnök a londoni csúcstalálkozón próbálta előtérbe helyezni a békét, azonban a gyakorlatban továbbra is Ukrajna katonai támogatása kap nagyobb hangsúlyt. Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, szintén arra törekszik, hogy a Nyugat Ukrajna melletti elkötelezettségét fenntartja és kizárólag Ukrajnát hívják meg a tárgyalásokra. Macron nemrégiben találkozott Donald Trumppal, hogy megvitassák a háborúval kapcsolatos álláspontokat, de a tényleges politikai irányvonal továbbra is Ukrajna katonai támogatásának fenntartása.

Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke szintén próbál előtérbe kerülni a békefolyamat kapcsán, közvetítői szerepet ajánlva, de eddig nem történt érdemi előrelépés a diplomáciai rendezésben.

Szembenézett -e az EU azzal, hogy most Ukrajnához hasonlóan vesztes pozícióban van?

Az EU valóban szembesül azzal, hogy Ukrajnához hasonlóan most vesztes pozícióban van a nemzetközi térben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, bár folyamatosan hangsúlyozza Ukrajna támogatásának fontosságát, valójában nem áll ott, ahol a valódi döntéshozatal zajlik.

Az EU nincs a tárgyalóasztalnál, és inkább Trump lépéseire próbál reagálni, miközben a valóságban az események nem az EU irányításával haladnak.

Például még a Zelenszkijvel folytatott találkozó után is egy EU-n kívüli ország, az Egyesült Államok, illetve azok szövetségesei dominálják a diplomáciát és a találkozók szervezését. Mindez jól mutatja, hogy az EU nem képes meghatározó szereplőként fellépni a globális színtéren, és a válaszreakciói inkább kényszerpályán mozognak.

Vezetőkép: háborúpárti országok londoni találkozója; fotó: Facebook