Orbán Viktor már több mint két éve figyelmeztetett, hogy ha Brüsszel nem változtat Ukrajna-politikáján, és nem törekszik a békére, akkor végül Moszkva és Washington az európaiak kizárásával vethet véget a konfliktusnak – kommentálta a rijádi amerikai-orosz tárgyalásokat Koskovics Zoltán. Az Alapjogokért Központ szekértője kiemelte, ennek egyik komoly veszélye, hogy a költségeket végül Európára terhelik.

Számtalan kérdés is fölmerült a Rijádban első ízben megvalósult orosz-amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban, hiszen a megkönnyebbülésen, a béke reményét túl valójában nem tudhatjuk megítélni, már most a béketárgyalások zajlanak, vagy még csak annak előszobájában járnak a felek. Koskovics Zoltánt, az Alapjogokért Központ geopolitikai szakértőjét arra kértük, segítsen átlátni a diplomáciai folyamatot. Mint elöljáróban elmondta,

ha kizárólag a hivatalos értesülésekre hagyatkozunk, a rijádi találkozó a békefolyamat első – de magyar szempontból fontos – lépése.

Hozzátette, mindkét fél kiemelte, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása – amely a Biden-adminisztráció idején jelentősen visszaszorult – kulcsfontosságú a hatékony tárgyalásokhoz. Ha ez így van, már önmagában is jelentős előrelépésről beszélhetünk. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a külügyminiszteri szint a kétoldalú kapcsolatok második legmagasabb fóruma.

A diplomácia kerüli a reflektorfényt, így könnyen elképzelhető, hogy az egyeztetések már sokkal előrehaladottabb fázisban vannak, mint amennyit a felek a nyilvánossággal megosztanak.

Moszkvának és Washingtonnak már vannak tapasztalatai a proxy-háborúk diplomáciai kezelésében

Fölvetettük, a sajtóhírek szerint munkacsoportok alakultak, amelyek célja az orosz-amerikai viszony rendezése, de történelmi távlatokban az ilyen munkacsoportok eredményessége nem mindig borítékolható. Koskovics Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva és Washington jelentős tapasztalattal bír a proxy-háborúk diplomáciai kezelésében. Hasonló kontaktcsoportok működtek a koreai és vietnámi háború, valamint az oroszok afganisztáni konfliktusa idején is, tehát bevett gyakorlatról van szó.

Reméljük, hogy a mostani diplomaták valóban a hosszútávú rendezés megtalálására kaptak megbízást. Amerikai részről ez a szándék egyértelműnek tűnik

-hangsúlyozta a szakértő.

Talán nem véletlen, hogy az amerikaiak is választást akarnak Ukrajnában

Koskovics Zoltánt arról is kérdeztük, mikor ülhet, ha egyáltalán odaülhet a tárgyalóasztalhoz az Európai Unió és Ukrajna. Hiszen akár az is könnyel elképzelhető, hogy a béke árát végül Európának kell megfizetnie, ha az USA benyújtja a számlát és hátralép. A szakértő válaszában kiemelte, Ukrajnát nem lehet a végtelenségig kizárni a béketárgyalásokból,

hiszen a kijevi kormánynak és az ukrán fegyveres erőknek végre kell hajtaniuk a fegyverszünet feltételeit, valamint részt kell venniük a békefolyamatban.

Ehhez azonban az szükséges, hogy az ukrán vezetés konstruktívan álljon a békéhez, ami Volodimir Zelenszkij esetében nem látszik.

Nem kizárt, hogy az amerikai vezetés éppen azért vetette fel az ukrajnai választások kérdését, mert kívánatosnak tartaná Zelenszkij leváltását

– jegyezte meg Koskovics Zoltán.

Orbán Viktor előre szólt Brüsszelnek

A szakértő elmondta, az Európai Uniót is be kell vonni a rendezés azon szakaszába, amely a szankciók feloldásáról szól. Ugyanakkor világosan látszik, hogy a nagyhatalmak mindaddig távol akarják tartani Európát a tárgyalásoktól, amíg csak lehet.

Ahogy Donald Trump is mondta, ezek a tárgyalások a békét szolgálják, nem pedig a háború menedzselését, így semmilyen partizánakció nem fér bele a folyamatba. Márpedig az uniós politikusok és a legerősebb tagállamok vezetői az elmúlt három évben folyamatosan a háború folytatása, sőt kiszélesítése mellett érveltek. Ez önmagában is elegendő ok arra, hogy ne lássák őket szívesen a tárgyalóasztalnál

– szólt az Európai Unió lehetőségeiről Koskovics Zoltán. A szakértő megjegyezte,

Orbán Viktor már több mint két éve figyelmeztetett, hogy ha Brüsszel nem változtat Ukrajna-politikáján, és nem törekszik a békére, akkor végül Moszkva és Washington az európaiak kizárásával vethet véget a konfliktusnak. Ennek komoly veszélye, hogy a költségeket végül Európára terhelik.

Jön a gazdasági háború?

Az Európai Unió kapcsán a szakértővel arra is kitértünk, hogy a gazdasági jelentéstevő Mario Draghi nemrégiben megsürgette az Európai Bizottságot a versenyképesség fokozására, mert szerinte Trump „gazdasági háborút” indított. Felvetettük, mindez jelentheti e azt, hogy a konfliktus színtere a gazdaságba, a kereskedelembe tevődik át? Koskovics Zoltán szerint egyértelműen látszik, hogy a vámok kivetése fontos eszköz Trump kül- és gazdaságpolitikájában. Mexikó és Kanada példája ugyanakkor azt is igazolja, hogy megfelelő tárgyalási stratégiával elérhető, hogy az elnök elhalassza vagy akár el is törölje a vámokat. Ehhez azonban megfontolt előrelátásra van szükség, ami jelenleg hiányzik az uniós vezetésből.

Magyarország számára ezért az a legfontosabb, hogy minimalizálja a vámok hazánkat érintő kedvezőtlen hatásait. Szerencsére Budapest és Washington viszonya kiváló

-összegzett a szakértő.

Ha lesz találkozó, lesz kézfogás is

Végezetül Koskovics Zoltánt arról kérdeztük, mikor találkozhat Trump és Putyin, és ha találkoznak, lesz -e kézfogás.

Biztosat jelenleg nem tudunk, de Donald Trump elmondta, hogy egy hónapon belül szeretné a találkozót. Bízzunk benne, hogy így is lesz. A csúcs minden bizonnyal a diplomáciai etikett szerint zajlik majd, beleértve az elnökök kézfogását

-fogalmazott.

Vezetőkép: Marco Rubio amerikai külügyminiszter beír a vendégkönyvbe a fogadási ünnepségén Rijádban 2025. február 17-én; fotó: MTI/AP/Reuters pool/Evelyn Hockstein