Seremet Sándor: Trump és Putyin telefonbeszélgetése az első lépés lehet afelé, hogy véget érjen az öldöklés
„Ukrajna alkotmánya szerint nem mondhat le területeiről, így azokat nagy valószínűséggel nem fogja oroszként elismerni abban az esetben sem, ha a konfliktust az aktuális frontvonal mentén fagyasztják be, vagy zárják le” – mondta a Vasárnap.hu-nak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, akit a szerdai Trump-Putyin telefonhívás lehetséges következményeiről és a béke esélyéről kérdeztünk.
– Telefonon beszélt egymással Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Erre várt a világ? Most már egyenes az út a békéhez Oroszország és Ukrajna között?
– Az orosz-ukrán háború egy igen komplex konfliktus, amely jóval túlmutat Oroszország és Ukrajna harctéri szembenállásán.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetése azonban lehet az első lépés abban az irányban, hogy végre véget lehessen vetni az öldöklésnek.
Az, hogy ezt egy tűzszünettel, vagy egy tartós békeszerződéssel fogják-e elérni a felek, egyelőre még nem látható. Donald Trump közösségi médiában tett bejegyzésében pozitívnak és tartalmasnak nevezte a beszélgetést, és meg is nevezte a tárgyalások lebonyolításáért felelős csapat tagjait. A legnehezebb feladat ezután következik majd, hiszen a közelgő tárgyalások során nemcsak az orosz és az amerikai elnök viszonylagos egyetértésére, hanem az ukrán és az európai stratégiai szempontok figyelembevételére is szükség lesz.
Hirdetés
– Puskov orosz szenátor szerint Kijevben, Brüsszelben, Párizsban és Londonban „most rémülten olvassák Trump hosszas kommentárját a Putyinnal folytatott beszélgetéséről”. Mit gondol erről? A kijevi, valamint az európai, illetve uniós vezetés ellenérdekelt lenne a békében?
– Ukrajnában és az említett fővárosokban is érdekeltek a békében. A kérdés itt inkább az, hogy annak milyen változata lenne elfogadhatóbb számukra. Ukrajnát az aggasztja elsősorban, hogy amennyiben a háború lezárásra kerül, milyen biztonsági garanciákat kaphat majd a jövőben, amelyek megfelelő elrettentéssel bírnak egy esetleges újabb orosz agresszió elkerülése érdekében. Erről a beszélgetésben nem esett szó, ami Ukrajna számára lehet aggasztó, hiszen Kijev olvasatában a biztonsági garanciáknak – ha ez NATO tagságot nem is jelent – akkor van értelme, ha azokban az Egyesült Államok is részt vesz. Utóbbiról, úgy látszik, nemigen beszélhetünk. Európa számára pedig fontos lenne tudni azt, hogy Ukrajna támogatásában és későbbi újjáépítésében egyedül marad-e.
– Milyen követelései, feltételei lehetnek az oroszoknak, illetve az ukránoknak a fegyverszünet, illetve majd a béke megkötése kapcsán?
– Az orosz követelések keveset változtak azóta, hogy azokat Putyin 2024 nyarán vázolta: továbbra is napirenden vannak az olyan követelések, mint az annektált megyék és a Krím megtartása, Ukrajna semleges státusza, demilitarizálása stb. Ukrajna alkotmánya szerint nem mondhat le területeiről, így azokat nagy valószínűséggel nem fogja oroszként elismerni abban az esetben sem, ha a konfliktust az aktuális frontvonal mentén fagyasztják be, vagy zárják le.
Ukrajna egyik legfontosabb feltétele a tárgyalások kapcsán, hogy a döntések és megállapodások ne Kijev „feje fölött” legyenek meghozva,
tehát aktív résztvevője és alakítója kíván lenni a rendezésnek az „egy szót sem Ukrajnáról Ukrajna nélkül” elv mentén.
– A pénteki müncheni biztonságpolitikai konferencia, ahol J. D. Vance amerikai alelnök is jelen lesz, előremozdíthatja a tárgyalásokat?
– A müncheni biztonságpolitikai konferencia egy fontos esemény az európai biztonsági architektúra szempontjából, így az, hogy az Egyesült Államok magas szinten képviselteti magát rajta, kétségkívül jó jel.
A tervek szerint a konferencián az amerikai alelnök Volodimir Zelenszkijjel is találkozik, amely találkozó során szó esik majd a háború lezárásának kérdéséről is.
Maga a konferencia pedig jó platformot biztosít ahhoz, hogy az új amerikai adminisztráció vázolja a lehetséges megközelítéseket és elképzeléseket, amelyek a háború lezárásával kapcsolatban napirenden vannak. A végleges tervet Keith Kellogg különmegbízott szavai szerint majd az Egyesült Államok elnöke fogja prezentálni, amikor annak eljön az ideje.
– Milyen forgatókönyvet tart a legvalószínűbbnek az orosz-ukrán konfliktus rendezése ügyében?
– Erről egyelőre nehéz beszélni, ugyanis az orosz és az amerikai elnök, valamint az amerikai és ukrán elnök beszélgetéseinek tényleges tartalmáról és az ott elért megállapodásokról – ha voltak ilyenek – keveset tudunk. És a háború lezárásában nagy valószínűséggel ezek játszanak majd nagyobb szerepet. Az elsődleges cél egy tűzszünet elérése lehetne, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy a háborút lezáró békeszerződést fegyvernyugvás mellett dolgozhassák ki.
Vezetőkép: Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én; fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimenyev
Hirdetés
