Az Európai Parlamentbe bejutott magyarellener román pártok Brüsszelben egyelőre csenben vannak, ugyanakkor nem megnyugtató, hogy potenciálisan van egy olyan csapat képviselő, akik azon dolgozhatnak, hogy keresztbe tegyenek az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének, vagy a magyaroknak kifejezetten – nyilatkozta portálunknak adott interjújában Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő. Az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának nemrégiben megválasztott vezetője helyzetértékelésében kitért arra is, a romániai közigazgatási reform optimális esetben akár Székelyföld autonómiáját is megteremthetné, sajnos azonban nem ebbe az irányba mennek a dolgok. 

Az őshonos kisebbségek európai ügyét napirenden tartani rendkívül nehéz egy olyan nemzetközi környezetben, amelyet az elmúlt időben nemcsak az orosz-ukrán háború határoz meg, de az EP-választások és az amerikai elnökválasztás, valamint a Donald Trump beiktatását követő intézkedések. A választások utáni zavaros politikai szituáció tisztulásával, a régi/új Európai Bizottság felállásával ugyanakkor elérkezett az idő, hogy az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja is sebességet váltson, elsőként is egy szervezeti átalakulás keretében, amelynek révén az elnöki székbe Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője került, míg Gál Kinga fideszes EP-képviselőt tiszteletbeli elnökké választották. Az új tisztség kapcsán kereste meg portálunk Vincze Lorántot egy rövid helyzetértékelésre és a jövő terveire.

Őshonos kisebbségek az Európai Parlamentben

Mint az elnök elöljáróban felidézte, az Európai Parlamentben ez a frakcióközi munkacsoport egyfajta találkozóhelyet jelent, ahol a kisebbségi szervezetek vezetői, egyes küldöttek bemutathatják az esetleges jogsérelmeket, vagy más esetekben olyan jó példákat, amelyből a közösségek okulhatnak. Vincze Loránt elmondta, a munkacsoport úgy áll össze, hogy tagjai egyrészt az őshonos kisebbségekhez tartozó képviselők, de vannak a soraiban olyan politikusok, akik bár egyes tagországok többségi nemzetéhez tartoznak, mégis fontos számukra az őshonos kisebbségek ügye. A negyven főt számláló csoportban minden frakcióból találni képviselőket, 

egyedül a szélsőbal, a kommunisták közül nincsen senki, de nagy baj nincs is ezzel. 

Vincze Loránt hangsúlyozta, a munkacsoportra azért is van különösen nagy szükség, mert egy uniós fórumot testesít meg akkor, amikor nincs olyan uniós biztos, akinek a portfóliójába konkrétan beletartozna az őshonos kisebbségek ügye, de nincs olyan EP-bizottság sem, amely kifejezetten a kisebbségvédelemmel foglalkozna. Mint az EP-képviselő megjegyezte, az újonnan felálló Európai Bizottság részéről sem érződik az elvárható törődés az őshonos kisebbségek iránt. Kifejtette, van ugyan biztos, aki esélyegyenlőséggel foglalkozik, és a megbízólevelében szerepel, hogy például a romák ügyét képviselnie kell, vagy egyes szexuális kisebbségekét, a megbízás ugyanakkor 

a többi kisebbséget csak úgy általánosságban említi, és végképp nem nevezi meg az őshonos nemzeti kisebbségeket. 

Bürokrácia és a politikai akarat hiánya is nehezíti a kisebségek képviseletét

Vincze Loránt úgy vélte, ugyanazt az utat kell tehát bejárni, mint az előző mandátumban, megkeresni azokat a biztosokat, akiknek valamilyen kapcsolódási pontja van a kisebbségvédelemmel, és tárgyalni kell velük a tervezett lépéseikről. Az EP-képviselő elmondta, kapcsolatfelvétel már Ursula von der Leyennel is megvolt, még a megválasztása előtt, aki kijelentette, maximálisan támogatja, hogy a Minority Safepack kezdeményezés jogalkotási részére visszatérjenek az új parlament és Bizottság felállásával, addig pedig párbeszédet javasolt az Európai Bizottság szakértőivel. Itt azonban megrekedtek a dolgok és és nem első alkalommal történik, hiszen az EB elnöke szóban öt évvel ezelőtt is támogatta, de a gyakorlatban a Bizottság elutasította a jogalkotást. 

Nehéz megmondani, hogy a politikai akarat hiányzik vagy maga az intézmény, a bürokrácia akadályozza az előrelépést ebben a kérdésben. Talán együtt mindkettő. Számomra egy tanulsága van, hogy nem szabad feladni

-fogalmazott Vincze Loránt, aki elnöki kinevezése kapcsán elmondta, lényegében egy strukturális változás történt a munkacsoport működésében, amelynek lényege, hogy a korábbi társelnöki felállást felváltotta egy elnökből és egy alelnökből álló vezetési koncepció, amelynek élére őt választották, az alelnökök pedig négy frakciót képviselnek, földrajzilag is jól megjelenítve a nemzeti közösségeket. Mint kiemelte, 

a munka és a küzdelem lényegében változatlan. 

Cél napirenden tartani a kisebbségek kérdését

Az EP-képviselő kitért arra, a munkacsoport az elmúlt öt évben is számos jelentős eredményt könyvelhetett el, például a Minority Safepack kezdeményezés parlamenti határozatának háromnegyedes többségű elfogadása, vagy az Európai Unió és az Európa Tanács közötti intézményi kapcsolatról szóló jelentés. De a munkacsoport számos olyan témában fogalmazott meg állásfoglalást, amely hatással volt a törvényhozási munkára, csak egy példát említve az ukrajnai kisebbségek helyzetének figyelembevételére az EU bővítése kapcsán. 

A legfontosabb kérdés és feladat az őshonos kisebbségek ügyét napirenden tartani. Szándékunk rávenni az Európai Bizottságot arra, hogy foglalkozzon az őshonos kisebbségek ügyével, kezdődjön el a jogalkotás arról a kisebbségvédelmi normarendszerről, amit a Minority Safepack is szorgalmazott, és amit a Bizottság olyan szégyenteljesen elutasított

-hangsúlyozta Vincze Loránt. 

A szélsőségesek egyelőre hallgatnak a padsorokban

A képviselőt arról is kérdeztük, mennyire fontos akkor egy ilyen tárcaközi munkacsoport munkája, amikor az Európai Parlamentbe több olyan szélsőséges, nyíltan vagy burkoltan magyarellenes párt is bekerült, mint az AUR vagy az SOS Romania. Mint Vincze Lóránt elmondta, az említett két párt szélsőségességük látványos jelét nem adták még Brüsszelben, Romániában persze annál inkább megjelennek olyan nyilatkozatok, kezdeményezések a részükről, amelyek az anyanyelvhasználatot, az anyanyelvi oktatást, az iskolákat, vagy a kétnyelvű feliratokat korlátoznák. A képviselő elmondta, ha ezek a pártok Brüsszelben csendben maradnak, az segíti a kisebbségvédelmi munka folytatását, ugyanakkor 

nem megnyugtató, hogy potenciálisan van egy olyan csapat képviselő, akik azon dolgozhatnak, hogy keresztbe tegyenek az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének, vagy a magyaroknak kifejezetten. 

Aggasztó romániai fejlemények

Vincze Loránt szólt arról is, a romániai fejlemények ennél is aggasztóbbak, hiszen több mint egyharmada a román parlamentnek szélsőséges pártokból származik.

A magyarellenességük, idegengyűlöletük tetten érhető, hiszen olyan politikai elveket vallanak,  amelyek a két világháború között voltak jellemzőek Romániába

-fogalmazott az EP-képviselő, kifejtve, hogy még a törvényhozási munka minősége is erősen megkérdőjeleződik egy ilyen politikai környezetben. 

Ezek mind rossz jelek természetesen a magyarság számára, akik azt szeretnék, hogy biztonságban élhessenek fizikai értelenben és jogszabályi szempontból is. Megszerzett jogaikból pedig ne veszítsenek a szélsőséges pártok megjelenésével

-nyomatékosította Vincze Lóránt.

Pedig Székelyföld autonómiáját is jelenthetné a román közigazgatási reform

A képviselőnek fölvetettük, az USR után most a kormányalkotó szociáldemokraták is belengették egy közigazgatási reform szükségességét, tehát nem került le az asztalról a székelyföldi megyék magyar többségének szétrombolási szándéka. Vincze Loránt elmondta, a kérdés tulajdonképpen politikai gumicsonttá vált, a politikai pártok egyfajta „megváltó csodaként” tekintenek arra, mennyit is lehetne spórolni, ha egy ilyen közigazgatási átszervezés megvalósulna, bár konkrét felméréseket e tárgyban nem végzett senki. Az EP-képviselő megjegyezte, mindettől függetlenül elég kusza közigazgatási rendszere van Romániának, ami 60 éve van érvényben, ami akár indokolhatná is, hogy ideje lenne hozzányúlni. 

De érdekes, hogy bármilyen változatot mutatnak be a különböző román pártok, az valahogy mindig a három székely megyét, Maros, Hargita és Kovászna megyéket negatívan érinti, azokat szervezné be valamelyik román többségű régióba

-fogalmazott Vincze Lóránt, aki kiemelte, ez egyszerűen azt jelentené, hogy nem volna olyan regionális közigazgatási egység, ahol a magyarok többségben lennének, bár egy ilyen átszervezés, az etnikai arányok megváltoztatásával még nemzetközi jogi egyezményeket is sértene. A képviselő kitért arra is, egy ilyen átszervezés ráadásul magával hozhatná Székelyföld területi autonómiáját, hiszen közigazgatási egységben olyan jogosítványokkal rendelkező terület jönne létre, amely egyértelműen a magyar közösségek önrendelkezését erősítené. Ennek azonban éppen az ellenkezőjét tervezik. 

Vezetőkép: Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő beszédet mond a Nemzeti kisebbségek helyzete az Európai Unióban címû konferencia második napján a Bolgár Művelődési Házban 2024. november 8-án; fotó: MTI/Kovács Tamás