Horváth József a Vasárnapnak: Szerbiában és Szlovákiában is kívülről akarják destabilizálni az ország vezetését


Hirdetés

Feltételezhető, hogy nyugati, balliberális érdekcsoportok, illetve hozzájuk tartozó üzleti körök állnak a szerbiai és a szlovákiai tüntetések mögött − véli Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

Miloš Vučević szerb miniszterelnök lemondását követheti a legfontosabb döntéseket hozó  szerb elnök lemondása is?

− Azt gondolom, hogy nem. Jelenleg Szerbiában, és egyébként hasonlóképpen Szlovákiában is, arról szólnak az események, hogy

destabilizálják az ország vezetését, majd utána egy puccsot hajtsanak végre. Ezt már Robert Fico szlovák miniszterelnök néven is nevezte.

Mind a két országban hasonló folyamatok zajlanak le: kívülről generálják és kívülről igyekeznek befolyást gyakorolni mind a két országra. Vučić szerb elnök pillanatnyilag szilárdan ül a székében. Eddig az ilyenfajta támadásokat ügyesen kivédte, ő van olyan erős támogatottsággal bíró politikus, hogy továbbra is meg tudja védeni a pozícióját.

− Meglehet, hogy az újvidéki tragédia egyfajta ürügy egy külföldi beavatkozásra Szerbia belügyeibe?

Amikor a tüntetések megindultak az újvidéki vasútállomáson történt tragédiát követően, az volt az alapvető követelés, hogy a felelősöket büntessék meg. A kormányból az illetékes politikusok lemondtak, illetve megindult az eljárás azzal a vállalkozói csoporttal szemben, amelyik a felújítást végezte. Ezt követően normál esetben a tüntetéseknek, mivel okafogyottá váltak, vége lenne, de nem ez történt, és ez önmagában is árulkodó jel. Politikai színezetet kapnak a tüntetések, igyekeznek bevonni az ifjúságot, hogy megbénítsák az ország működését. Alapvető célként pedig ugyanazokat a jelszavakat halljuk szinte szóról szóra Szerbiában, mint Szlovákiában. Azt mondják, hogy a vezetés túlzottan oroszbarát, korrupt, illetve a nyugati orientációról szólnak. A szerbiai tüntetések már messze-messze túlnőttek azon a tragédián, ami Újvidéken történt.

− Hova futhat ki mégis a szerbiai helyzet? Meddig tarthatnak a tüntetések?

− Ez egy nagyon nehéz kérdés, tekintettel arra, hogy nem tudjuk azt, kik a szponzorok és milyen célt tűztek ki maguk elé. Hogyha feltételezzük azt, hogy

nemzeti elkötelezettségű kormányt akarnak megbuktatni úgy Szlovákiában, mint Szerbiában, akkor azt kell mondani, hogy lehetséges, hogy olyanfajta nyugati, balliberális érdekcsoportok, illetve hozzájuk tartozó üzleti körök állnak a megmozdulások mögött, akik mindebben nemcsak politikai célt, hanem gazdasági lehetőséget is látnak.

Egyelőre nem látni a végét. Előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, amikor a szerb vezetés – Szerbiában úgymond „könnyebb” a helyzet, mivel az EU-s szabályok nem kötik őket – határozottabb lépéseket tesz. Eddig jól láthatóan kerülték azt, hogy a tüntetésekkel szemben erélyesebben lépjenek föl. Az a kérdés, hogy átlépik-e a felek ezt a vörös vonalat – vagyis történnek-e olyan erőszakos cselekmények, akár a tüntetők részéről is –, amelyek folytán már nyilvánvalóvá válna, hogy egyfajta „Majdan 2” történik Szerbiában.

Vezetőkép: Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Fotó: MTI/Veres Nándor

'Fel a tetejéhez' gomb