A KINCS kutatásából kiderült: a magyarok támogatják a Gazdaságpolitikai Akcióterv családpolitikai intézkedéseit
A magyarok többsége ismeri és fontosnak tartja az új Gazdaságpolitikai Akcióterv családpolitikai intézkedéseit – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek a lakhatáshoz kapcsolódó intézkedéseket nagyon fontosnak tartják, de jelentős társadalmi támogatottsága van a 13. havi nyugdíj állandósításának és a családi adókedvezmény megduplázásának is.
A magyar családok, a fiatalok és a kis- és középvállalkozások állnak a kormány új gazdaságpolitikájának fókuszában. A Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 konkrét intézkedést tartalmaz, amely három alappilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a Demján Sándor Programon, amelynek célja a vállalkozások méretének megduplázása.
A KINCS 2024 év végén végzett reprezentatív kutatásának eredményei szerint az emberek háromnegyede hallott a legfontosabb új intézkedésekről.
Legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programról hallottak (77%), ugyanennyien ismerték a 13. havi nyugdíj állandósításáról szóló intézkedést, míg a munkáshitel bevezetéséről és a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megduplázásáról a megkérdezettek 76 és 73 százaléka tudott. A magyarok kétharmada értesült az első lakást vásárló fiatalok 5 százalékos kamatozású hiteléről, a munkáltatók által nyújtott lakhatási támogatásról, valamint a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásáról is. A kollégiumi férőhelyek bővítéséről és a SZÉP-kártya lakásfelújításra történő felhasználásáról tízből hat ember tudott, míg az új ingatlanok 5 százalékos ÁFA-kulcsának 2026 végéig történő meghosszabbításáról a megkérdezettek több mint fele hallott (55%). Az intézkedések ismertsége az érintett csoportok körében volt a legmagasabb. A Vidéki Otthonfelújítási Programot a községben élők 82 és a gyermekesek 83 százaléka ismerte, az állandóvá váló 13. havi nyugdíjról a 65 évesnél idősebbek 94 százaléka tudott, míg a munkáshitel és a családi adókedvezmény megduplázása leginkább a házasok körében volt ismert (80%).
A magyarok 93 százaléka egyetértett azzal, hogy minden lehetséges eszközzel támogatni kell az emberek megfelelő lakhatási feltételeinek megteremtését.
Tízből kilenc válaszadó szerint több kollégiumi férőhelyre lenne szükség, míg a válaszadók 87 százaléka úgy vélte, hogy a saját otthon megléte a családalapítás alapfeltétele. Az emberek 86 százaléka szerint a 13. havi nyugdíj garantálása az idősek számára nagyobb biztonságot jelent. A megkérdezettek 85 százaléka szerint pedig fontos, hogy a dolgozó fiataloknak ugyanolyan lehetőségei legyenek, mint az egyetemistáknak.
A legtöbb intézkedést a magyarok háromnegyede hasznosnak és szükségesnek tartotta. A 13. havi nyugdíj állandósítása (79%), az új kollégiumi férőhelyek létrehozása (78%) kapta a legnagyobb támogatottságot. A családi adókedvezmény megduplázását a válaszadók 75 százaléka tartotta hasznosnak, a nagycsaládosoknak pedig a 90 százaléka nyilatkozott így.
Érdekesség, hogy a fiatalabb és idősebb korosztály egyértelműen támogatta a másik korcsoportot célzó intézkedéseket: tízből kilenc 65 év feletti hasznosnak tartotta, hogy biztosítják az első lakást vásárló fiatalok számára az 5 százalékos kamatozású hitelt, illetve azt is, hogy új kollégiumi férőhelyeket hoznak létre. A 18-29 évesek 70 százaléka pedig az állandó 13. havi nyugdíjat tartotta hasznosnak.
A KINCS kutatásából kiderült, hogy az új Gazdaságvédelmi Akcióterv családpolitikai intézkedései széles támogatottsággal bírnak. A magyarok többsége saját tulajdonú otthonban képzeli el a családalapítást, amihez hozzájárulhatnak az új kormányzati intézkedések.
Vezetőkép forrása: Freepik
