A csillagászat szerepe napjainkban
Lehet-e olyan gazdasági és társadalmi szerepe a csillagászatnak napjainkban, mint az ókorban volt? – erre a kérdésre (is) keresi a választ az a tanulmány, amelyet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hétfőn jutatott el szerkesztőségünk részére.
Mint írták, alig néhány évszázada a csillagászat elsősoran tájékozódási és időmérési célokat szolgált a mindennapi életünkben. De milyen konkrét, megfogható hasznot hozhat napjainkban a társadalomnak és a gazdaságnak? A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly (CSFK) Thege Miklós Csillagászati Intézetének két kutatója, valamint a CSFK főigazgatója is részt vett annak a cikknek a megszületésében, ami pont erre a kérdésre adja meg a választ.
A csillagászat az őskorban és az ókorban alapvető, a túlélést befolyásoló tényező volt. Hatalmas szerepe volt az időmérésben, a tájékozódásban, sőt a csillagászat közvetlenül befolyásolta a termelést – a vetés és aratás idejének megállapítását –, és alapvető hatással volt naptárunk, valamint az időmérés számrendszerének kialakulására is
– tudatták a kutatók.
Ma is érdekes azonban megfogalmazni a válaszokat arra a kérdésre, hogy milyen közvetlen hatásai vannak a tudományágnak a gazdaságunkra vagy a társadalmunkra. „Hétköznapiak lettek a csillagászati hírek, legyen mindennek a háttere is ismertebb” – mondta ennek kapcsán Kereszturi Ákos, HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa.
„Társadalmi és gazdasági haszonnak azt tekintjük, amikor a csillagászat segítségével sikerül megoldani valamely társadalmi vagy gazdasági nehézséget, helyes döntést hozni, növelni a jólétet vagy hasznos innovációt elérni”
– szögezik le a kutatók, akik számtalan aspektusát körbejárják a témának, és kiemelik azt is, hogy bár fontos lehatárolni a csillagászatot más tudományos és műszaki területektől, ez a határ nem minden esetben egyértelmű, továbbá egyre több ma az interdiszciplináris jellegű kutatás. Tovább nehezíti a számszerűsítést, hogy a következmény esetenként évtizedekkel, évszázadokkal később jelenik meg. Jó példa erre a színképelemzés felfedezése, amely eredetileg csillagászati kutatás eredménye, de később egyéb tudományterületek is hozzájárultak saját fejlesztéseikkel, valamint használják azt a gyógyszeriparban, anyagtechnológiában is.
A csillagászatban elemzett extrém égitestek és a hozzájuk kapcsolódó fizikai viszonyok sok természeti törvény megismerésében segítenek. A neutroncsillagok belső szerkezete, a szupernóva-robbanások során lejátszódó folyamatok, vagy a közelmúltban detektált gravitációs hullámok mind a nagy összkép megértésében segítenek. Talán kevesen gondolnak bele, de a távoli csillagok működését szabályozó fizikai törvényszerűségekhez hasonlóan működik a telefonunk, illetve olvasás közben a szemünk és az agyunk is – mutattak rá.
Csillagászat nélkül talán még ma sem létezne gamma-távcső, sok egymástól távoli rádióteleszkópot összekapcsoló interferometriás technológia, sem a kézben tartott kamerák filmfelvételeinek rezgésmentes stabilizálása. A kutatók kiemelik, a műszaki fejlesztéseknél természetesen nem a csillagászok végzik a technikai megvalósítás nagyobb részét, hanem a velük együtt dolgozó mérnökök és cégek. Azonban ilyen esetekben a csillagászati igények – mint „megrendelő” – nélkül nehezen kezdenének ilyen típusú fejlesztésekbe.
Hozzátették, hogy a műszerfejlesztésen túl a csillagászok által megalkotott programozási nyelvek is hasznosak: az IDL nevű, csillagászati célra írt programnyelvet használja például a General Motors, az IRAF nevű, csillagászati képfeldolgozó programot pedig az AT&T telekommunikációs cég vetette be adatelemzési feladatokhoz. Ezekhez hasonlóan sok orvostudományi diagnosztikai módszer, például az MRI és CT technológiai fejlesztésében is kulcsszerepe volt a csillagászati kutatásoknak, adatfeldolgozásnak, képalkotásnak.
A csillagászat természetesen nem pusztán felfedezések, új kutatások és technológiák alapja. A kutatók azt is kiemelik, hogy
a csillagászat ideális eszköz a fiatalok természettudományok felé terelésére, pályaválasztási orientálására – és ezzel a műszaki-tudományos szakemberek körének bővítésére -, oktatáson kívül segít a problémákhoz való hozzáállás fejlesztésében is, közreműködik a természet szépségének megismerésében és környezetünk értékelésében.
A Földünket könnyebb kontextusba helyezni, jellemzőit értékelni, ha például ismerjük a Mars fagyos vagy a Vénusz forró világát – fogalmaztak.
Vezetőkép: hullócsillag az égbolton. Forrás: pixabay.com
