Komoly konfliktusok forrása lehet, hogy a felkészületlen és gyenge infrastruktúra hogyan fogja tudni kezelni azt a mintegy hatmillió belső és külső szír menekültet, akik az Assad-rezsim bukása után hazatérhetnek Szíriába – fogalmazott a Vasárnap megkeresésére Sayfo Omar. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét azzal kapcsolatban kérdeztük, nem tűnik-e úgy, hogy a nyugat-európai országok mintha csak az alkalomra vártak volna, hogy hazaküldhessék a szír menekülteket. Sayfo Omar többek között arról beszélt, jelenleg több a megválaszolatlan kérdés Szíriával kapcsolatban, és „ha a kezdet biztató is, de bármi elromolhat, mert ez a Közel-Kelet”.

A Migrációkutató Intézet legújabb összegzésében hívta fel a figyelmet arra, hogy az Aszad-rezsim bukását alapul véve több nyugati ország is elérkezettnek látta az időt, hogy felfüggessze a szíriai menekültkérelmek elbírálását, más esetben egyes államok már a szír menekültek hazaküldését tervezik.

Konzervatív fordulat az európai bevándorláspolitikában

A Vasárnapnak a témában nyilatkozó Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét a nyugati reakciók kapcsán először arról kérdeztük, nem tűnik-e úgy, mintha az uniós államok csak a megfelelő indokra vártak volna, hogy hazaküldhessék a menekülteket. Sayfo Omar elöljáróban arról beszélt, egyértelműen látszik, hogy 2015 óta az európai társadalmak belefáradtak a migrációs/menekültválságba, ennek köszönhető, hogy megerősödtek a bevándorlásellenes politikai erők a különböző európai országokban. Mint kifejtette, ez tapasztalható Németországban, Hollandiában, vagy éppen Svédországban, és emiatt kényszerült a fősodratú politika arra, hogy felülbírálja korábbi döntéseit. Emmanuel Macron francia elnök próbál szigorítani a bevándorláspolitikán,

Olaf Scholz kancellár szocialista politikus létére élesebb retorikai fordulatokkal él a migráció kapcsán, mint kereszténydemokrata elődje, Angela Merkel. Összességében tehát van egyfajta konzervatív fordulat Európában.

Nehezebb lesz kijátszani a „szír menekült”-kártyát

Szíria kérdésére térve Sayfo Omar kiemelte, a közel-keleti ország 2011 óta globálisan a legnagyobb menekültkibocsátó ország, annak ellenére, hogy 2020 óta befagytak a frontok. Ez egyrészt a fennálló katasztrofális gazdasági helyzetnek köszönhető, valamint annak a ténynek, hogy a rezsimellenes szírek valóban nem voltak biztonságban a saját hazájukban, még akkor sem, ha különben harctéri cselekedetekben nem vettek részt. A szakértő megjegyezte, akik menekültként Európába érkeztek, azért maradhattak, mert az európai országok eddig nem tartották biztonságos országnak Szíriát. Ugyanakkor az európai országok most élnek a lehetőséggel, hogy biztonságosnak minősítsék Szíriát és felfüggesszék a szíriaiak menedékkérelmének elbírálását. Ez azért is fontos lépés,

mert sokan mondták magukat szírnek az Európába érkezők közül, akik ezt semmilyen papírral nem tudták igazolni. Innentől kezdve ezt az ütőkártyát már nem használhatják ki.

Sayfo Omar kiemelte, a legtöbb esetben csak a menedékkérelmek elbírálásának felfüggesztéséről lehet beszélni, jelenleg Ausztria az egyetlen, amely tényleges hazatelepítési programokat indítana, de ehhez az kell, hogy a másik oldalon legyen, aki fogadja a hazatérőket. Ennek pedig az is előfeltétele, hogy az európai kormányok diplomáciai kapcsolatot vegyenek fel az új szíriai vezetéssel és legitimnek ismerjék el.

Ezek a dzsihadisták már nem azok a dzsihadisták

Mint felvetettük, ez azért lehet problematikus, mivel az Aszad megbuktatását lefolytató Hajat Tahrír as-Sám (HTS) szervezethez köthető lázadók maguk is kapcsolatba hozhatók az al-Kaida terrorszervezettel, vezetőjük is egy szélsőséges. Ilyen feltételek mellett elhamarkodottnak tűnik biztonságos államnak tartani Szíriát. Sayfo Omar felvetésünkre úgy reagált, általánosságban is látszik, hogy nagy a bizalmatlanság „Szíria új urai” irányában. A felkelők derékhadát az al-Kaida utószervezete képezi, bár igaz az is, hogy

a HTS 2016-tól kezdődően lényegében megtagadva korábbi múltját vette fel a harcot a Szíria területén lévő külföldi dzsihadistákkal, ezzel párhuzamosan lemondva a dzsihád globális víziójáról.

A szakértő kiemelte, az utóbbi időben arra törekedtek, hogy jóindulatukat biztosítsák a különböző kisebbségek, így a keresztények vagy a kurdok irányában, sőt még az alaviták felé is, akik az előző rezsim bázisát adták, és akikkel korábban kölcsönösen dehumanizálták egymást. Amiben bízni lehet – hangsúlyozta –, hogy a HTS nem külföldi zsoldosokból áll, mint az Iszlám Állam, hanem olyan szírek alkotják, akik meg akarják szilárdítani hatalmukat, ezért ki kell egyezniük a társadalom különböző csoportjaival, mert különben széthullik az ország. További garanciát jelenthet, hogy Törökország „rajta tartja a kezét” az eseményeken, mert számára is érdek az új szír vezetés hatalmának megszilárdítása. Különösen azért is, mivel

Törökországban mintegy 3,6 millió szír menekült él, akik komoly gazdasági és társadalmi problémákat okoznak a török kormánynak és akiket emiatt szeretnének mihamarabb hazaküldeni.

Sayfo Omar úgy összegzett, az látható többek közt Aleppó példáján is, ahová a szélsőséges iszlamisták bevonultak, hogy utána elárasztották a közösségi médiát azt igyekezve igazolni, milyen tisztelettel bánnak például a keresztényekkel, akiket advent alkalmából köszöntöttek. Az is fontos, hogy elmaradni látszik a szisztematikus bosszú, amely a rezsimváltásokat jellemezni szokta. Általános amnesztiát hirdettek például a sorkatonák számára, és csak olyan esetekben vannak kivégzések, amikor kifejezetten bizonyítható, hogy valaki mondjuk fogolykínzásokban vett részt, mert a példastatuálástól az új vezetés sem tekinthet el teljes mértékben.

A kezdet biztató is, de bármi elromolhat

A nyugati kormányok által hazaküldeni szándékozott szír menekültek társadalmi összetétele kapcsán Sayfo Omar végezetül érdeklődésünkre arról beszélt, hogy az Európában található szírek nagy része a nagyvárosok, így Aleppó, Homsz, Hama és Damaszkusz lakóiból tevődnek össze, mivel az előző rezsim a belpolitikai konfliktus megoldása egy eszközeként tekintett az ellenséges érzelmű lakosság külföldre űzésére. Sok esetben a hátrahagyott ingatlanokat is államosították, így sokaknak nincs is hová hazatérniük. A menekültek kisebb hányada 2020 után, a szír gazdaság összeomlása miatt döntött a távozás mellett. Az elemző kiemelte, akik Európa utcáin ünnepelnek, azok jellemzően Assad-ellenesek, ez sugallja a nyugati államok számára, hogy elérkezett egy aranyidőszak, amikor vissza lehet küldeni a menekülteket Szíriába. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy Európa számára ez nyilvánvalóan pénzkérdés, de a hazatelepítéssel kapcsolatos másik fontos probléma,

hogy hogyan tud hazatérni a több millió menekült, és hogy hogyan tud ezzel megbirkózni maga Szíria.

Nyilvánvalóan Törökország lesz, aki elsőként hazaküldené a korábban említett 3,6 millió menekültet, akiknek a házaiban lehet, hogy már más lakik. Mint kiemelte,

összességében mintegy hatmillió belső és külső menekültről beszélhetünk, és komoly további konfliktusok forrása lehet, hogy a felkészületlen és gyenge infrastruktúra hogyan fogja tudni kezelni ezt a folyamatot.

Jelenleg tehát több a megválaszolatlan kérdés, ha a kezdet biztató is, de bármi elromolhat, mert ez a Közel-Kelet – hangsúlyozta Sayfo Omar.

A szír menekültek hazaküldésével kapcsolatban a Vasárnap a Kormány véleményére is kíváncsi volt, ezért az aktuális Kormányinfón ebben a témában is kérdeztük Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter többek közt arról beszélt, a bölcs kormányzásnak köszönhetően nem Magyarország problémája, hogy hazaküldhetők-e a szír menekültek, ugyanakkor óvott mindenkit attól, hogy már most végleges véleményt formáljon Szíria új vezetéséről.

Vezetőkép: Romos ház előtt egy férfi a Damaszkusztól keletre fekvő Harasztában 2024. december 12-én, négy nappal az után, hogy a felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmát. Fotó: MTI/AP/Omar Szanadiki