A Notre-Dame rövid története a tűzvésztől napjainkig (VIDEÓ)
Tűz ütött ki 2019. április 15-én, hétfőn este a párizsi Notre-Dame székesegyházban. Az első hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett és onnan terjedt tovább. „Öt éven belül újjáépítjük a párizsi Notre-Dame székesegyházat, amely még szebb lesz” – mondta Emmanuel Macron francia elnök 2019. április 16-án. A székesegyház 2024. december 7-én nyílik meg újra.
A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett a teljes tetőszerkezet.
A tűzoltók a 850 éves gótikus épület kőből készült szerkezetét és harangtornyait megmentették a teljes pusztulástól. A templom ereklyéit és műkincseit nem érte kár, az oltás után azokat biztonságba helyezték.
Patrick Chauvet, a katedrális igazgatója anno elmondta, hogy a lángok nem érték el a katedrális kincstárát, és az egyik legfontosabb ereklyét, Jézus Krisztus töviskoronáját is sikerült kimenteni az égő épületből.
A tűzvész utáni hírek szerint a francia bűnügyi rendőrség egyik vezetője azt vélelmezte, hogy rövidzárlat okozta a tüzet. Később, 2019. június végén pedig arról tájékoztatta a világ közvéleményét a párizsi ügyészi hivatal, hogy „nincs arra utaló jel, hogy bűncselekmény okozta volna a tűzvészt a párizsi Notre-Dame-székesegyházban”.
Rémy Heitz államügyész közleményében azt írta: az eddig lefolytatott nyomozás során nem sikerült még meghatározni a tűz okát.
Hozzátette, hogy a gondatlanság lehetőségét nem zárják ki, így vizsgálódnak olyan irányban is, hogy esetleg az elektromos rendszer hibája vagy egy nem megfelelően elnyomott cigaretta miatt csaptak fel a lángok a Notre-Dame-ban.
Ugyanazon a nyáron, augusztus derekán a francia kulturális minisztérium azt közölte, hogy
„továbbra is az összeomlás veszélye fenyegeti az óriási tűzvésztől az utolsó pillanatban megmentett székesegyházat”.
Az év végén, Patrick Chauvet, a Notre-Dame elöljárója úgy fogalmazott, hogy
„olyan törékeny állapotban van a híres párizsi székesegyház, hogy csak 50 százalék esély van a megmentésére”.
Istennek hála a jobbik 50 százalék bontakozott ki azután. 2020 júliusában az államfő engedélyezte az eredeti formában történő helyreállítást. 2021. elején már a megfelelő épületköveket keresték a rekonstrukcióján dolgozó szakértők geológusokkal együttműködve. Majd a helyreállításhoz szükséges 100-200 éves fák kiválasztásának is nekifogtak. Az akkori tervek úgy szóltak, hogy március végéig mintegy 1000 darab, legalább százéves fát vágnak ki hozzá.
A székesegyház épületstabilizálási munkálatai 2021 szeptemberére készültek el, ezután kezdődhettek meg a tényleges helyreállítási munkálatok. A katedrális nagyorgonájának teljeskörű restaurálásához három évvel a nagy tűzvész után, 2022 tavaszán láttak hozzá. 
Egy 2022 nyári hír pedig arról szólt, hogy Bas Smets belga tájépítészt bízta meg a párizsi önkormányzat a Notre-Dame környékének átalakításával: a székesegyház előtti tér parkosításával és az építmény homlokzatának kihangsúlyozásával.
Idén tavasszal készült el a katedrális hajójának födémszerkezete. Szeptemberben, alig három hónappal a székesegyház újbóli megnyitása előtt visszatért a Notre-Dame-ba az északi harangtoronynak a 2019-es tűzvészben megrongálódott nyolc harangja: a legnagyobb, több mint négytonnás Gabrieltől a legkisebb, kevesebb mint egytonnás Jean-Marie-ig. 
Öt évig tartó monumentális építkezés után, amelyben 250 vállalat és kézművesek százai vettek részt, a székesegyház december 7-én nyílik meg újra.
A francia államfő a katedrális előtt mond megnyitó beszédet, másnap pedig részt vesz a Notre-Dame-ban a tűzvész utáni első misén is, amely egy hétnaposra tervezett vallási ünnepségsorozat nyitóeseménye is lesz egyben. 
Az újjáépített katedrálisban a tűzvész előttinél is nagyobb forgalomra, évi 15 millió látogatóra számítanak, ezért online regisztrációt vezettek be, hogy jobban tudják kezelni a várt napi 40 ezer látogatót. A belépés a templomba ingyenes marad, de néhány nappal a tervezett látogatás előtt időpontot kell foglalni. 
A székesegyház befogadóképessége maximum háromezer fő.
„Már nagyon várjuk, hogy az egész világot újra a székesegyház boltozata alatt üdvözölhessük”
– jelentette ki Laurent Ulrich párizsi érsek egy novemberi sajtótájékoztatóján.
A külsejét tekintve korhű helyreállításnak köszönhetően a székesegyház óriási változáson ment át; az új, színes és modern külső díszkivilágításnak köszönhetően fehéren „világító” falakkal fogadhatja a látogatókat, miután a mintegy 42 ezer négyzetméternyi homlokzatát megtisztították az évtizedek alatt rárakódott portól és koromtól. 
Az épület belső terét viszont kortárs bútorokkal rendezték be. Az oltár és a szentségtartó szekrény, valamint a főbejáraton belépve jobb oldalon található szenteltvíztartó egyaránt minimalista díszítésűek és bronzból készültek.
A most hétfői hírek szerint rendkívül nagyszámú biztonsági erőt – hatezer rendőrt és csendőrt –mozgósítanak szombaton és vasárnap a párizsi Notre-Dame-székesegyház újbóli megnyitására. Az ünnepségre mintegy ötven állam- és kormányfőt várnak. 
huszártornya égett le. Fotó. MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson
Mozgósítják a hadsereg Sentinelle nevű terrorelhárító egységét és a hadsereg hatáskörébe helyezik a drónelhárítást. A rendőrkapitányság folyami dandárját szintén készenlétbe helyezik, csakúgy, mint a BRI bűnfelderítő és gyorsreagálású rendőri egységet, a tetőkön mesterlövészek ügyelnek majd a biztonságra. 
A szombati szertartáson Laurent Ulrich, Párizs érsekének vezetésével ünnepélyesen megnyitják a székesegyház bezárt ajtajait. Az érsek jelképesen megszólaltatja az orgonát is – olvasható a Notre-Dame honlapján.
Címlapkép: Lángol a párizsi Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezete 2019. április 15-én. Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
