Szili Katalin: Nyelvjárásaink megőrzése nyelvstratégiai kérdés
Hosszú távú nyelvstratégiai kérdés nyelvjárásaink megőrzése – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Magyarságkutató Intézet (MKI) által szervezett Magyar nyelvjárások napja című konferencián hétfőn Budapesten. A tájnyelvet használók gyakran stigmatizálva érzik magukat, és emiatt igyekeznek áttérni a köznyelvre, ez azonban egyfajta elszegényesedését is jelenti a nyelvünknek – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Szili Katalin.
Kiemelte: nyelvjárásaink megőrzése és elismerése nyelvgazdagságunk fennmaradását, a nemzet sokszínűségének megtartó erejét és a határon túli magyar közösségek megmaradását is segíti.
A főtanácsadó felidézte azt a kutatást, mely szerint az 1960-as években a Kárpát-medence magyarságának még körülbelül hatvan-hetven százaléka beszélt nyelvjárásokban, mára viszont az arányuk harminc-negyven százalékra csökkent.
„A magyar nyelvjárások napja tovább segít bennünket abban, hogy egész esztendőben figyelemmel kísérjük, hogy mit jelent számunkra az irodalmi nyelvünk, a köznyelvünk és ezen belül a tájnyelv, illetőleg a regionális közbeszéd, melynek mindannyian a tanúi lehetünk”
– fogalmazott Szili Katalin.
Mint mondta, 1918. december 1-jén hozták a magyarság számára tragikus, Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári határozatot, aminek következménye volt Trianon is, azonban az MKI által kezdeményezett Magyar nyelvjárások napja nyomán ez a nap pozitív hangsúlyt is kapott, hiszen a határon túli nemzetrészek hagyományai megőrzésének a kiemelt napjává vált.
„Nyelvjárásaink a nemzeti művelődéstörténetünk és nemzeti identitásunk szerves részei, a magyar köznyelv gazdagítói, ezért meg kell őriznünk őket a magyar jövő számára, ez pedig csak akkor lehetséges, ha írott változatai is polgárjogot nyernek” – fogalmazott üzenetében Kásler Miklós, az MKI főigazgatója, akinek szavait Pomozi Péter, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója olvasta fel.
A magyar nyelvjárások rendkívül hitelesen kötik össze a nemzetet Csángóföldtől Őrvidékig, mert a nyelvjárásokban nemcsak nyelvi értékek, hanem olyan nagyon értékes kulturális hagyomány is rejlik, mint például a népköltészet, a népművészet vagy a néprajz értékei – hívta fel a figyelmet Kásler Miklós.
Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója kiemelte: a nyelvi sokszínűség nagy részben fakad a nyelvjárásokból, ezért fontos, hogy a tájnyelvet értéknek tartsuk és szűkebb környezetünk nyelvhasználatát minden erőnkkel megőrizzük.
Ebben pedig kiemelkedő szerepe van a családoknak és a pedagógusoknak, hogy ne szégyelljék nyelvhasználatukat a nyelvjárásokat beszélők – hangsúlyozta Nyiri Péter.
Az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja 2020-ban rendezte meg először a magyar nyelvjárás napját és a hozzá kapcsolódó konferenciát. A nyelvjárások, a folklór és az irodalom kapcsolatát a középpontba helyező idei tanácskozáson a Kárpát-medencei előadókon kívül észt, lett és kínai előadók is felszólalnak.
A hétfői konferencián részt vevők egyebek mellett az etnolingvisztika és nyelvtörténet témakörében, a kínai nyelvi variációkat és nyelvjárásokat bemutató, valamint a palócság 19. századi nyelvhasználatát és megítélését vizsgáló témákban is hallhatnak előadásokat.
Címlapkép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond a Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért kitüntetés átadási ünnepségén a MOL Campusban 2024. november 29-én. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
