Németország már a szomáliaiakat is hazaküldené, miközben helyben segít Csádban
Tovább dőlnek a politikai tabuk Németországban – olvashatjuk a Migrációkutató Intézet legújabb, Fókuszpont-elemzésében. Mint írják, Berlin egy újabb, háború-sújtott országba küldene vissza a védelemre nem jogosult embereket. A kitoloncolások azonban továbbra is lassan haladnak, a német kormány pedig a magyar példát követve az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítana a problémák helyben történő megoldására – például a száheli Csádban.
Megállapodott a Németországban jogalap nélkül tartózkodó szomáliai polgárok hazaküldéséről Olaf Scholz német kancellár és Hassan Sheikh Mahmoud szomáli elnök Berlinben.
A lépés egyelőre szimbolikus jelentőségű, hiszen a Németországban tartózkodó 65 ezer szomáliaiból csak keveseket érint.
A német kormány korábban Kenyával, Marokkóval és Georgiával kötött hasonló megállapodásokat, melyek keretében gazdasági és diplomáciai előnyökért, illetve segélyért cserébe a kibocsájtó országok vállalták németországi tartózkodásra nem jogosult állampolgáraik visszafogadását. Noha ezek az egyezmények egyelőre nem vezettek tömeges kitoloncolásokhoz, a tendencia jól mutatja, hogy a német vezetés próbál megoldásokat találni az irreguláris migráció okozta kihívásokra.
Hivatalos adatok szerint 226 ezer, védelemre nem jogosult embernek kellene elhagynia Németországot, akik közül 182 ezren a Duldung jogkategória alá esve, vagyis megtűrt módon tartózkodnak ott, miután különböző okokból kitoloncolásuk nem hajtható végre. Szeptemberben a szövetségi kormány szigorításokat jelentett be az irreguláris migráció visszaszorítása érdekében. 2024 első félévében tízezer embert toloncoltak ki, ami 17%-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.
Az új, Szomáliával kötött megállapodás azért is fontos, mert ezzel egy máig konfliktusban álló országot minősítettek ha nem is biztonságosnak, de bizonyos esetekben a visszatérésre alkalmasnak. Ez szintén illik az elmúlt hónapok tendenciájába, hiszen szeptemberben a Münster városában működő ÉszakRajna Vesztfália tartomány felsőbb közigazgatási bírósága egy szíriai állampolgár esetében döntött úgy, hogy az nem jogosult kiegészítő védelemre vagy menedékjogra. Berlin pedig augusztus 30-án egy titkos megállapodás eredményeként 28 afgán állampolgárságú, korábban elítélt bűnelkövetőt toloncolt haza, ami az első ilyen eset volt a tálibok 2021-es afganisztáni hatalomátvétele óta.
Ezzel a fősodratú politika az egyre növekvő társadalmi elégedetlenségre próbál választ adni. Május végén, Mannheimben egy szíriai migráns követett el késes támadást, majd Solingenben történt terrortámadás. A szeptemberi választásokon pedig az ország több keleti tartományában előre tört a bevándorlás-ellenes Alternative für Deutschland.
Németország immár kiemelt figyelmet fordít a helyben való segítségnyújtásra is, mely fontosságára a magyar kormány már 2015-ben felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét. Svenja Schulze német fejlesztési miniszter november 21-én Csádba látogatott, ahol az ott tartózkodó 700 ezer szudáni menekült megsegítéséről tárgyalt a helyi kormánnyal.
A megállapodás értelmében a Világélelmezési Program és a német Fejlesztési Minisztérium támogatja a csádi kormányt abban, hogy az elkövetkező öt évben 100 ezer hektár területet biztosítson a menekültek és a befogadó közösség számára, ahol megteremtik a modern mezőgazdasági termelés feltételeit. Minden család egy hektárra jogosult, ahol támogatást kap a termelés megkezdésére.
Címlapkép: A pusztítás nyomait nézik helybeliek a szomáliai főváros, Mogadishu egyik kávézójánál 2024. július 14-én, miután az előző estén autóba rejtett pokolgép robbant a futballközvetítés miatt zsúfolásig megtelt kávézó előtt. A merényletben öten életüket vesztették, mintegy húszan megsebesültek. Az al-Kaida terrorszervezethez köthető al-Shabaab dzsihadista csoport évek óta hajt végre merényleteket az ország nyugatbarát kormányának a megbuktatása, az Afrikai Unió békefenntartóinak Szomáliából való kiűzése és az iszlám radikális értelmezésén alapuló jogrend, a saría bevezetése céljából. Fotó: MTI/EPA/Szaid Juszuf Varszame
