Történelmi bérmegállapodás született

Hosszú és sokszor éles tárgyalások végén megegyeztek a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselői.

Mindenki érezte a saját felelősségét az elmúlt hetekben, amikor a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a bérmegállapodásról egyeztettek. A megállapodás tető alá hozása azért sem volt könnyű, mert a munkavállalók és a munkaadók is nehéz éveken vannak túl. A Covid okozta gazdasági válság, majd a háború, a szankciók és az abból adódó energiakrízis és az azt követő infláció a vállalkozók és a családok pénztárcáját is igencsak megviselte. Érthető volt tehát, hogy a dolgozók minél nagyobb, a cégek képviselői pedig minél mérsékeltebb emelést szerettek volna. A kormány célja közben az volt, hogy a bérek átlagosan 12%-kal növekedjenek a következő években és ennek köszönhetően a minimálbér 2028-ra elérje az 1000 eurót és az átlagbérek 50%-át, ami az Uniós cél is.

A jó hír, hogy a mostani megállapodással sikerült egy nagyon komoly lépést tenni a célok elérése felé.

A minimálbér ugyanis jövőre 9, az azt követő két évben pedig 13 és 14%-kal emelkedik, vagyis összességében három év alatt a legalacsonyabb fizetések több, mint 40%-kal lesznek magasabbak, mint most. Mivel az infláció várhatóan jóval ezen érték alatt marad, egy jelentős reálbér növekedés körvonalazódik. Persze ezek csak számok, a lényeg mögöttük van. Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy mindenki sokkal több dolgot megengedhet magának. Az embereknek több pénze lesz minőségi élelmiszert választani a boltokban, nagyobb mozgásterük lesz színházba, moziba, étterembe járni, többet költhetnek pihenésre, nyaralásra, vagy épp gyarapíthatják a megtakarításaik összegét.

A bérmegállapodás tehát erősítheti a középosztályt és közelebb vihet minket a polgári társadalom minél széleskörűbb megvalósításához.

Ráadásul egy ilyen gazdasági intézkedésnek nagyon komoly tovagyűrűző hatásai is lehetnek. Ha ugyanis az emberek többet fogyasztanak, nagyobb igény van a cégek termékeire és szolgáltatásaira, vagyis a kis- és középvállalkozói szektor is pozitívan tekinthet a jövőbe, mert növelheti a kapacitását, ami miatt még több pénzt tud fizetni a munkásainak és a kör kezdődhet elölről. Nem véletlen, hogy a kormány a bérek vásárlóerejének növelése mellett a kkv-k támogatását helyezte az új gazdaságpolitika fókuszába. Ha ugyanis a vállalatok termékei iránt nő a kereslet, szívesebben beruháznak, növelik a hatékonyságukat és ha mindezt kedvező környezetben, olcsó hitelekkel megtámogatva tehetik, jelentősen növelni tudják a jövedelmezőségüket. Ebből is látszik tehát, hogy

a kormányzati tervek jól végiggondoltak, megalapozottak és egymásra épülnek.

A bérnövekedést ráadásul a lakhatás támogatása is jól kiegészíti. Ha ugyanis erre a célra kevesebbet kell költeniük az embereknek, akkor a fennmaradt összegből jut azokra, amikről az előző bekezdésben írtam, vagyis ennek köszönhetően még tovább erősödhet a középosztály és kialakulhat egy tartósan növekvő pályán lévő magyar gazdaság.

Ehhez jelent jó alapot a mostani bérmegállapodás. Persze a viharfelhők ettől még nem tűntek el az égről. Továbbra is nagy szükség lenne a háború lezárására, hogy mindenki a jövővel foglalkozhasson. Ebből a szempontból nem állunk jól, hiszen az amerikaiak után a britek és a franciák is engedélyezték az ukránoknak, hogy orosz területeken használják a tőlük kapott fegyvereket. Ahogyan ugyanakkor Orbán Viktor a napokban fogalmazott, az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb. Reméljük, hogy Donald Trump beiktatásával eljön a hajnal, utána pedig gyorsan világos lesz. Ebben az esetben ugyanis fantasztikus évek várnak ránk.

Címlapkép forrása: Pixabay