A globális átrendeződés pillanatában élünk, Ukrajna pedig nem dönthet egyedül a békéről – megszólalt Merkel, az exkancellár
Kijev nem dönthet egyedül a békéről, az olcsó orosz energia pedig jó volt a német gazdaságnak – fogalmazott Angela Merkel volt német kancellár egy olasz interjúban, amelyet közelgő interjúkötete ürügyén készítettek a politikusnővel. A Corriere Della Sera nem finomkodott a kérdésekkel, de Merkel válaszaiból kitűnik: hiába is egyeznek azok sok esetben a magyar kormány álláspontjával, ezeket csak a volt német kancellár jelentheti ki a sajtóban büntetlenül. Sőt, még a harmadik világrendről is nyíltan beszélhetett, amikor azt hangsúlyozta, „a globális átrendeződés pillanatában élünk, Németországnak pedig alkalmazkodnia kell az új idők kihívásaira„.
„Mindig próbálj többséget kialakítani, egyesíteni, kompromisszumokat találni. Ez a hatalom” – fogalmazott hamarosan megjelenő önéletrajzi kötete kapcsán a Corriere Della Sera-nak adott interjúban Angela Merkel volt német kancellár. A német expolitikus az interjúban több, a regnálása alatt és után megfogalmazott kritikára is reagált, például arra, hogy nem ismerte fel időben Vlagyimir Putyin Európa-ellenes háborús céljait és inkább tárgyalásokkal akart vele egyezséget kötni. Merkel a kérdésre úgy reagált, nagyon jól ismerte Putyin szándékait, mivel azokat az orosz elnök a nyilvános és informális találkozókon is egyértelművé tette.
„Tudtam, hogy nem Európa barátjával van dolgunk”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy amikor tárgyalások útján próbálta megakadályozni Ukrajna invázióját, nem finomkodott az orosz elnökkel a viták során.
„Egy darabig (a békemegállapodás) működött. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdetével a helyzet alapvetően megváltozott”
– tette hozzá. Merkel újságírói kérdésre válaszolva elmondta, véleménye szerint Putyin kezdettől arra törekedett, hogy ismét nagyhatalommá tegye Oroszországot, de ezt gazdasági úton nem tudta megtenni.
„Ehelyett a KGB-nél elsajátított módszerekkel próbálkozott, katonai erővel és orosz nacionalizmussal. Így vált semmivé az az 1990-ben feltámadt reményünk, hogy Oroszország fokozatosan a demokratizálódás útjára léphet”
– tette hozzá.
Az olcsó orosz energia jó Németországnak
A Corrierre újságírója az interjú ezen pontján Merkelnek szegezte a kérdést, hogy akkor miért nem függesztette fel az Északi Áramlat 2 gázvezeték projektjét a Krím annektálása után. Merkel erre olyan választ adott, amelyet egy magyar miniszterelnök nem engedhetne meg magának anélkül, hogy Putyin pincsijének ne neveznék. Az egykori kancellár ugyanis állítása szerint a német érdekeket védte.
„Feladatomnak tekintettem, hogy a német gazdaság kihasználhassa az olcsó gáz adta lehetőséget. Nézzük meg, ma milyen következményekkel jár a magas energiaköltség Németországra nézve. Ugyanakkor politikai okokból is fenn akartam tartani a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal”
– foglalta össze. Merkel ezzel egyrészt tulajdonképpen osztja a magyar kormány döntései mögött meghúzódó elvet, megfogalmazza, hogy az olcsó orosz energia jót tett a német gazdaságnak, és kimondatlanul kimondja, hogy a szankciók ellenben nem.
Ukrajna nem dönthet egyedül a békéről
Érdekes kijelentést tett a béke kérdésében is, amikor arról beszélt, hogy
„semmilyen döntést nem szabad meghozni Ukrajna feje felett. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az Ukrajnát támogató országnak Ukrajnával együtt kell eldöntenie, hogy mikor lehet a diplomáciai megoldást megvitatni Oroszországgal. Kijev nem dönthet egyedül”.
Az interjúban Merkelt Donald Trumphoz való viszonyáról is kérdezték, amellyel kapcsolatban elmondta, szerinte Trump számára nem létezik olyan üzlet, amelyben mindkét fél jól jár, számára csak vagy az egyik, vagy a másik fél járhat jól.
„Én hiszek a kompromisszum erejében, ellentétben Trumppal”
– húzta alá. Hozzátette: Trumpnak korábbi elnöksége idején például rögeszméje volt, hogy túl sok német autó közlekedik New Yorkban, ezért magas vámokkal akarta eltüntetni azokat az utcákról.
Jól döntöttünk, hogy mindenkit befogadtunk, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki maradhat
Szintén különös választ adott a szíriai menekülteket befogadó 2015-ös döntése kapcsán elhangzott kérdésre. Merkel szerint ugyanis utólag is helyes döntés volt a menekültek invitálása, azt az európai értékek próbatételének nevezte. Ugyanakkor azt is hozzátette,
„ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek joga van maradni. Vagy hogy ne legyenek szabályok. Vagy hogy ne tegyünk meg mindent az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében, mert az emberek rengeteg pénzt fizetnek azért, hogy életüket kockáztatva emberkereskedőkre bízzák magukat”.
A globális átrendeződés pillanatában élünk
Végezetül Merkelt arról is kérdezték, hogy felelősnek érzi-e magát Németország stagnálásáért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: 16 évnyi kormányzás után nem bújhat ki a felelősség kérdése alól. Ugyanakkor kifejtette,
„voltak évek a gazdaságunk számára, amikor növeltük a beruházásokat, és a gazdasági stabilitásnak köszönhetően sokat fejlődtünk a szociális téren is. Most, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt megemelkedtek az energiaárak, a védelmi kiadások és eközben leginkább Kínának köszönhetően fokozódott a globális verseny, újra kell gondolnunk prioritásinkat. A változások már az én időmben is látszottak, de nem ennyire egyértelműen. A globális átrendeződés pillanatában élünk, Németországnak pedig alkalmazkodnia kell az új idők kihívásaira”.
Vezetőkép: Angela Merkel korábbi német kancellár. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
