Megy az „adok-kapok”a parlamentben (Videó!)

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról emlékezett meg hétfőn az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalások között szó volt a budapesti parkolási rendszer átalakításáról és a pedofil bűncselekményekről is.

Megemlékezés A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján Jakab István, az Országgyűlés alelnöke felidézte, ezen a napon azokra emlékeznek, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunió lágereibe hurcoltak, illetve azokra, akiket 5-10 évre, vagy akár több mint két évtizedre a világ rabtelepeire deportáltak. Elmondta, a Szovjetunió a háborús jóvátételt meghatározott fogolylétszámban és emberi munkaerőben is megkövetelte: 800 ezer és 1 millió fő közé tehető azok száma, akiket elhurcoltak, kétharmaduk katona, egyharmaduk, mintegy háromszázezer ember, civil volt.

Az elhurcoltakat több mint kétezer munkatáborban helyezték el az északi sarkkörtől a Fekete-tengerig, ahol közülük több mint 300 ezren hunytak el az embertelen körülmények és a megtorlások miatt

– tette hozzá. Az alelnök azt mondta, a hazatért százezrek sorsa is megpecsételődött, mindennapjaikat a magyar államvédelmi és rendőri hatóságok megfélemlítései és zaklatásai terhelték tovább.

Az LMP szerint át kell alakítani a parkolási rendszert Budapesten

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt kérdezte, a kormány partner lesz-e abban, hogy önkormányzatok megoldják a parkolási problémákat. Szerinte a parkolási rendszer a nem hatékony állami működést és a korrupciót szimbolizálja. Emlékeztetett: a problémát sem Tarlós István volt, sem Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester nem tudta megoldani, most azonban Vitézy Dávid és frakciója átfogó megoldást javasol a Fővárosi Közgyűlésnek. Kifejtette, meg kell szüntetni a parkolóórákat, mert nem hatékonyak, drága a fenntartásuk, és az ide bedobált pénzérmék a korrupció melegágyát képezhetik, ki tudja, hogy milyen zsebekben kötnek ki ezek a bevételek. Rámutatott, a felhasználók 80 százaléka már most is mobilfizetésen keresztül váltja meg a parkolójegyet, ezért ebbe az irányba kell elmozdulni, ilyen online mobilfizetési rendszert kell általánossá tenni. Elavultnak nevezte a büntetést is, a „mikuláscsomagok” kihelyezését, de ezt szerinte állami szabályozás változtathatja meg.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány mindig partner abban, hogy megkönnyítsék a magyar emberek mindennapi életét, ugyanakkor ez a kérdés nem országos, hanem fővárosi probléma, amit a baloldal által vezetett fővárosi és budapesti önkormányzatok idéztek elő. Szerinte a baloldal az emberek sarcolására használja fel a parkolási rendszert.

Tarlós István kezdeményezte a rendrakást a területen, de a budapestiek Karácsony Gergelyt választották meg, aki a káoszban érdekelt

– hangoztatta. Közölte, a baloldal még nem hozta meg azt a döntést, hogy véget vet a parkolással kapcsolatos korrupciónak.

Mi Hazánk: a kormánynak nem fontos a gyermekvédelem

Dúró Dóra (Mi Hazánk) egy konkrét nyomozás kapcsán adott hangot azon véleményének, hogy a nyomozó hatóságok munkája alapján elmondható, a kormányt egyáltalán nem érdekli a gyermekvédelem. Elmondta, pártja márciusban tett feljelentést gyermekpornográfia gyanúja miatt „egy homoszexuális influenszerrel” szemben, a rendőrség meg is indította az eljárást, de a mai napig nem történt tanúkihallgatást, miközben bizonyítékok állnak rendelkezésre képernyőképek és hangfelvételek formájában. Felháborítónak nevezte, hogy hónapok óta nem történik semmi az ügyben, szerinte ez kihat az áldozatok bátorságára is, mert ha azt tapasztalják, hogy a rendőrség és az ügyészség „bűnpártoló magatartást folytat”, nem mernek a nyilvánosság elé lépni. Miért védi a rendőrség ezt „az aberrált maffiát”? – kérdezte.

Szóvá tette, hogy egy hasonló ügyben a tanúnál tartottak házkutatást, de Novák Elődnél (Mi Hazánk) is, aki korábban eltávolította az LMBTQ-zászlót egy közintézményről.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, a kormánynak 2010 óta fontos a gyermekvédelem ügye. Felidézte az elmúlt években hozott döntéseket, például az új büntető törvénykönyv (Btk.) megalkotását, amely a lehető legnagyobb mértékben védi a gyerekeket, és a lehető legszigorúbban bünteti pedofil bűncselekményeket elkövetőket. Hozzátette, az új Btk. bevezetése óta folyamatosan nő a börtönben ülő pedofilok száma. Hangsúlyozta, a rendőrség minden bejelentést a büntetőeljárás keretei között vizsgál, a rendőrök is ki akarják vetni a társadalomból a pedofil bűnözőket. Beszélt arról is, hogy a kormány bevezette a pedofil nyilvántartást, illetve azt, hogy a súlyos szexuális bűncselekmények ne évüljenek el, emiatt bíróságra kell járnia Brüsszelbe.

A parlamenti tudósítást itt követhetik élőben:

Tordai Bence: a fideszes pártállam kiépítését mutatja, hogy le akarják bontatni a Tordai-család házát

Tordai Bence (Párbeszéd) saját II. kerületi házát érintő közigazgatási perről és annak következményeként kiadott, bontást előíró kormányhivatali határozatról beszélt, és úgy vélte: nem magánügy az, hogy családját kilakoltatással fenyegetik, hanem a magyar jogállam válságát és a „fideszes pártállam” kiépítését mutatja. A miniszterelnök családjának „hatvanpusztai birodalmára” és Csipak Péter vállalkozó házára, az úgynevezett Csipak-villára is utalva azzal vádolta a kormányoldalt, hogy az építésügyben nem érvényesíti a jogállamiságot. Hiszen, ha valaki „elég közel van a Fideszhez”, akkor nincs következménye a jogsértésnek, eközben pedig elnyomásban és megfélemlítésben tartják az ellenzéki politikával próbálkozókat. Tordai Bence azt mondta: minden jogszabályt betartott, a kormányhivatal a helyszíni szemlén megállapította, hogy a lakóépület a leadott terveknek megfelelően épült meg, mégis bontást rendelt el az ügyben eljáró bíró, aki szerinte korábban egy fideszes államtitkár „jobbkeze” volt.

Latorcai Csaba szerint az ügyben Tordai Bence nem áldozat, hanem elkövető

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára úgy reagált, emberileg nagyon sajnálja, hogy Tordai Bence ebbe a helyzetbe „lavírozta magát”, de szerinte az ügy világos: a bíróság megállapította, hogy a képviselő jogszerűtlenül építkezett. Jelezte: a kormánynak nincs más lehetősége ebben a helyzetben, minthogy a közigazgatás szervezetén keresztül érvényt szerezzen a bíróság ítéletének.

Jogkövető magatartást kellett volna tanúsítani

– jegyezte meg az államtitkár, aki szerint az ügyben Tordai Bence nem áldozat, hanem elkövető.

Jobbik: legyen igazságosabb a választási rendszer 2026-ban!

Brenner Koloman a Jobbik választási törvénycsomagját ismertette napirend előtt, hangsúlyozva, hogy javaslataik igazságosabb választási rendszert eredményeznének 2026-ra. Közölte: a Jobbik 8 általános iskolai osztály elvégzéséhez kötné a szavazati és a választhatósági jogot és eltörölné a győzteskompenzációt is. Emellett bevezetnék az elektronikus szavazást a külföldön élő magyarok számára, mert álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer igazságtalanul különbözteti meg a határon túli magyarokat és azokat, akik külföldön dolgoznak. A kormányoldalt azzal vádolta, hogy a választókerületek a fideszes egypárti túlhatalom ízlésének megfelelően rajzolná át, ezért a Jobbik nevében azok igazságos, szakértők által javasolt módosítását követelte. Jelezte azt is, hogy a Jobbik visszaállítaná a kétfordulós választási rendszert az egypárti túlhatalom megakadályozása érdekében.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta: a kormány a választójog anyagi jogi kérdéseiben nem szokott állást foglalni, kizárólag választási eljárási kérdésekben nyújt be javaslatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a választókerületek lakosságváltozás miatti módosítása az Országgyűlés törvényi kötelezettsége. Nem értett egyet a Jobbik műveltségi cenzusra vonatkozó javaslatával, szerinte a demokratikus választás alapja, hogy nem vezetnek be ilyen korlátozást.

Momentum: a hóesés is rámutatott a problémákra

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője szerint a múlt heti hóesés következményei a magyar állam valóságos állapotát is megmutatták, hiszen leálltak vonatok, járhatatlanná vált számos út, iskolák maradtak áram és fűtés nélkül. „Önök elvileg a magyar állam működéséért felelnek kormánytagokként és állampárti képviselőkként, az első hó leesésével pedig megkapták az osztályzatukat is: egy jó nagy egyest” – fogalmazott a politikus, aki szerint önvizsgálat és újratervezés helyett a kormányoldal olimpiarendezésre költené az adófizetők pénzét, a magyar emberek véleményét ki sem kérve e kérdésben. Félnek attól, hogy a magyarok Orbán Viktor miniszterelnök álma helyett működő oktatásra, működő egészségügyre, egy jó gazdaságra, azaz egy normális hétköznapra szavaznának – jelentette ki Bedő Dávid, azt sürgetve, hogy kérjék ki a választók véleményét az olimpiarendezésről.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára úgy reagált az elhangzottakra: a Momentum „tulajdonképpen megszületésének pillanatától” nem azt kereste, mi a jó a magyaroknak, hogyan haladhat előre az ország, hanem elvették az olimpia álmát Magyarországtól.

Az olimpia egy olyan ügy, ami mögött, ha Magyarország fel tud sorakozni, akkor van értelme megrendezni

– jelentette ki. Hangsúlyozta: szakértők szerint a magyar főváros rendelkezik a szükséges adottságokkal, azaz „nem óriási építkezésekre van szükség, hanem egy olyan program megvalósítására, aminek révén egy versenyképes fejlesztés részese lehet Budapest is”. Ágh Péter arra kérte a Momentumot, hogy keresse az országot előbbre vivő ügyeket, és ne vegye el a magyar emberek álmait. Úgy fogalmazott: az olimpia a békéről, a sportról szól, nagyobb dolog annál, hogy a Momentum politikai túlélésében szerepet játsszon.

A Donald Trump elnökké választása keltette reményekről, a választási törvény módosításáról és a jövő évi költségvetésről is szó volt napirend előtt hétfőn a parlamentben.

KDNP: Donald Trump elnöksége elhozhatja a békét

Donald Trump elnökké választásáról és az általa gerjesztett békevárakozásokról beszélt Juhász Hajnalka (KDNP), aki szerint erkölcsi-etikai és gazdasági irányai is vannak ennek a reménykedésnek. Hangsúlyozta: azért hisznek Trump béketeremtésében, mert 2020-ben ő hozta előző elnöksége idején tető alá a Közel-Keleten az Ábrahám-megállapodásokat, amelyek a tartós béke ígéretét hordozták magában. Felidézte, a cél az, hogy 3 és 6 százalék közötti növekedést mutathasson a magyar gazdaság

Kiemelte: ezért is tervezheti a kabinet a jövő évre a béke költségvetését. A kormányzat gazdasági akciótervét – amelynek pillére a családok, a fiatalok, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása – Juhász Hajnalka olyan hiteles víziónak nevezte, amellyel új lendületet lehet adni a gazdaságnak.

Felidézte, a cél az, hogy 3 és 6 százalék közötti növekedést mutathasson a magyar gazdaság.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a világ és a világgazdaság az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott, aminek éppúgy oka a koronavírus-járvány, mint a szomszédban zajló háború. Hangsúlyozta: a sikerességhez új megoldásokra és eszközökre van szükség.

Rámutatott annak fontosságára, hogy „a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen”, azaz minél szélesebb kör részesüljön ebből, elsősorban a családok és a hazai kkv-k.

Az államtitkár felidézte: a növekedés megerősítése érdekében 21 pontos, jelentős pénzösszeget a célra csoportosító gazdaságpolitikai akciótervet dolgoztak ki. Ennek célja a vásárlóerő növelése, a megfelelő és megfizethető lakhatás biztosítása és a kkv-k méretének növelése.

Fónagy János megjegyezte: az ingatlanpiac „felpörgetése” érdemben járul hozzá az építőipar teljesítményének növeléséhez. Jövőre így ismét dinamikusan bővülhet a gazdaság, a harmadik negyedévben pedig már számokban is tetten érhető lesz az ugrás – mondta.

MSZP: semmi nem indokolja a választási törvény tervezett módosítását

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a választási törvény tervezett módosításról azt mondta, hogy az éj leple alatt nyújtották be a javaslatot, amelyet semmilyen egyeztetés nem előzött meg, semmilyen hatástanulmány nem készült hozzá. Szakmai köntösbe bújtatott választási manipulációról van szó, az elsődleges cél, hogy a Fidesz visszaszerezze Budapestet, és megbüntesse a fővárosiakat azért, mert nem kérnek a Fideszből – értékelt.

Úgy vélte, megszüntetnék a politikai váltógazdálkodást, illetve annak még a lehetőségét is, illetve a titkos szavazás intézményét is elkezdik felszámolni azzal, hogy nem lesz ezentúl kötelező borítékot adni a szavazólaphoz. Emellett indokolatlannak minősítette, hogy két választókörzetet elvegyenek a fővárostól, és így rajzolják át a választókörzeteket.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára rámutatott: a javaslatot pénteken tárgyalják, reméli, a képviselő jelen lesz az Országgyűlésben, és elmondja véleményét az előterjesztésről. Felidézte: a kormánypártok 2010 óta négyszer győztek az országgyűlési választásokon. Ez nem a választókerületek változása miatt volt, hanem a választók akaratából következett be a jelenlegi és a korábbi választójogi rendszerben egyaránt. A javaslatról kiemelte, azt nem az éj leple alatt fogadta el az igazságügyi bizottság, hanem nappal, az összehívott napirend szerint, az ellenzéki képviselők jelenlétében.

Rámutatott: a választási törvény rögzíti, hogy ha a választókerületek lakossága között 20 százaléknál nagyobb az eltérés, módosítani kell a választókerületek határát. Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság 2005-ben az egyenlő választójog feltételeként szabdta meg, hogy ne térjen el lényegesen az egy választókerületben élők száma.

DK: a költségvetés fikciós műfajjá vált

Arató Gergely (DK) arról beszélt, a kormánynak 14 éve volt arra, hogy eredményeket érjen el, és mindehhez egy „Marshall-segélynyi” forrása. Azt mondta, ugyanakkor szinte minden uniós összehasonlításban utolsók vagyunk, a magyar emberek dolgoznak a legtöbbet az Európai Unióban és ők keresik a legkevesebbet. Európa-rekorder volt az élelmiszer-infláció és a 260 forintos euróból sikerült 410 forintosat csinálni – tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy ötször annyi szegény nyugdíjas van, mint 2010-ben.

Arató Gergely értékelése szerint a költségvetés fikciós műfajjá vált, amit leírnak, már január 1-jén sem érvényes. A 2025-ös költségvetés ismét az álmok gyűjteménye, és arra jut, mint a megelőző évek büdzséi, semmi nem teljesül belőle – mondta. Szóvá tette, hogy antikorrupciós törvénycsomagjukat a kormánypártok rendre lesöprik az asztalról.

Fónagy János összehasonlította a jelenlegi kormány és a Gyurcsány-kabinet teljesítményét, és kifejtette: most a foglalkoztatás rekordszinten van, akkor mélyponton volt. Ma egymillióval több embert foglalkoztatnak, mint a baloldali kormányok idején, a foglalkoztatottak számra 2024-ben tovább bővült, szeptemberben elérte a 4,7 milliót. Az inflációt letörték, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős. A baloldali kormányokéhoz képest a minimálbér és a garantált bérminimum 3,5-szeresére nőtt – sorolta, kiemelve: az átlagnyugdíj több mint duplájára nőtt, vásárlóereje több mint 25 százalékkal nagyobb, és a jelenlegi kormány visszaállította a 13. havi nyugdíj intézményét.

Forrás: MTI, fotó: MTI/Kovács Tamás