Ferenc pápa is szót emelt a taposóaknák ellen
Az ENSZ főtitkára és a katolikus egyházfő is azt szorgalmazta a gyalogsági aknák alkalmazását tiltó ottawai konvenció hétfőn Kambodzsában kezdődött felülvizsgálati konferenciáján, hogy az országok hagyjanak fel végre ezeknek a fegyvereknek a gyártásával és használatával.
António Guterres a delegáltaknak küldött üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyalogsági aknák alkalmazását, felhalmozását, gyártását és átadását tiltó ottawai konvenció hatályba lépése után 25 évvel egyes országok újra használni kezdték ezeket az eszközöket, mások pedig nem teljesítik a taposóaknák megsemmisítésére vállalt kötelezettségeiket. Az ENSZ-főtitkár felszólította a konvenció 164 részes államát, hogy tartsák be az előírásokat, és arra biztatta a még nem részes államokat, hogy csatlakozzanak.
„Egy taposóaknáktól mentes világ nemcsak lehetséges, hanem már elérhető közelségben van” – fogalmazott Guterres.
Ferenc pápa, akinek üzenetét Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár olvasta fel a konferencia megnyitóján, megállapította, hogy „ezek az alattomos eszközök továbbra is borzasztó szenvedéseket okoznak civileknek, köztük is különösen nagy számban gyerekeknek”.
„Ferenc pápa felszólítja mindazokat az államokat, amelyek eddig még nem tették, hogy csatlakozzanak a konvencióhoz, és azonnal állítsák le a taposóaknák előállítását és alkalmazását”
– állt az üzenetben.
Az 1997-ben aláírt, majd 1999-ben hatályba lépett ottawai konvencióhoz számos olyan ország nem csatlakozott, amelyet a taposóaknák jelentős gyártói és alkalmazói között tartanak vagy tartottak korábban számon, mint például az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Dél-Korea és Oroszország.
A Landmine Monitor nevű civilszervezet múlt héten közzétett jelentése szerint 2023-ban és 2024-ben Oroszországban, Mianmarban, Iránban és Észak-Koreában alkalmaztak aktívan gyalogsági aknákat. Legkevesebb öt további helyen – Kolumbiában, Indiában, Mianmarban, Pakisztánban és a Gázai övezetben – nem államok közötti konfliktusokban szintén használtak taposóaknákat, illetve vannak hírek arról is, hogy az afrikai Száhel-övezetbeli vagy azzal határos országokban ugyancsak bevetnek ilyen eszközöket. A Landmine Monitor szerint legkevesebb 5757 ember vesztette életét vagy sebesült meg taposóaknák miatt tavaly, elsősorban civilek. Az áldozatok harmada gyerek volt.
A jelentésben rámutattak arra, hogy Oroszország széles körben használ taposóaknákat Ukrajnában, az Egyesült Államok pedig alig egy hete közölte, hogy elkezd taposóaknákat szállítani Kijevnek.
António Guterres leszögezte: „a taposóaknák egyértelmű és jelen idejű veszélyt jelentenek a civilekre nézve, mert ezek a válogatás nélkül gyilkoló fegyverek még a harcok lezárulása után is ott maradnak, és generációkat tartanak félelemben”.
A felülvizsgálati konferenciának otthont adó Kambodzsa területén különösen sok – becslések szerint 4-6 millió – taposóakna vagy fel nem robbant hadianyag maradt az 1998-ban lezárult, mintegy három évtizedes háború és káosz után.
Az ENSZ-főtitkár méltatta Kambodzsát amiatt, hogy komoly erőfeszítéseket tett az aknamentesítés érdekében, és ezeket a tapasztalatait más országokkal is megosztotta.
Hun Manet kambodzsai kormányfő elmondta, hogy 1996-ban még évente több mint 4300 ember esett taposóaknák áldozatául, és ezt évi 100 alá tudták csökkenteni az utóbbi tíz évben.
Címlapkép: Ferenc pápa heti általános audienciáját tartja a vatikáni Szent Péter téren 2024. október 23-án. Fotó: MTI/EPA-ANSA/Maurizio Brambatti
