A jogaiban korlátozott kárpátaljai magyarság a megmaradásáért küzd, az anyaországnak kell segítenie ebben
A legnagyobb kihívást az orosz-ukrán háborús konfliktushoz kapcsolódóan a kárpátaljai magyar közösség és a hozzá kötődő intézményrendszer megtartása és védelme jelenti – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Az üzlet online gazdasági magazinnak adott, pénteken megjelent interjúban. A politikus kifejtette, nemzetpolitikai szempontból a legnagyobb változás a 2022 februárja óta fennálló orosz-ukrán háborús konfliktus; a jogaiban korlátozott kárpátaljai magyar közösség most a megmaradásáért küzd, ezért az anyaországnak ebben kell segítenie.
Kövér László hozzátette, a kárpátaljai magyarságnak nyújtott kormánytámogatásoknak és a nemzetrész jól szervezett intézményeinek köszönhetően a fennálló helyzet ellenére sem omlott össze a létszámában
megfogyatkozott magyar közösség intézményrendszere.
A magyar pártok képviselői, ha nehéz körülmények között is, de végzik munkájukat a megyei, járási és települési önkormányzatokban. Az egyházak, az egyházi, érdekvédelmi és civil szervezetek aktívan működnek. A kezdeti megrázkódtatás után az iskolarendszer is újra megkezdte működését, már a harmadik tanévet kezdik a háborús viszonyok között.
Elmondta, a háború kitörése után a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága továbbra is működési támogatást ad a kárpátaljai egyházi líceumoknak, az oktatási és kulturális feladatokat ellátó civil és szakmai szervezeteknek, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának. Az idei évtől Zrínyi Ilona Támogatási Program néven meghirdetett kárpátaljai szociális program keretében a kormány 2024-ben 7508 pályázónak adott éves, egyszeri fizetés-kiegészítést, illetve 4023 óvodás és elemi iskolás étkeztetéséhez járult hozzá.
Kövér László hangsúlyozta, a nemzetpolitikát úgy kell alakítani, hogy azzal a külhoni magyarság minél szélesebb rétegét meg tudják szólítani. A magyar közösségek megmaradásának továbbra is az egyik legfontosabb feltétele az identitás megtartása, így a nemzetpolitika célja az, hogy a magyar kultúrához, hagyományhoz való ragaszkodás a fiatalok számára is – ha más formában is, de – megélhető legyen – hangoztatta a házelnök.
Ismertetése szerint a Határtalanul Programban már több mint félmillió diák jutott el külhoni magyar területre. A Rákóczi Szövetség nyári táboraiban évente 15 ezer magyar fiatal vesz részt a Kárpát-medencéből és a diaszpórából. Meggyőződésünk szerint a gyermekek és fiatalok nélkül nincs nemzetpolitika, amit az is mutat, hogy a 2025-ös év fókuszában is a jövő nemzedék támogatása fog állni – fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy 2015 óta a nemzetpolitika meghatározó része a szülőföldön való boldogulás segítése.
Rámutatott, kifejezetten a magyar közösségek gazdasági megerősítését célzó programok is működnek.
Ezek közé tartozik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program, amelynek keretében fejlesztési forrásokhoz jutottak a külhoni vállalkozók. Ezt segíti a Külhoni Mentorprogram is, amelynek révén a nemzetpolitikai államtitkárság már egy több mint 3000 vállalkozóból álló szakmai hálózatot épített. Erősítették a vállalkozók közötti együttműködést régiós szinten, sikerült elérni, hogy magyar vállalkozónak lenni a külhonban hátrány helyett végre előnyt jelent
– mondta Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy a diaszpórában számos program irányul a fiatal generáció identitásának megőrzésére. 260 hétvégi magyar iskola kap segítséget a magyar kormánytól, 2024-ben több mint 100 ösztöndíjas munkálkodott a Kőrösi Csoma Sándor Programban azon, hogy a diaszpórában élő fiatalokat is be tudják vonni a közösségek mindennapjaiba.
A Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programja évente 1000 diaszpórában élő magyar fiatalnak biztosít lehetőséget Kárpát-medencei látogatásra. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Nyári Iskolatáborait már a világ minden táján megszervezik. Egyre több magyar fiatal jut el a diaszpórából Magyarországra vagy lesz valamilyen magyarságélménye.
Megjegyezte, a kívülről érkező anyagi vonzás ereje még egy ideig meg fogja haladni a hazai gazdaság nyújtotta lehetőségeket, de a haza kötő ereje mindig is a nemzet lelki, erkölcsi, kulturális állapotától függött és fog függeni. „Ezért nem mindegy, hogy a hazai közélet szereplői reálisan ábrázolják-e az ország közállapotait, vagy az itthon való normális emberi boldogulás tekintetében a reménytelenséget árulják, mint politikai terméket” – jelentette ki.
Szólt arról, hogy a felvidéki magyar közösségnek az erdélyi és a vajdasági magyar közösségéhez hasonló szervezettségre lenne szüksége ahhoz, hogy eredményes legyen a választásokon.
A Magyar Szövetség új vezetője, Gubík László programjában szerepelnek olyan elemek, amelyek a szervezett működésnek a visszaállítását célozzák. „Bízunk benne, hogy a felvidéki magyar közösség a következő megmérettetésen már meg tudja mutatni ezt a szervezett egységet” – tette hozzá Kövér László.
A következő időszak legnagyobb kihívásának nevezte, hogy a nehézségek és a körülmények ellenére is meg tudják tartani az eredményeket. A legközvetlenebb és legsúlyosabb kihívást a kárpátaljai magyar közösség megtartása és védelme jelenti. „Az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy a külhoni magyarság minden körülmények között számíthat az anyaország támogatására, így a Kárpátalján élő honfitársaink is érezhetik nemcsak az itthon élő, hanem a többi magyar közösség cselekvő szolidaritását is” – mondta Kövér László az interjúban.
Címlapkép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2024. június 13-án. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
