Most kell mindent megtenni a békéért
Fordulóponthoz érkezett a háború, ami veszélyesebb, mint valaha.
Ahogyan arra számítani lehetett és ahogy azt előző cikkemben is jeleztem komoly dominóhatást indított el Joe Biden leköszönő amerikai elnök egyik utolsó, ellentmondásos döntése, amellyel engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai fegyvereket orosz területen is használhassa orosz célpontok ellen. A döntés ráadásul úgy tűnik, hogy csak az első lépés volt Biden utolsó két hónapos ámokfutásában, hiszen azóta azt is bejelentették, hogy Washington újabb fegyvereket, ezúttal taposóaknákat küld Kijevnek. És ahogyan az várható volt,
az európai politikusok is elkezdtek sokkal megengedőbben beszélni arról, hogy Ukrajna nyugati eszközökkel támadhasson orosz területeket.
Több ország védelmi minisztere is tett már ilyen nyilatkozatot és ami még riasztóbb, hogy Mark Rutte NATO főtitkár is erre utalt, amikor úgy fogalmazott, hogy legjobb, ha a szövetségesek „nem írnak elő korlátozásokat” Ukrajnának a fegyverek használatát illetően.
Láthatjuk tehát, hogy a háborús pszichózis egy minden eddiginél veszélyesebb szakaszba lépett és nehéz megmondani, hogy mikor vesztik el teljesen a kontrollt a nyugati politikusok. Ráadásul az amerikai lépéseket Oroszország sem hagyja szó nélkül. Biden döntésére Moszkva már vasárnap egy pusztító légicsapással válaszolt, ami viszont ennél sokkal riasztóbb, hogy
a Kreml módosította az úgynevezett nukleáris doktrínáját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bővült azoknak a cselekményeknek a köre, amelyekre Oroszország atomfegyverek bevetésével válaszolhat.
Nem véletlen, hogy a fejlemények miatt több északi országban, Svédországban, Finnországban és Norvégiában is figyelmeztetést adtak ki egy esetleges háború veszélye miatt, Magyarországon pedig Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot, hogy a válsághelyzetről tájékozódjon.
A világ tehát egy minden eddiginél feszültebb pillanatban várja Donald Trump január 20-i beiktatását. Úgy tűnik, mindkét háborúzó fél érzi, hogy közeleg a konfliktus lezárása, hiszen a megválasztott amerikai elnök azt ígérte, hogy gyorsan véget vet az öldöklésnek. Trump keze ugyanakkor a hivatalba lépéséig meg van kötve és emiatt
Kijev és szövetségesei megpróbálják kihasználni a rendelkezésükre álló időablakot, hogy Ukrajna minél kedvezőbb pozícióból vághasson neki az esetleges tűzszüneti tárgyalásoknak.
A fény tehát már látszik az alagút végén, ugyanakkor az addig vezető út még hosszú és göröngyös. Úgy tűnik, a következő két hónap tényleg tojásokon lépdelés lesz, hogy elkerüljük a legrosszabbat, a háború kiszélesedését. Az események ugyanis abba az irányba haladnak, hogy mindkét oldalról elég egy rossz mozdulat, egy eltévedt rakétaszilánk, vagy egy túl erős mondat ahhoz, hogy lángba boruljon fél Európa. A háborús pszichózisban szenvedő nyugati politikusoktól pedig nem sok jóra számíthatunk.
Éppen ezért fontos, hogy a józan hangon, a béke pártján megszólalni képes politikusok, élükön Orbán Viktorral minden befolyásukat és diplomáciai képességüket latba vessék, hogy el lehessen kerülni a legrosszabbat Donald Trump beiktatásáig. Ha valakiben, akkor a magyar miniszterelnökben bízhatunk. Ő ugyanis azon kevés politikus közé tartozik, aki mindkét féllel beszélő viszonyban van. A versenyképességi paktum tető alá hozásával pedig azt is megmutatta, hogy képes konszenzust teremteni akkor is, ha az álláspontok távol vannak egymástól. Erre most minden eddiginél nagyobb szükség lenne, hogy legalább tovább már ne romoljon a helyzet.
Címlapkép: Földbe fúródott rakéta a kelet-ukrajnai Dnyipro település közelében lévõ Jahidne faluban 2022. április 12-én. Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka
