Így reagáltak az ázsiai országokban az Európai Közösség budapesti találkozójára

Az Európai Politikai Közösség budapesti találkozójával kapcsolatban a kínai média kiemelte az EU soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak a szerepét – olvasható az Eurasiacenter elemzésében.

A magyar miniszterelnök albán kollégájával, Edi Ramával tartott közös sajtótájékoztatóján az európai békét, stabilitást és jólétet fenyegető számos veszélyt, köztük az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktust, a közel-keleti feszültségek fokozódását, a tartós illegális migrációt és a hidegháború óta példátlan mértékű globális gazdasági széttöredezettséget említette. Orbán Viktor szerint az európai vezetők egyetértettek abban, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és nem szabad kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodnia. A védelem és biztonság kérdésében az európai vezetők a csúcstalálkozón egyetértettek abban, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia biztonságáért, függetlenül az USA törekvéseitől, válaszul Trump sokat ismételt bírálataira, miszerint az USA túl nagy mértékben járul hozzá a NATO-szövetséghez.

A japán média szintén tudósított az eseményről, hangsúlyozva a tényt, hogy az európai vezetők egyetértettek abban, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a védelem kérdésében, miközben a felek Ukrajna támogatását tekintve már korántsem voltak azonos állásponton. Míg Orbán Viktor a mielőbbi béke szükségességét hangsúlyozta, más vezetők Ukrajna támogatása mellett kötelezték el magukat. Bár többen hangot adtak aggodalmuknak Donald Trump megválasztását követően, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint korai lenne megjósolni, hogy Trump milyen irányt fog követni, de egy erős Amerika jót tenne Európának és fordítva.

Dél-Koreában a sajtó a budapesti csúccsal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Európa vezetői csütörtökön távolról sürgették Donald Trumpot, hogy az amerikai elnökválasztáson aratott győzelme után kerülje el a kereskedelmi háborúkat, tartsa fenn az Ukrajnának nyújtott támogatást, és tartózkodjon a globális rend felborításától. Trump győzelme nagy kihívást jelent Európa számára, és egy új bizonytalansággal teli korszakot nyit, pedig a kontinens már most is az egységért küzd, mivel a két legnagyobb hatalom, Németország és Franciaország jelentősen meggyengült. Zelenszkij elnök sajtótájékoztatójáról is hírt adott a média, melynek lényege, hogy a Kurszk környékén bevetett észak-koreai katonák az ukránok szerint jelentős veszteségeket szenvedtek.

Dél-Ázsia

A dél-ázsiai régióban a sajtó nem tulajdonított jelentős figyelmet az eseménynek, csupán néhány, többnyire más sajtóügynökségektől átvett beszámolók jelentek meg, mint ami például a Hindu hasábjain olvasható. India sokkal nagyobb figyelmet fordított az olyan nemzetközi eseményeknek, amelyek közvetlenül érintik az országot, mint az amerikai elnökválasztás, illetve a szomszédos országokban történt események.

Délkelet-Ázsia

Az Európai Politikai Közösség Budapesten megtartott ötödik ülésére a délkelet-ázsiai kormányok nem reagáltak nyilvános és formális módon, a délkelet-ázsiai sajtó pedig nem foglalkozott sem kiemelten, sem részletekbe menően a rendezvény menetével és tartalmával. Helyi tudósítások vagy kommentárok kevésbé jelentek meg, jellemzően a nyugati hírügynökségek rövid híradásai és értékelései kerültek átvételre a délkelet-ázsiai médiában.

A szingapúri The Straits Times cikke szerint az európai vezetők Donald Trump választási győzelmének árnyékában gyűltek össze november 7-én, és erőteljesebb fellépésre szólítottak fel saját maguk és Ukrajna védelmében, egyértelmű jelzésként a leendő elnöknek, aki régóta szkeptikus a transzatlanti szövetséggel szemben. A cikk kiemeli, hogy több mint 40 vezető találkozott az EU soros elnökségét betöltő Magyarország fővárosában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és más vezetők is felszólalásaikban arról beszéltek, hogy fontos továbbra is támogatni Ukrajnát Oroszországgal szemben, és ezek a megjegyzések egyértelműen ugyanúgy szóltak a megválasztott elnöknek az Atlanti-óceán túlpartján, mint a teremben ülő többi európainak. Emmanuel Macron francia elnök, aki régóta szorgalmazza, hogy Európa építse ki önálló védelmi együttműködését, megjegyezte, hogy Európa nem válhat gyenge „növényevővé”, amelyet „húsevők” vesznek körül.

A vietnámi Nhan Dan cikke hangsúlyozza, hogy a 5. EPK-csúcstalálkozó napirendjének középpontjában az ukrajnai, a közel-keleti és észak-afrikai konfliktusok eszkalálódása, az illegális migráció és a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdések megvitatása állt. Az európai vezetők ugyanakkor az energiakapcsolatokkal, a közlekedéssel, az információs technológiával és a globális kereskedelemmel kapcsolatos témákat is megvitatták. A vietnámi Vietnam.vn cikke beszámol róla, hogy megnyitó beszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a világgazdaság széttöredezettsége veszélyezteti Európa békéjét és jólétét. Ami ezen a csúcstalálkozón megvalósul, az évtizedekre meghatározhatja Európa jövőjét.

Posztszovjet térség

Oroszország és a Dél-Kaukázus

„A budapesti EPK csúcs szerény eredményei nem győznek meg arról, hogy az Európai Unió az Egyesült Államokkal együtt tud maradni a geopolitikai asztalnál, és nem kerül az amerikai étlapra.”

– Közölte Kirill Logvinov Oroszország EU-beli állandó képviselője. Az orosz álláspontot az előbbi attitűd jellemzi. Oroszországban igen szkeptikusan kezelik az EU cselekvőképességét és a csúccsal kapcsolatos igen részletes beszámolók, inkább az EU és Trump vezette Egyesült Államok közötti viszony lehetséges fejleményeit vizsgálják. Külön közleményben értékelték Volodimir Zelenszkij részvételét is, amely során a fő hangsúly Budapest és Kijev feszült viszonyára került. Zelenszkij a háború kitörése óta most utazott először Budapestre. Összességében az orosz sajtóban Logvinov véleményén kívül kevés álláspont került publikálásra, ehelyett inkább rövid, tematikus tudósítások olvashatók például Orbán Viktor és Mark Rütte találkozójáról, a technológiákba való befektetések szükségességéről, vagy épp arról, hogy Roberta Metsola kijelentette, hogy Németország nélkül az EU gyenge lesz.

Azerbajdzsánban bár nem jelent meg sok hír az EPK csúcstalálkozóról a megjelent tartalmak között voltak igen kiterjedt elemzések is. A két fő téma, amelyet a rendezvénnyel kapcsolatban kiemelnek az Donald Trump győzelmének lehetséges hatásai, valamint az EPK, mint egység kilátásai. Trump győzelmével kapcsolatban az azeri sajtóban az európai vezetők felszólításai kapták a legtöbb figyelmet amelyekben a kereskedelmi háborúktól való tartózkodásra szólítják fel a beiktatásra váró elnököt, a szerzők kiemelik, hogy az európai vezetők Ukrajna támogatásának ügyében a demokrata adminisztráció politikájának folytatására szólították fel Trumpot, ugyanis szerintük az európai döntéshozók többsége attól tart, hogy utóbbi fel fog hagyni Kijev támogatásával, és annak terhe az EU-ra fog hárulni. Jóval összetettebb geopolitikai kontextusba helyezte a csúcsot a Trend, amely cikkében az EPK kihívásaira fektette a hangsúlyt. A szerző szerint az Európai Politikai Közösség komoly kihívással néz szembe: vajon valódi geopolitikai erővé válhat-e, vagy a szimbolikus vita fórum marad. A cikk kitér arra, hogy az ukrajnai válsággal és az EBESZ szerepének gyengülésével összefüggésben az EU az Egyesült Államok és más hatalmak befolyásán kívül próbál platformot teremteni az európai problémák megoldására. Ez lenne az EPK, a világos struktúra és a valódi jogkörök hiánya azonban megkérdőjelezi az EPK azon képességét, hogy megerősítse Európa biztonságát és függetlenségét. A budapesti csúcson kiemelt szerepet kap Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki független nézetei és Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnökhöz fűződő szoros kapcsolata miatt hívja fel magára a figyelmet. Orbán számos brüsszeli kezdeményezéssel szemben szkeptikusan a nemzeti szuverenitás erősítésének és az amerikai befolyás gyengítésének irányvonalát hirdeti, ami ellentétes az Ukrajna támogatásának páneurópai politikájával. Álláspontja rávilágít az EU-ban tapasztalható ellentmondásokra, és bonyolultabbá teszi az egységhez vezető utat.

Az EU számára a budapesti csúcs alkalom lehet egy függetlenebb biztonsági rendszer létrehozására irányuló szándékának demonstrálására, ehhez azonban nem csak nyilatkozatok, hanem konkrét lépések is szükségesek

– foglalja össze a szerző.

A grúz sajtóban a budapesti csúcs kapcsán leginkább a miniszterelnök, Irakli Kobahidze részvétele, valamint az október 26-ai parlamenti választások kerültek megvitatásra. A kormányhoz közelebb álló Newsgeorgia egy általános összefoglalót adott a rendezvényről annak a témájáról megemlítve, hogy a hivatalos napirend mellett szó esik majd a grúziai választásokról és az azok körül kialakult vitákról. Ennél bővebb összefoglalót publikált a Civil.ge portál, amely a Kobahidze tevékenységére helyezte a hangsúlyt az összefoglalóban. Ennek középpontjában a Grúz Álom és az EU viszonyának romlása állt, a vitatott törvényekre adott reakciók, amelyek a külföldi befolyás, valamint a LMBTQ agenda korlátozására irányultak. Magáról a csúcsról, annak jelentőségéről vagy szerepéről a grúz sajtóban keveset értekeztek, ahelyett inkább az újonnan megválasztott vezetőség részvételét vizsgálták kiemelve a panelbeszélgetések témáit, amelyek gazdasági és geopolitikai témákat érintettek, valamint a regnáló kormány viszonyát az EU-val és Ukrajnával.

A grúziai sajtóhoz hasonlóan számolt be az örmény sajtó is a csúcsértekezletről. A hivatalos Armenpress hírportál több rövid közleményszerű hírt tett közzé a budapesti csúcsról, de azok többsége Nikol Pasinyan miniszterelnök részvételéről szólt, valamint arról, hogy a rendezvény során kik voltak azok az európai vezetők, akikkel találkozni tudott. Külön közlemény jelent meg arról is, hogy a miniszterelnök egy zárt kerekasztalbeszélgetésen is részt vett, amelynek témája a gazdasági biztonság volt. Magáról a csúcsról és annak a menetéről orosz és angol nyelvű hírekre hivatkozva került ki rövid összefoglaló.

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypártiak vagy ellenzékiek érdemben nem foglalkoztak a Budapesten megrendezésre került csúcstalálkozóval. A hírek között ugyan szerepet kapott a történés, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak. Ugyanakkor nemzetközi tekintetben a média sokkal jobban fókuszált a kazah elnök franciaországi útjára, a regionális szinten kiemelt Türk Államok Szervezetének biskeki találkozójára, valamint az amerikai elnökválasztás eredményére.

Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté és Veres Szabolcs/Eurasiacenter