Batthyány Lajos kivégzése után Haynau a haját tépte
Egy tompa kés is kellett hozzá, hogy megmeneküljön a köztörvényeseknek kijáró akasztástól gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök.
A Kerkai Kör vezetett sétát szervezett csütörtökön a Fiumei Úti Sírkertbe. Harrach Péter, a KDNP országgyűlési képviselője köszöntötte a résztvevőket, akiket azután Szabó Viktor történész vezetett körbe az emlékhelyen. Ott jártunk magunk is.
A történész elmondta, hogy a Fiumei Úti Sírkert történetét felidézve egészen 1847-ig kell visszamenni az időben, amikor is Pest város vezetősége kimondta: új köztemetőt kell létrehozni a város határain kívül, és erre a célra ezt a területet jelölték ki. Ez még akkoriban Pesten kívüli területnek számított, hiszen ekkor még a város jóval kisebb területű volt, mint manapság. Az első eltemetésekre 1849-ben került sor, ekkor nyitották meg hivatalosan ezt a temetőt.
„Egy jó ideig egyszerű köztemetőként működött, bárki temetkezhetett ide, nyilván a megfelelő pénzösszeg befizetésének ellenében, és ebben az időszakban volt az első híres nagy temetés is. 1855-ben Vörösmarty Mihályt temették ide. Az ő személye rangot adott ennek a sírkertnek, kiemelte a többi temető sorából, ezt követően minden egyes időszakban és minden egyes politikai rendszerben a nagy személyiségeket, nagy példaképeket, nagy kiválóságokat – akit éppen annak tartottak – igyekeztek ide, ebbe a temetőbe eltemetni” – ismertette.
Az Apponyi-gyászhintó a hatvanas években tyúkolként funkcionált
Szabó Viktor mesélt a temetőben kiállított Apponyi-gyászhintóról is, amelyet anno 6 vagy 8 ló húzott, a 4 és fél tonnás súlyához ugyanis kellett ennyi „lóerő”.
„Az Apponyi-gyászhintó Magyarország legnagyobb gyászhintója. Azért hívják Apponyinak, mert először, 1933-ban gróf Apponyi Albertet kísérték ezzel az utolsó útjára. A két világháború közötti nagy állami temetéseken használták. 1936-ban Gömbös Gyula miniszterelnököt is ezzel kísérték utolsó útjára, 1941-ben pedig gróf Teleki Pál miniszterelnököt is, és még szintén abban az évben gróf Csáky István külügyminisztert is. Aztán a második világháború alatt eltűnt a hintó, és az 1960-as években egy véletlen folytán a Közlekedési Múzeum munkatársai egy vidéki pajtában találtak rá. Tyúkolként funkcionált. Aztán beszállították a múzeum raktárába, hosszú évtizedekig ott porosodott, és 2017-ben a Nemzeti Örökség Intézete, amely a Fiumei Úti Sírkert fenntartója, úgy határozott, hogy rendbehozatja és kiállítja a hintót. Azóta a sírkert egyik ékessége” – mondta el.
Batthyány Lajost koncepciós perben ítélték halálra
Ebben a temetőben nyugszik gróf Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke is. Mauzóleumát közadakozásból építették föl.
„Gróf Batthyány Lajos az 1848. március 15-i forradalmat követően felálló magyar kormánynak volt a vezetője. Az ő nevéhez kapcsolódnak az áprilisi törvények, amelyek jelentős mértékben modernizálták Magyarország társadalmi berendezkedését. Amikor elkezdődött a szabadságharc 1848 őszén, akkor ő lemondott – a Batthyány-kormány lemondott – és az Országos Honvédelmi Bizottmány vette át az ország irányítását, amelynek Kossuth Lajos volt a legmeghatározóbb szereplője” – idézte fel Szabó Viktor. 
A történész kiemelte, azért lényeges, hogy őt az akkori uralkodó, V. Habsburg Ferdinánd nevezte ki – aki aztán szentesítette az áprilisi törvényeket is –, mert így Batthyány Lajos teljesen jogszerűen, teljesen legálisan, az akkori törvényeknek megfelelően működött mint miniszterelnök. Ennek ellenére 1849 januárjában őt az osztrákok letartóztatták, és a szabadságharc leverését követően bíróság elé állították, majd felségárulás vádjában bűnösnek mondták ki. Ez egy koncepciós per volt.
Szabó Viktor szólt arról is, hogyan menekült meg Batthyány a köztörvényeseket illető kötél általi haláltól. Jegyezzük meg itt, az aradi vértanúk nagyobb részét felakasztották, néhányukat golyó általi halálra ítéltek. Akiket golyó által végeztek ki, az ő számukra kegyelemből változtatták az akasztást golyó általi kivégzésre.
„Batthyány Lajos, hogy elkerülje az akasztás szégyenét, megkérte a feleségét, gróf Zichy Antóniát, hogy csempésszen be a számára a börtönbe mérget, amivel öngyilkosságot tud elkövetni. A feleségének mérget hirtelenjében nem sikerült beszereznie, ezért egy kis tőrt, egy kis vágóeszközt csempészett be hozzá, amellyel Batthyány megpróbálta a nyaki ütőerét, a nyaki izmokat elvágni. Ez egy olyan tompa eszköz volt, amivel nem tudott magán olyan mély sebet ejteni, hogy gyorsan elvérezhessen, az őrség még időben észrevette és megmentette az életét. Megmentették, hogy aztán kivégezhessék. Igen ám, de akkoriban érvényben volt egy olyan rendelkezés, amely szerint nyaki sérüléssel rendelkező személyt nem lehet felakasztani”
– mutatott rá a szakember.
Ennek következtében a saját hatáskörében eljáró börtönparancsnok végül is a golyó általi kivégzését rendelte el Batthyánynak, ami miatt a megtorlást irányító Haynau a „haját tépte”.
A különbség Deák és Kossuth mauzóleuma között
A haza bölcsének, Deák Ferencnek a mauzóleumát az osztrák-magyar kiegyezésben játszott megkerülhetetlen szerepe miatt részben állami pénzből, és így csak részben közadakozásból építették fel. 
A 26 méter magas épület egy 6 méter magas angyalszoborban végződik a magasban, amely egy babérkoszorút tart a kezében. Az épület fehér, Zsolnay-kerámiából készült cserepekkel van beborítva.
Ennél a mauzóleumnál csak egyetlenegy magasabb van a sírkertben, sőt egész Magyarországon:
Kossuth Lajos mauzóleuma – amint arra Szabó Viktor felhívta a figyelmet – éppen 10 centiméterrel magasabb, mint Deáké. Aligha véletlen, hogy így döntöttek. 
„Kossuth Lajos, aki a szabadságharc leverését követően kulturális emigrációban élt, 1894-ben halt meg, Olaszországban, Torinóban, onnan hozták haza a földi maradványait, és ide temették el, de akkor még ez az épület nem létezett. 150 méterrel arrébb volt a sírja, egy viszonylag egyszerű sírban temették el. Az övé volt Magyarország addigi történetének a legnagyobb temetése, egyes becslések szerint 600 ezres tömeg jött el. Ilyen nagy kultusza volt, hiszen ő volt a szabadságharcnak, a függetlenségnek, sőt magának a szabadságnak is a szimbóluma Magyarországon” – elevenítette fel Szabó Viktor. 
S hogy mennyire díszes a mauzóleuma belül?
„Talán ismerik azt a mondást, hogy nem minden arany, ami fénylik. Akkor ezt itt most felejtsék el. Mert itt, ami aranynak néz ki, az is, a falon látható mozaikkockák is 24 karátos arannyal vannak bevonva”
– tette hozzá a fentiekhez.
Címlapkép: Szabó Viktor történész a Batthyány-mauzóleum előtt Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben 2024. november 14-én. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
