Más világra ébredhetünk holnap reggel
Sorsdöntő nap a mai és nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon. Amerikaiak tízmilliói járulnak ma az urnákhoz, hogy eldöntsék: a demokrata Kamala Harris, vagy a republikánus Donald Trump legyen a világ első számú szuperhatalmának következő elnöke.
Az erőviszonyok kiegyenlítettek, bár az utóbbi hetekben inkább Donald Trump oldalára billentek. A választás jó eséllyel 7 billegő államban dől majd el, elemzők szerint ezek közül is a legfontosabb Pennsylvania, aki ugyanis ott győzni tud, jó eséllyel az egész országot vinni tudja. A közvélemény-kutatások az Egyesült Államokban is vegyes képet mutatnak, de a szakértői konszenzus szerint Trump jelenleg a 7 billegő államból 5-ben vezet. Nagy feltámadás ez szeptemberhez képest, amikor Kamala Harris jelöltségének biztossá válása új lendületet hozott a demokraták kampányába.
A közhangulat akkor egyértelműen a jelenlegi alelnöknek kedvezett, Trump ugyanakkor fordítani tudott a trendeken.
Az amerikaiak ugyanis jó eséllyel felismerték, hogy ha Harrisre szavaznak, akkor valójában az elmúlt 4 év folytatására szavaznak. Ebből pedig úgy tűnik, hogy egyre többen nem kérnek. Az amerikaiak ugyanis kisebb inflációt, alacsonyabb energiaárakat, kevésbé bürokratikus vállalkozói környezetet és szigorúbb bevándorláspolitikát akarnak. Ezt pedig Donald Trump tudja megadni nekik.
Persze az óceán innenső oldaláról nézve sem mindegy, hogy Joe Biden januárban kinek adja át a Fehér Ház kulcsait. A háború- és migrációpárti brüsszeli elit természetesen a veszélyt látja Donald Trump esetleges újabb elnöki ciklusában, a Patrióták számára ugyanakkor egy óriási lehetőség lenne, ha újra a republikánus vezető irányítaná az Egyesült Államokat. Trump politikája ugyanis a háború, a migráció és a gender-ügyek kérdésében is szinte teljesen megegyezik azzal, amit az Orbán Viktor vezette új jobboldal Európában képvisel.
Ez a szellemi közösség pedig növelheti a Patrióták európai mozgásterét, új lendületet adva a pártcsoport növekedésének és politikai súlyuk érvényre juttatásának.
Ha ugyanis Donald Trump partnerként tekint rájuk, akkor Európa többé nem alá-, hanem mellérendelt szereplő lehet az Egyesült Államok mellett politikai és gazdasági értelemben is. Persze ehhez kell az is, hogy Brüsszel magára találjon és meg tudja fogalmazni, hogy mit is akar tulajdonképpen elérni a XXI. század változó viszonyai között? Erre a kérdésre ma úgy tűnik, hogy a fősodorhoz tartozó pártoknak nincs egyértelmű válasza. Az új jobboldalnak ugyanakkor egyre kiforrottabb programja van, amely mentén újra naggyá lehet tenni Európát – Amerikához hasonlóan.
Ehhez ugyanakkor még egy dolog kell, méghozzá a háború lezárása. Donald Trump békét ígért, ami persze nem lesz egyszerű. Ugyanakkor, ha valakitől, akkor tőle mindenképpen hitelesen hangzik egy ilyen mondat, hiszen hosszú idő után ő volt az első elnök, akinek a ciklusa alatt – 2016 és 2020 között – az Egyesült Államok nem indított új háborút. Trump sem fog egy nap alatt békét teremteni, ugyanakkor vezetésével a világ elindulhat a megoldás irányába. Főleg akkor, ha elnökként támaszkodik a békepárti európai vezetők – például Orbán Viktor – javaslataira, aki testközelből látja, hogy mi történik a szomszédos országban.
Egy második Trump elnökség tehát létfontosságú lenne Európa biztonsága és gazdasága szempontjából is, hiszen a háború vége azt is jelentené, hogy a magyar és az Uniós növekedési kilátások is javulhatnának.
Sok múlik most az amerikaiak döntésén, holnap ilyenkor pedig remélhetőleg már mi is okosabbak leszünk.
Címlapkép forrása: Freepik
