Ismét korrupció gyanúja merül fel Brüsszelben
Az érintett pedig ezúttal Manfred Weber néppárti vezető legszűkebb köre.
Bombaként robbant a hír az elmúlt napokban, hogy a belga hatóságok és az Európai Ügyészség is vizsgálódik a német politikus emberei ellen a 2019-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó visszaélések miatt. A Politico az iratokba is betekintést nyert, amelyek szerint a vádak között olyan bűncselekmények szerepelnek, mint például közokirat-hamisítás, csalás, vagy éppen közveszélyes korrupció. A részletekről keveset tudni, de egy spanyol lap állítása szerint az ügy központi figurája Weber bizalmi embere, eddigi francia kabinetfőnöke, aki november elseje óta a Néppárt főtitkári posztját tölti be. Vagyis
a legújabb korrupciós botrány szálai a legnagyobb európai pártcsalád legfelsőbb köreit, annak szíve közepét érintik.
Az eset pikantériája, hogy éppen arra a pártcsaládra vetül most rá igencsak erősen a korrupció árnyéka, amely élenjárt abban, hogy a tagállamokon számon kérje az általa gyanúsnak ítélt eseteket. Sőt, Magyarországgal szemben a közpénzzel való visszaélés vádját mindenféle bizonyíték nélkül, politikai fegyverként is szívesen használják, ez az egyik alapja annak is, hogy visszatartanak több milliárd forintnyi Uniós pénzt. Most azonban, amikor a vádak visszahullanak rájuk, mindenki csendben van és nagyokat hallgat.
Ezt a magatartást persze már jól ismerjük, hiszen nem ez az első eset, amikor kiderült, hogy a brüsszeli elit nyakig ül a korrupcióban. A Katargate-ügyben például a szociáldemokrata frakció prominens tagjait tartóztatták le súlyos korrupciós vádak miatt, amikor bizonyíthatóan több millió eurónyi készpénzt fogadtak el az Öböl-menti állam tisztségviselőitől. A válasz akkor is a tagadás, a visszavágás és a sértődöttség volt, de
ami még rosszabb, hogy az ügy érintettjei a botrány és letartóztatásuk után nem sokkal ismét ott ültek az Európai Parlamentben és szavaztak például a Magyarországot elítélő határozatokról.
Sokaknak ismerős lehet még Henrik Hololei neve is, aki az Európai Bizottság közlekedési osztályának főigazgatójaként fogadott el ingyen repülőjegyeket a Qatar Airwaystől. Ráadásul az ajándék utak egy része éppen abban az időszakban történt, amikor az Unió és Katar közötti, a légtér megnyitásáról szóló egyezmény tárgyalása zajlott. Az ügy persze messziről bűzlik, mégsem hallunk azóta egy kukkot sem róla.
És ha már a Bizottság szóba került a korrupciót illetően, itt van a gyanús ügyek leggyanúsabbika, a testület elnökének Pfizergate néven elhíresült ügye. Ursula von der Leyen ugyanis 2021-ben egész egyszerűen – egy azóta érdekes módon eltűnt – sms-ben egyezett meg a Pfizer vezérigazgatójával egy 35 milliárd eurós, vagyis 14 ezer milliárd (!!!) forintos vakcinabeszerzésről. Az ügy azóta is húzódik és az Európai Bíróság november 15-én végre tárgyal róla. Kíváncsian várjuk a fejleményeket, de azért ízlelgessük kicsit a tényeket.
14 ezer milliárd forint annyi pénz, amennyit Brüsszel 7 év alatt ad Magyarországnak területfejlesztésre. Ekkora összeg tehát az, amiről von der Leyen szerint elég egy sms-ben megegyezni.
Magyarországnak persze nem elég egy sms-ben jelezni, hogy mire költötte a pénzt. A már korábban említett mondvacsinált indokok miatt már azért is vért kell izzadni, hogy egyáltalán hozzájussunk ennyi pénzhez, az elszámolásnak pedig forintra pontosnak kell lennie, számlákkal igazolva. Gondoljunk csak bele, micsoda jogállamisági botrány lenne belőle, ha Budapestről csupán egy sms érkezne Brüsszelbe arról, hogy mire költötte az ország ezeket a forrásokat. Ehhez képest von der Leyent nemhogy felelősségre nem vonták, hanem még újra is választották az Európai Bizottság elnökévé és
továbbra is úgy kiált korrupciót a tagállamok kormányaira, mintha nem ő lenne nyakig sáros.
Ez tehát ma a brüsszeli politika: afrikai banánköztársaságokat meghazudtoló mértékű korrupció, álszentség és következmények nélküliség. Ennek fényében érdemes helyén kezelni a Magyarországról szóló bírálatokat.
Címlapkép: Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője szavaz a Sargentini-jelentésről az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
