Moszkva nem utasítja el a Nyugattal való párbeszédet, de nem felejt
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő megteremtése elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon jelentette ki: Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából.
„Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat”
– mondta Lavrov.
Azt hangoztatta, hogy „ha és amikor (a nyugatiak) megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére”, akkor Oroszország saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat.
Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint „nem halad túl jól”. Ezért a Nyugatot hibáztatta, „amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását”.
Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz-észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyet ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarnak”.
Hangot adott álláspontjának, miszerint António Guterres főtitkár elkésett az aggályával, mert a nemzetközivé válás „csak három évvel azt követően jutott az eszébe, hogy a Nyugat felkészítette Ukrajnát a háborúra, és közvetlenül a terepen irányítja ezt a háborút”.
Azt állította, hogy az angolszászok öngyilkos kalandra készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában, abban a helyzetben, amikor majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszere megbukik.
Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy számos európai ország jelenlegi uralkodó elitje nyilvánvalóan nem látja a jövőjét egy többpólusú világban, és „a tengerentúli hegemóntól” várja a megváltást.
Kifogásolta, hogy NATO-tagállamai a területüktől távol, az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban úgynevezett védelmi harcok megvívására készülnek. Ezt a semmibe vezető útnak nevezte.
„Az amerikaiak azonban céltudatosan vezetik a NATO katonai infrastruktúráját a Csendes-óceán vizeire, nem titkolva, hogy a feladat a Kínára, Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt nyomás növelése” – hangoztatta az orosz külügyminiszter, aki szerint ez aláássa Délkelet-Ázsiában a regionális biztonság és együttműködés ASEAN-centrikus architektúráját, amelyet évtizedek alatt az egyenlőség, a kölcsönös érdekek és a konszenzus alapján építettek ki.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei az ASEAN körül kialakított nyílt mechanizmusok helyett „úgynevezett kis geometriájú szövetségeket hoznak létre, mint például az AUKUS, a QUAD, különböző négyes és hármas szövetségek Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland részvételével”. Ezekbe, mint mondta, az ASEAN egyes tagjait is megkísérlik belevonni.
Címlapkép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytat Peter Maurerrel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) svájci elnökével Moszkvában 2022. március 24-én. Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev
