Eltűnt épületek nyomában – A Ferencvárosi Hűtőház
Az élelmiszerek tartósítását kezdetben sóval oldották meg, ugyanakkor már az ókori görögök és rómaiak is ismerték a jég konzerváló hatását. A nagyipari hűtőberendezés azonban csak a 19. században jelent meg az európai népesség drasztikus növekedésével. Először Karl Von Linde használt olyan kompresszoros hűtőgépet, amelyben víz helyett ammónia keringett.
Nyugat-Európában már az 19. század végére számos kompresszoros hűtőház épült, így itthon is nagy igény mutatkozott egy hasonló létesítmény megépítésére. 
Végül a Magyar Élelmiszer Szállító Rt. ferencvárosi hűtőháza a Tóth Kálmán utca–Nádasdy utca sarkán 1906-ra épült fel. Az épület 9000 négyzetméter alapterülettel rendelkezett, ahol a pincétől a padlásig hatalmas hűtőblokkok kaptak helyet, sőt külön kristály-jégkészítő üzem is rendelkezésre állt. 
Maga a hűtőház épülete igazi építészeti remekmű volt. Az ötemeletes épület külső homlokzata nyers téglaburkolatot kapott, a rizalitok sarkainak hangsúlyozására vörös klinkertégla szegélyeket alkalmaztak. A szimmetrikus elrendezésű ház két oldalsó rizalitjának homlokzatára a „Magyar Élelmiszerszállító Részv. Társ. Hűtő és Fagyasztó Raktárháza” felirat került. Párkányzata felett díszes attika húzódott, mellvédjeinek középtengelyében pedig Magyarország koronás kiscímerét helyezték el. A középrizalitot egy újabb emelettel növelték meg, amelynek két oldalára négyzetes alaprajzú, vörös színű természetes palával fedett manzárdkupola került. A két kupolát kovácsoltvas záróelem kötötte össze, amelyet egy hatalmas „Hűtőház” felirat ékesített. 
A hűteni kívánt áruk többnyire vasúton érkeztek a hűtőházba, ezért a főbejárat előtti fedett területet emelt rakodóperonná alakították, hogy a termékeket könnyen ki tudják pakolni a tehervagonokból. Az üzemnek saját, gázolajjal működő tolatómozdonya volt, az ipari vágány pedig közvetlen összeköttetésben állt a közeli Duna-parti teherpályaudvarral. A vállalatok mellett – külön díjazás ellenében – magánemberek is igénybe vehették a hűtőház szolgáltatásait. Külön szórólapon hirdették, hogy a molykárok ellen javasolják a szőrme, szőnyegáruk és a ruhaneműk 4-7 Celsius-fok közötti hűtését.
Az üzem kiemelt jelentőségét jól mutatja, hogy az ünnepélyes megnyitón a főváros és a kerület előjárói mellett Wekerle Sándor miniszterelnök, Darányi Ignác földművelésügyi, valamint Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter is részt vett. Az ünnepi beszédeket követően Küszler Henrik, a Magyar Élelmiszer Szállító Rt. vezérigazgatója vezette körbe a vendégeket. 
Az épület Budapest II. világháborús ostromában számos belövést kapott, tetőzete és a manzárdkupolák is megsérültek – azonban nem jelentősen. Ennek ellenére az 1947-es államosítást követően az új tulajdonos, a Budapesti Hűtőipari Vállalat „rendbe hozatta” a sérült épületet: mindkét sérült kupolát elbontották és egyszerű sátortető került a helyükre. Mindemellett a mellvédekről leverték a címereket, a homlokzatról eltávolították a régi cégéreket, valamint a korábbi boltíves ablakok jelenős részét kisebb méretűre cserélték. 
A Budapesti Hűtőipari Vállalat később országos céggé (Magyar Hűtőipari Vállalat) fejlődött. Beolvasztva számos telephelyet, köztük a csepeli szabadkikötő hűtőházát is, amely a jól ismert gyorsfagyasztott „Mirelite” termékeket forgalmazta. Kevesen tudják, de a ma már gyorsfagyasztott termékek szinonimájaként használt „mirelit” a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság Elite Terméke elnevezés kezdőbetűiből állt össze mozaikszóvá. 
A Magyar Hűtőipari Vállalat nem sokat költött ferencvárosi hűtőházára, amely a rendszerváltásra teljesen leamortizálódott. Eredeti díszítései, századfordulós megjelenése már csak alig voltak felismerhetőek. A rendszerváltást követően átszervezték a céget, amely egészen 1998-ig tudott versenyezni a nyugati termékekkel. A Ferencvárosi Hűtőház épületét eladták, az új tulajdonos pedig az eredeti téglaburkolatú homlokzatot leszigetelte és bevakolta, boltíves ablakait négyzetesre cserélte. Így az épület teljesen elvesztette eredeti megjelenését. A hűtőház pár évvel a „felújítása” után a környék ingatlanfejlesztéseinek esett áldozatul, pontosan 100 évvel megnyitása után bontották el.
Címlapkép forrása: FSZEK)
