Már a „mintaállam” Dánia sem tökéletes – Több muszlim rendőr és tanár alkalmazását sürgeti a skandináv országban az Európa Tanács
Az Európa Tanács felszólította Dániát egy rasszizmus elleni nemzeti cselekvési terv bevezetésére. Emellett a dán kormánynak módosítania kellene a »párhuzamos társadalmak« felszámolását célzó jogszabályokat. Ezeket az ajánlásokat fogalmazta meg a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) a legfrissebb országjelentésében – mutatott rá keddi Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Dánia a „mintaállamok” közé tartozik, azonban van még mit javítani a diszkrimináció terén az Európa Tanács rasszizmust figyelő testülete szerint. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) október 15-én kiadott országjelentésében Dániát két kiemelt ajánlás végrehajtására kérte fel – írták.
Először is, az ECRI azt javasolta a dán hatóságoknak, hogy vezessenek be nemzeti cselekvési tervet a rasszizmus ellen, különös hangsúlyt helyezve a muszlimellenes rasszizmus és diszkrimináció megelőzésére.
A cselekvési tervnek a muszlim és más kisebbségi hátterű alkalmazottak nagyobb arányát kell eredményeznie olyan szakmákban, mint a rendvédelmi tisztek és a tanárok.
A dán kormány a parlament többségi támogatásával 2022-ben elindított egy rasszizmus elleni akciótervet, amelyhez azóta anyagi forrást is meghatározott a költségvetésben, azonban a terv konkretizálására nem került sor. Ezért az ECRI bár üdvözli a cselekvési terv előkészületeit, arra a következtetésre jutott, hogy az előző jelentésében megfogalmazott ajánlást még nem hajtották végre.
Az ECRI-ajánlás második pontja Dánia „párhuzamos társadalmak” elleni erőfeszítéseivel szemben fogalmaz meg kritikát.
Az erőfeszítés mögött meghúzódó központi törvényt 2018-ban fogadták el, és eredetileg gettótörvénynek nevezték. Az azóta »párhuzamos társadalmakról« szóló törvénynek átkeresztelt jogszabály célja az úgynevezett szociálisan hátrányos helyzetű lakónegyedek összetételének megváltoztatása csökkentve ezzel a párhuzamos társadalmak kockázatát. Ennek értelmében a törvény arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy csökkentsék a szociális lakások számát azokban a 1000 lakos feletti lakóövezetekben, amelyet „átalakítandó” területként definiál a jogszabály. A definíció tartalmazza az alacsony foglalkoztatottság, az alacsony jövedelem, az alacsony iskolai végzettség és a magas bűnözés kritériumait, valamint azt is, hogy a lakosság több mint 50%-a nem-nyugati országokból származó bevándorló vagy azok leszármazottja – ismertették az elemzésben.
Hozzátették, hogy a törvény azóta az Európai Bíróság elé került, mert a szegregált lakóövezetekben élők egy része úgy véli, hogy a jogszabály az etnikai hovatartozásuk miatt hátrányosan megkülönbözteti őket. Ezt az értelmezést osztja az ECRI is:
„Míg a dán hatóságok álláspontja az, hogy a bérlőket nem származásuk vagy etnikai hovatartozásuk miatt lakoltatják ki, az ECRI szerint a dán jogszabályok célja mégis csak az, hogy csökkentse a nem-nyugati országokból származók arányát a »párhuzamos társadalmakban«.”
A testület felszólította a dán hatóságokat, hogy ehelyett vezessenek be pozitív ösztönzőket az emberek önkéntes elköltözésére. Ily módon elkerülhetőek lennének a kényszerkilakoltatások – véli az ECRI.
Címlapkép: illusztráció. Forrás: freepik
