Átverte az európai gazdákat Brüsszel
Bombaként robbant a hír az elmúlt napokban: az Európai Unió átalakítaná a mezőgazdasági politikáját, és megszüntetné a területalapú támogatások rendszerét. A legnagyobb gond ezzel, hogy a választások előtt nem ezt ígérték.
A hideg idő ellenére forró volt az előző tél a nagyobb európai fővárosok utcáin. Brüsszeltől Berlinen és Varsón át Madridig gazdák ezrei tüntettek 2023 decemberében, majd 2024 januárjában és februárjában az Európai Unió agrárpolitikája ellen. A követelésük érthető és egyértelmű volt: ha Brüsszelből az Unió vezetése tovább sarcolja és korlátozza őket, akkor tönkremennek, ezzel pedig végső soron a teljes európai élelmiszeripar és a biztonságos élelmezés kerül veszélybe. A termelőknek elegük lett az egyre észszerűtlenebb szabályokból és abból is, hogy a túlerőltetett sötétzöld politika oltárán feláldozták a hatékony és ezáltal hosszú távon is fenntartható növénytermesztés és állattenyésztés lehetőségét. Tette Brüsszel mindezt úgy, hogy közben egy fűszálat nem volt hajlandó megmozdítani azért, hogy az olcsó, rossz minőségű ukrán mezőgazdasági termékek ne árasszák el az uniós piacokat, még lejjebb nyomva ezzel az árakat, és még tovább rontva az uniós gazdák jövedelmezőségét.
A választások előtt pár hónappal tartott demonstrációsorozatot végül Brüsszelben is veszélyesnek ítélték, és fűt-fát megígértek az elégedetlen termelőknek. Hogy aztán az ígéretekből ne legyen semmi.
Pedig volt itt szó a zöld átmenet erőltetésének visszafogásáról, a hatékonyságot nagyban rontó szabályok és bürokratikus akadályok lebontásáról, valamint a támogatások felülvizsgálatáról is. A brüsszeli elit ezzel elérte, hogy a gazdák csöndben maradjanak, majd a választás után szembeköpte őket. Sőt, mivel von der Leyennek a Zöldek szavazataira is szüksége volt ahhoz, hogy még 5 évig a Bizottság elnöke maradhasson, a zöldpolitika lobbiereje ismét felülkerekedett a gazdákon, a támogatási rendszer felülvizsgálata pedig a termelők szempontjából egészen riasztó részeredményeket szül. A legújabb tervek szerint ugyanis Brüsszel épp a jelenlegi agrárpolitika gerincét adó területalapú támogatást számolná fel, hogy a helyét átvegye valami homályos feltételekhez – például jogállamisági normákhoz – kötött új rendszer.
A mezőgazdaságot eddig még sikerült kívül tartani az elvakult, ideológia alapú brüsszeli politikán, de most ennek is véget vetnének.
Mert „nyilván” jogállamisági szempontok alapján dől el, hogy ki tud egy hektáron több búzát termelni, vagy kinek a tehene ad több tejet. Az eszement terv a teljes uniós mezőgazdaságot és az élelmiszerbiztonság alapját jelentő ipari termelést sodorná veszélybe, hiszen gazdák tízezrei mennének szinte azonnal csődbe. És hogy kik vennék át helyüket az ellátási láncban? Jöhetnének a silány minőségű, alig ellenőrzött ukrán és dél-amerikai termékek és a műhús, amelynek előállításával Európában is egyre többen kísérleteznek.
Ez lenne tehát a Brüsszelben elképzelt szép új világ, amelyből szerencsére a magyar gazdák nem kérnek. Nem véletlen, hogy az Agrárminisztérium, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is heves tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen, a két, a gazdákat képviselő szervezet pedig országjárásra is indul, hogy minden gazda figyelmét felhívják a leselkedő veszélyre. Szerencsére úgy tűnik, egyre több ország ismeri fel, hogy mekkora a veszély, így a MAGOSZ és a NAK folyamatosan újabb és újabb szövetségeseket talál a Brüsszel ellen vívott harcban. És ott van mögöttük a magyar kormány is, amely – ahogyan eddig, úgy most is – teljes mellszélességgel áll ki a gazdák érdekei mellett. Sajnos ez nem mondható el minden hazai politikai erőről. Az Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel szövetséges Magyar Péter és pártja Nagy István agrárminiszter elmondása szerint máris olyan kijelentést tett, amely szerint el kell vonni a gabonatermesztéstől az uniós támogatásokat.
Ez alapján pedig a gazdáknak, úgy tűnik, hogy már nemcsak Brüsszellel, hanem hazai helytartójával is meg kell küzdeniük. Jó lenne, ha mindenki felismerné a probléma súlyát és legalább ebben a kérdésben mindenkinek fontosabb lenne a hazai érdek, mint a nemzetközi. Mert itt valóban a jövőnkről, a mindennapi kenyerünkről van szó.
Címlapkép: Olasz gazdák traktorjaikkal tüntetnek a kormány és az Európai Unió agrárpolitikája ellen Milánó belvárosában 2024. február 1-jén. Fotó: MTI/EPA-ANSA/Matteo Corner
