Másként, mint mások – Beneda Attila: A demográfiai telet a családok megerősítése és a gyermekvállalás támogatása révén kívánjuk kezelni
Magyarországon – az európai gondolkodástól eltérő módon – a demográfiai telet a családok megerősítése és a gyermekvállalás támogatása révén kívánjuk kezelni, ebben látjuk a jövőt, és nem a migrációban – mondta Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár Budapesten a Családpolitika 15 éve és jövője című szerdai konferencián.
Beneda Attila felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta 178 ezer gyermek született meg a kormány családpolitikai intézkedéseinek hatására: a számításaik szerint ennyivel több gyermek született, mint amennyi az intézkedések nélkül született volna.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy
„a házasságkötések száma sok évtizedes csúcsra emelkedett, a válások száma pedig sok évtizedes mélypontra csökkent.”
Örömteli az is, hogy az abortuszok száma megfeleződött – tette hozzá.
Beneda Attila kitért arra is, hogy az európai teljes termékenységi mutató tekintetében Magyarország a dinamikát tekintve az élre ugrott.
A konferencia címére (Családpolitika 15 éve és jövője) utalva Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora – aki házigazdaként köszöntötte a konferenciát – arról beszélt, hogy egyes országokban a család elavult fogalom, legalábbis nézetük szerint. Az azonos neműek házasságát említette meg a család fogalmát fellazító jelenségek közül.
Ezzel szemben:
„Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi”
– idézett az Alaptörvényből.
„A család a hozzánk legközelebb eső kórház, a gyerekeink első iskolája, és egyben a legjobb, legszebb öregek otthona is” – idézte felszólalása egy másik pontján XVI. Benedek pápát a rektor. 
A konferenciának a családpolitika eredményei témájú kerekasztal-beszélgetésén Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke érdekes adatokat mondott el, nem mellesleg reflektálva Beneda Attila termékenységi mutatóra vonatkozó állítására.
„Európa demográfiai válságban van. Ha összehasonlítjuk a demográfiai és a gazdasági válságokat egymással, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági válságok manapság globálisak és relatíve rövid ideig tartanak. A demográfiai válságok nagyon hosszú ideig tartanak, viszont lokálisak. Tehát az, hogy az Európai Unió demográfiai válságban van, az nem jelenti azt, hogy Indiában kevesebb gyerek születne. Viszont az egész világra vonatkozó legújabb népesség-előrejelzések már azt mutatják, vagy 2080-ra csökkenni fog a világ népessége is. Lesznek olyan régiók, amelyek növekednek, de összességében már kevesebb ember lesz” – vezette fel a statisztikai adatokat Kincses Áron.
A KSH elnöke egyes európai uniós országok teljes termékenységi arányszámait sorolta el.
A teljes termékenységi arányszám Olaszországban 2012-ben 1,4 volt, most 1,2. Spanyolországban 1,3 volt 2012-ben, ami 1,16-ra csökkent le. Svédországban 1,9 volt – majdnem 2 –, most pedig 1,53. Finnországban 1,8-ról esett vissza ez a mutató 1,32-re
– ismertette.
Amíg egy-két kivételtől eltekintve az egész Európai Unióban csökkent a teljes termékenységi arányszám, addig Magyarországon ez a trend megfordult: 2011-ben 1,23 volt a teljes termékenységi arányszám, és ez felment 1,5 fölé – mondta, s ezzel rávilágított arra, hogy sikeres a 2010 óta tartó időszak családtámogatási rendszere, ugyanakkor még jócskán van hova fejlődni, hiszen a népesség fogyása továbbra is tart.
A magyarországi családpolitikának 2010 óta az egyik fontos – és talán a legfontosabb célkitűzése az, hogy aki gyermeket vállal és nevel, az anyagilag kerüljön jobb helyzetbe, mint az, aki nem. Ez eltér a világ más tájain érezhető megközelítéstől, hiszen máshol általában inkább csak hátránykompenzációról van szó
– mondta Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, aki a hazai családpolitika céljairól beszélt.
Nagyon sokat léptünk előre a tekintetben, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával
– fogalmazott. Fűrész Tünde beszélt arról is, hogy 2025-től megduplázódik a családi adókedvezmény mértéke.
Ez azt jelenti, hogy 310 milliárd forint plusz marad a jövő évben a családoknál, ami nyilván önmagában képes javítani a jólétüket, a gazdasági helyzetüket, de ennek várhatóan népesedésösztönző demográfiai hatásai is lesznek – prognosztizálta.
Háttér
Magyarország 1980 óta elveszítette a népessége 10 százalékát, ami évente átlagosan 26 ezer fős népességcsökkenést jelent. Hazánk népessége 1980-ban érte le a maximumát (10,7 millió fő), ahonnan folyamatos csökkenés mellett mára 9,6 millió alá csökkent a népességszám. A születésszámok szinten tartása 2010 és 2022 között a szülőképes korú (15-49 éves) nők számának csökkenése mellett valósult meg. 2010 és 2023 között összességében 11 százalékkal, azaz több mint 250 ezer fővel csökkent a szülőképes korú nők száma Magyarországon. Ehhez képest a születések száma 2022-ig stabil maradt, 2023-ban csökkent jelentősen – írták a konferencia háttéranyagában a szervezők: a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara, a Magyar Közgazdaságtudományi Társaság Demográfiai Szakosztálya és a Barankovics Alapítvány.
Címlapkép: Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családügyekért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Családpolitika 15 éve és jövője című konferencián Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara épületében 2024. október 16-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
