Eltűnt épületek nyomában – A Capitol mozi
Az 1868-ban létrehozott Magyar Királyi Államvasutak nem csak a vasútvonalak építésében, de építészetileg is versenyre kívánt kelni az Osztrák Államvasúttal és annak központi állomásával, a Nyugati pályaudvarral.
Így 1884-re megépült a Központi pályaudvar (későbbi Keleti pályaudvar), amelyet szintén a Nagykörúton helyezték volna el, de a mai Blaha Lujza tér környéke ekkora már sűrűn beépült, ezért távolabb, a Rákóczi út tengelyébe került az épület. 
A mai tölcsér formájú Baross tér is akkor született meg, amikor átadták a Központi pályaudvart, így az akkor igencsak városszéli terület csakhamar beépült historizáló és szecessziós bérházakkal és szállodákkal. A vasminiszter nevét viszont csak azután vette fel, miután a tér közepén 1898-ban felállították egész alakos szobrát. Azonban a központi tér a Thököly és a Kerepesi út irányába tovább folytatódott: míg a pályaudvartól északra az indulási, addig délre az érkezési oldal kapott helyet, melyek méretük, megjelenésük és funkciójuk szerint akár külön elnevezést is kaphatott volna. A Baross tér indulási oldalán park épült, közepén szökőkúttal, később villamos hurokvágányt fektettek köré. A háromszög alakú térrészt északnyugatról a Csömöri (ma Thököly) út, északról a Verseny utca, délről a pályaudvar, míg keletről a Magyar Királyi Posta épületei szegélyezték. Aztán az első világháború idején igény merült fel a katonai és a polgári utasok szétválasztására, így a Verseny utcai torkolathoz 1915-re felépült a Császári és Királyi Katonai Várócsarnok szecessziós jegyeket hordozó épülete. 
A mintegy 70 méter hosszú 18 méter széles tégla- és acélszerkezetes ház két végén hatalmas, félkör alakú, üvegezett bejáratot alakítottak ki, melyek felett két-két bádogból készült toronysüveg épült. A kapuzatot két oldalról a Magyar Királyi Államvasutak jelképe, a szárnyaskerék díszítette. A csarnok szerkezete klasszikus bazilikális elrendezésű volt, amelynek jellegzetessége, hogy a főhajó magasabb a mellékhajóknál, és azt a mellékhajók teteje felett nyitott ablakok világítják meg. A katonai várócsarnokban a főhajóban a katonák számára hosszú padokat helyeztek el, míg a mellékhajókban irodákat és kiszolgálóhelyiségeket alakítottak ki.
A világháború után a csarnok funkció nélkül maradt, mígnem 1924-ben Friedmann Lajos megrendelésére, a korábbi épületet mozgóképszínházzá alakították. Az új mozi a főváros legnagyobb, 800 fő befogadására alkalmas filmpalotája lett a Capitol mozgó néven. Nevét New York legnagyobb mozija után kapta, és a legfrissebb filmek bemutatására szánták. Az átalakított épület külső megjelenése megőrizte a korábbi szecessziós stílusjegyeket, azonban a várócsarnok két végében lévő íves bejáratokat befalazták, az apróbb toronysüvegeket pedig elbontották. Új főbejárati szárnyat emeltek a Baross tér irányába, amelyet két darab négyszögletes alaprajzú tornyocskával hangsúlyoztak ki. Innen nyílt egy tágas foyer, ezen keresztül lehetett a nézőteret megközelíteni, amely a korábbi főhajóban kapott helyet. 
A korabeli leírások szerint a hatalmas nézőtér minden pontjáról egyformán lehet látni a vászont, sőt az első sorban ülők is zavartalanul tudják megtekinteni a filmeket. Berendezése minden elképzelhető kényelmet és technikai vívmányt felsorakoztat. A nézőtér télen pompásan fűthető, nyáron pedig teljesen átszellőztethető volt. A nagyszámú vendégek számára büfék, ruhatárak és toilettek álltak rendelkezésre. Az ünnepélyes megnyitó 1924. november 25-én volt, ahol a fővárosi rendőrség zenekara kísérte a filmeket. A nyitóest fő attrakciója a Felhők asszonya című nyolc felvonásos amerikai film volt, amelyet a New York-i Capitol filmszínházzal egyidőben mutattak be a budapesti közönségnek. A gazdasági világváltság beköszöntével a mozi tönkrement, így az a Vasutasok Mozgófényképszínházi Rt. tulajdonába került, amely egy 1932-es belső modernizálás kivételével nem költött semmit a mozira, így az épület állapota gyorsan romlott. 
Budapest második világháborús ostromában a mozi több belövést kapott, de sérülései nem voltak jelentősek, berendezésének egy része azonban fosztogatók kezére került. A megmaradt bútorokat kiegészítve a háborút követően részlegesen felújították, és még öt évig üzemelt. De ez sem mentette meg a végső bezárástól: miután a szakértők tűzveszélyessé nyilvánították a mozit, 1950. március 22-én a Nagy családi nap című film vetítése után az épületet kiürítették, majd a MÁV Autófuvarozás Főnökség kapta meg. 
Az egykoron szebb napokat megélt katonai várócsarnok, később Capitol mozi épületét valószínűleg az 1960-ban a 2-es metró építése miatt bontotték el véglegesen. Helyén buszvégállomás működött, az egykori nézőtér közepére a Baross tér közepéről száműzött Baross szobrot helyezték el. Érdekesség, hogy a Capitol mozi egykori keleti oldalhajójának eredeti falai ma is állnak, ez ma leromlott állapotú téglafalként funkcionál.
Címlapkép: A Capitol mozi. Forrás: Fortepan
