Migrációkutató Intézet: Magyarország Hollandiához hasonlóan mentességet kér az EU migrációs paktuma alól
Az „opt-out”, azaz a kívülmaradás jogával fog élni Magyarország az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása esetében, amennyiben szerződésmódosításra kerülne sor – erről tájékoztatta Bóka János Ylva Johanssont, az Európai Bizottság belügyi biztosát. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter azzal indokolta a döntést, hogy drasztikus megoldásokra van szükség az irreguláris migráció megfékezése érdekében, Hazánk ezért Hollandiához hasonlóan, a mentességet kér az Európai Unió közös migrációs és menekültügyi politikája alól – mutatott rá legújabb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, Európában egyre égetőbb probléma az illegális bevándorlás mérséklése, noha a közös uniós migrációs paktum sokkal inkább azt célozza, hogy a tagállamok kvótarendszer szerint fogadják be a más országokba érkező illegális bevándorlókat.
Magyarország viszont úgy döntött, élni fog az „opt-out”, azaz a kívülmaradás jogával, amennyiben szerződésmódosításra kerülne sor
– hangsúlyozták.
A közös uniós migrációs paktummal nem minden ország ért egyet, köztük Hollandia sem, melynek jobboldali kormánya szigorúbb migrációs rendszer bevezetése mellett kötelezte el magát.
Hága szeptember 18-án jelentette be, hogy mentességet kér az Európai Unió közös migrációs és menekültügyi politikája alól
– írták, hozzátéve, hogy Marjolein Faber menekültügyi és migrációs miniszter úgy fogalmazott, „a valaha volt legszigorúbb menekültügyi politikára” fog törekedni.
A tárcavezető szerint az erőteljesebb fellépésre a lakhatásban, az oktatásban és az egészségügyben eluralkodó, a bevándorlás okozta válság miatt van szükség. Ezért lehetővé tenné a kormány számára, hogy parlamenti jóváhagyás nélkül hozzon meg döntéseket; visszavonná azt a törvényt, melynek értelmében a tartományok és önkormányzatok kötelesek befogadni és elszállásolni a menedékkérőket; befagyasztaná a folyamatban lévő migrációs eljárásokat; lehetővé tenné a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők deportálását, továbbá szigorítaná a családegyesítési rendszert és azonnal hazaküldené azokat az állampolgárokat, akiknek hazája biztonságossá vált.
Dick Schoof holland miniszterelnök támogatja a szigorúbb rendszer bevezetését, továbbá bejelentette,
amíg az uniós migrációs politika alól nem mentesül Hollandia, megerősített határellenőrzést rendel el és együttműködési lehetőségeket keres a hasonlóan gondolkodó tagállamokkal.
A bizottság szerint ugyanis az „opt-out” csak akkor lehetséges, ha az alapszerződéseket is módosítják a tagállamok jóváhagyásával.
Az Európai Unió történetében ez idáig öt alkalommal fordult elő, hogy valamely szerződésből kimaradtak a tagállamok.
- Dánia az eurózóna,
- továbbá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (AFSJ) szakpolitikai terület esetében élt az opt-out lehetőségével.
- Írország hasonló döntést hozott az AFSJ tekintetében – ám amennyiben kívánja, bizonyos kezdeményezésekben részt vehet –,
- valamint a schengeni csatlakozás kérdésében.
- Az ötödik eset pedig Lengyelországhoz kapcsolódik, mely bár húsz éve tagja az EU-nak, az Alapjogi Chartája tekintetében élt a kimaradás lehetőségével.
Címlapkép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. szeptember 19-én. Fotó: MTI/Purger Tamás
