Fülöp Attila: A magyar EU-elnökség egyik kiemelt témája a fogyatékossággal élők foglalkoztatása

A fogyatékossággal élők méltányos és sikeres foglalkoztatása a magyar soros európai uniós elnökség egyik kiemelt témája, mivel az Európai Unió minden tagállamában kiemelt ügy a gazdasági szempontból inaktív emberek bevonása a munkaerőpiacra – mutatott rá Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az Érték Vagy! konferencián a fogyatékossággal élők foglalkoztatásáról rendezett kerekasztal-beszélgetés előtti felvezetőjében.

A megváltozott munkaképességű embereknek már csaknem fele jövedelemből tartja el magát és családját Magyarországon

– fejtette ki az államtitkár, aki azt is elmondta, hogy 2010-ben a megváltozott munkaképességű emberek közül csak minden ötödik tudott elhelyezkedni, napjainkra azonban csaknem 50 százalékra emelkedett a foglalkoztatási rátájuk, így mintegy 160 ezer megváltozott munkaképességű ember tartja el munkából magát és családját.

Ehhez szükség volt olyan új állami szabályozásra és támogatásra, amelyek ösztönzik és segítik a munkavállalást, olyan gazdasági társaságokra, amelyek nem riadnak meg egy látás-, hallássérült vagy kerekesszékes jelentkezőtől az állásinterjún, valamint szükség volt magukra a munkavállalókra is – mondta Fülöp Attila.

A cél az, hogy minden megváltozott munkaképességű ember, aki szeretne, tudjon munkát vállalni – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik „a segély helyett munka elvéhez”, mert ez segíti, hogy minél több ember képessé váljon az öngondoskodásra.

Mindig van hova fejlődni, de „az út jó, az irány helyesen lett felmérve”, és a kormány továbbra is azért dolgozik majd, hogy még több munkahelyet hozzon létre és még több akadályt hárítson el azok elől, akiknek erre a legnagyobb szükségük van – ígérte Fülöp Attila.

Az államtitkár kiemelte, a megváltozott munkaképességűek által betöltött állások nemcsak gazdasági értéket hordoznak magukban, hanem közösségi szolidaritást, felelősségvállalást is, és megmutatják, hogy egy „gazdasági vezető is tud és akar a megmaradt, és nem az elveszett képességekre koncentrálni”.

Fülöp Attila kitért arra is, hogy az Érték vagy! programot 2020-ban hozták létre a foglalkoztatás, a felelősségvállalás és a közösségépítés jegyében.

Szerették volna ráirányítani a figyelmet a megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetére, ezért több konferenciát rendeztek, intelligens álláskereső portált indítottak, meglapították az Érték vagy! díjat, amellyel a terület legkiválóbb munkáltatóit és munkavállalóit díjazzák, valamint kiadtak egy a terület kiemelkedő munkáltatóit, munkavállalóit, sportolóit, művészeit elismerő albumot, amelyet most angol nyelven is megjelentettek – sorolta az államtitkár.

Simona Bucura-Oprescu, Románia munkaügyi és szociális szolidaritási minisztere a rendezvényen azt hangoztatta, azzal, hogy a fogyatékossággal élő emberek lehetőséget kapnak a munkára, értelmet is kap az életük, hiszen a munka által a közösségek életéhez is hozzájárulhatnak.

A társadalmi és a munkaerőpiaci integrációval a fogyatékosság átformálható sikert lehetővé tevő képességgé – emelte ki a miniszter.

Simona Bucura-Oprescu elmondta, Románia aktívan támogatja a fogyatékossággal élők foglalkoztatását és az őket foglalkoztató cégeket, mivel hisznek abban, hogy a fogyatékossággal élők fontos részét képezik a társadalomnak, fontos erőforrások a munkaerőpiacon és értékes képességekkel rendelkeznek.

Közölte azt is, hogy szeretnék pár éven belül 55 százalékra emelni a fogyatékossággal élők foglalkoztatási arányát, ennek érdekében bevezették, hogy a több mint 50 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállalók legalább négy százalékának fogyatékossággal élőnek kell lennie, a foglalkoztatásukhoz pedig pénzügyi támogatást nyújt az állam.

Natalia Efremova, Bulgária munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszterhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a megváltozott munkaképesség nem jelent csökkent munkaképességet, mert az eltérő képességekkel rendelkező emberek is lehetnek tehetségesek, adottságaik kiteljesítésében pedig támogatni kell őket.

A munkaerőpiaci változások idején, amikor nagy a munkaerőhiány, akkor gondolni kell a fogyatékossággal élők csoportjára, akikben óriási lehetőségek vannak, és segíthetnek a munkaerőhiány legyőzésében – jelentette ki.

A foglalkoztatást akadályozó nehézségek közül megemlítette, hogy a munkáltatókban sokszor negatív sztereotípiák élnek a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban.

Az ország jó gyakorlatai közül beszámolt az elektromos kerekesszék, valamint más segítő eszközök vásárlásához nyújtott állami támogatásról, a munkáltatóknak biztosított bértámogatásról.

Lukasz Krason, Lengyelország Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztériumának államtitkára, valamint a fogyatékossággal élő személyekért felelős kormánymegbízott elmondta, próbálják arra ösztönözni a munkaadókat, hogy fogyatékossággal élőket is felvegyenek, ehhez állami támogatásokat is biztosítanak, közben pedig folyamatosan felhívják a társadalom figyelmét a fogyatékossággal élőkben rejlő lehetőségekre, és arra is, hogy a foglalkoztatásukra költött egyetlen euró sem kidobott pénz.

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása társadalmi és szociális befektetés, a befogadás mindenki számára hasznos és értékes, alkalmazásuk nem jó cselekedet, hanem üzleti lehetőség – emelte ki.

Jürgen Dusel, Németország fogyatékossággal élő személyekért felelős szövetségi biztosa szintén azt hangoztatta, hogy a befogadás nem jótékonykodás, hanem a demokrácia alapvető része, mivel az elhelyezkedés a munkaerőpiacon ugyanúgy emberi jog, mint a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz, a közlekedési lehetőségek igénybevétele vagy a részvétel a sporteseményeken.

Az államnak biztosítania kell, hogy a fogyatékossággal élőknek egyenlő esélyei és életlehetőségei legyenek, hogy ismerjék és érvényesíthessék a jogaikat – mondta a biztos.

Beszámolója szerint Németországban jelenleg 1,35 millió súlyos fogyatékossággal élő ember dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon, további 300 ezret pedig védett munkahelyeken foglalkoztatnak.

Jürgen Dusel kitért arra is, hogy a foglalkoztatás mellett beszélni kell a befogadó oktatásról és az akadálymentesítésről is, megjegyezve, hogy utóbbi kérdésben az állami szektor jól áll, de a magánszektort még ösztönözni kell.

Fülöp Attila az eseményen elmondta azt is, hogy az idei, immár negyedik Érték vagy! konferencia a soros EU elnökségének egyik kiemelt rendezvénye annak érdekében, hogy felhívják egész Európa figyelmét a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására a gazdaság és a szolidaritás jegyében.

A rendezvényen átadták a megváltozott munkaképességű embereket és az őket alkalmazó munkáltatókat díjazó Érték Vagy! elismeréseket. Az Év befogadó munkáltatója a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. lett, az Év fejlesztő foglalkoztatója a Tolna vármegyei Galagonya Integrált Szociális Intézmény, az Év foglalkozási rehabilitációs szolgáltatója a Motiváció Alapítvány, az Év rehabilitációs munkáltatója a Nem Adom Fel Kávézó és Étterem, hárman pedig Mindennap Hős címet vehettek át.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára köszöntőt mond az Érték Vagy! konferencián a Bálnában 2024. október 9-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt