Törökországban terjeszti a magyar kultúrát – Gün Benderli Togay kapja idén a Balassi műfordítói nagydíjat

Gün Benderli Togay műfordító, a magyar kultúra értékeinek megismertetésében végzett elévülhetetlen tevékenységéért kapja meg az idei Balassi műfordítói nagydíjat – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára a díj szerdai ünnepélyes átadásán.

Illés Boglárka hangsúlyozta: a KKM a 2017-ben alapított díjjal háláját fejezi ki a magyar kultúra és irodalom népszerűsítése érdekében végzett tevékenységért a török műfordítónak.

A Balassi műfordítói nagydíj célja, hogy a fordítók legalább olyan ismertté és láthatóvá váljanak, mint a szerzők

– tette hozzá.

A KKM államtitkára kitért Balassi Bálint művészetére, amely megalapozta a magyar szerelmi és vallási költészetet. Illés Boglárka Balassit korszakalkotó költőnek, igazi reneszánsz embernek nevezte, aki a hazai irodalom megteremtésében jelentős szerepet vállalt.

Baris Yilmaz műfordító, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa hangsúlyozta, hogy

a török-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünneplő évben nagy öröm, hogy Gün Benderli Togay kapja a műfordítói nagydíjat. A 94 éves török műfordító végtelenül sokat tett a török-magyar barátság erősítéséért

– méltatta a díjazottat.

Baris Yilmaz elmondta, hogy Gün Benderli „szakácskönyvnek indult” emlékirataiban, A szív emlékezni és mesélni vágyik címűben leírja élete bizonyos szakaszait és azokat az embereket, akik befolyásolták az életét, miközben olyan ételekre is emlékszik, mint a mücver, a haydari vagy a körözött.

Baris Yilmaz felidézte: Gün Benderli a párizsi Sorbonne-on végzett egyetemi tanulmányai után Nazim Hikmet török költő javaslatára költözött Budapestre az 1950-es elején és a Magyar Rádió török adásainak munkatársa lett. Azóta kisebb megszakításokkal Magyarországon él, Magyarországon születtek gyermekei, de sosem szakadt el szülőföldje nyelvétől.

Műfordítói pályafutása a kilencvenes évek végén Madách Imre Az ember tragédiája című művével kezdődött

Azóta a kortárs magyar irodalom olyan nagyjainak műveit fordította törökre, mint Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Kertész Imre, Grecsó Krisztián, Rubin Szilárd, Spiró György, Dragomán György, Tóth Krisztina és Bodor Ádam, legutóbb pedig Ottlik Géza Iskola a határon című kultikus alkotását ültette át török nyelvre – tette hozzá.

Baris Yilmaz szerint Gün Benderli nemcsak nagy fordító, hanem rendkívüli egyéniség is, aki őszinte, közvetlen és szókimondó. Finoman és könnyedén tud bonyolult, „a kulturális különbségek és nyelvi korlátok miatt lehetetlennek tűnő mondatokat, kifejezéseket” törökre fordítani.

„Munkájának nagyszerűsége nemcsak csodálatot ébreszt, hanem bátorságot is ad, hogy egyáltalán megvalósítható ez a feladat”

– méltatta Baris Yilmaz a műfordítót, aki verseket nem fordított, ugyanakkor fordításai és könyvei mellett az egyik szerzője a legjobb török-magyar és magyar-török szótárnak.

Lengyel Miklós, a KKM képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy 2005-ben a külügyi tárca koordinálásával indult a Balassi ösztöndíjprogram műfordítói képzése, amely szintén erősíti a nemzetközi kapcsolatokat. Az elmúlt 19 évben 33 országból mintegy 170 alkotó vett részt a képzésben.

A legkiválóbb munkákból jött létre a Egymás nyelvén című antológia, amelyben olvasni lehet Bartis Attilát törökül, olaszul, németül vagy finnül, de Rejtő Jenő, Örkény István és Berg Judit művei is szerepelnek a kötetben különféle nyelveken – emelte ki a KKM helyettes államtitkára.