Budapest elveszett tetődíszei – A Csáky-Cziráky bérpalota
A Kossuth Lajos utca elődjét Hatvani utcának hívták, mivel a mai Astoria helyén állt a régi pesti városfal hatvani kapuja, amely éppen a kisváros irányába vezetett. Érdekesség, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a Szabad sajtó út névvel illették, utalva a Landerer és Heckenast nyomdára, amely az utca nevezetessége volt.
Az út fontossága ellenére a középkori építkezési szokások miatt korántsem volt olyan egyenes, illetve széles, mint ma. Végül 1893-ban az Erzsébet híd megépítése miatt a Hatvani utca átépítéséről, kiszélesítéséről is döntöttek, mai nevét pedig 1894-ben Kossuth Lajos halálát követően kapta meg.
A Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkán található emeletes sarokház a Cziráky család tulajdonába került. Aztán 1894-ben gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter és Cziráky Antal ennek a helyén építtette fel historizáló stílusú bérházát 1895 és 1896 között, Fort Sándor és Föerk Ernő tervei alapján.
A négyszíntes, „L” alaprajzú bérpalota sarokrészén tekintélyes méretű sarokkupola épült, a Kossuth Lajos utca főhomlokzata fölött pedig magastető emelkedett ki. Ez Budapest egyik legkülönlegesebb tetőidoma, hiszen nem a szokásos bádog záróelemek kerültek a tetejére, hanem egy lanterna, amelyek általában a kupolákat díszítik, azok világítóablakai. A tervezők ezzel az egyedi építészeti megoldással megteremtették a kupola és a magastető közötti átmenetet, amely tovább növelte az épület fenséges megjelenését.
Az arisztokráciának szánt bérlakások mellett a házban szőnyegkereskedés, festék- és papírbolt, gyógyszertár (a ma is létező Kígyó patika), panzió, emellett irodahelyiségek is helyet kaptak. A kor számos ismert személye lakott ebben a házban, többek között Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke és Batthyány Vilmos nyitrai püspök is.
Az épület Apponyi térre néző földszinti üzlethelyiségében 1924-ben nyílt meg az osztrák Steyr autógyártó cég budapesti kirendeltsége. A korabeli újságok beszámolója szerint a kirakatban számos autócsoda sorakozott, amelybe be lehetett ülni az érdeklődőknek. A hatalmas helyiség hátsó, galériás részében alul ültek az eladók, fent pedig a titkárok és az igazgató.
Az épület homlokzata a II. világháborúban csak csekély sérülést szenvedett. Tetőzetének különlegességét a lanternában végződő magastetőt több találat is érte, maga a lanterna pedig ledőlt, a sarokkupola azonban épen maradt. A megsérült tetőzetet 1946-ra befoltozták, de egykori díszeit nem építették vissza rá. Elmaradt a lanterna visszaépítése az 1960-as évekbeli tetőrekonstrukció alkalmával is, a magastető csupán egy bádog csúcsdíszt kapott.
A Felszabadulás (Ferenciek) terei gépkocsi aluljáró megépítésével párhuzamosan, 1976-ra építették ki a Blaha Lujza térről jól ismert árkádsort, amelyet a földszinti üzlethelyiségek megkurtításával, azok lefelezésével hozták létre. A városképbe nem illeszkedő árkádsor miatt a bérház egykori díszes főbejárata nem vezet sehova, napjainkra pedig közegészségügyi és közbiztonsági kockázatot jelent a sötét és piszkos gyalogos passzázs.