Csádban kezdődik Magyarország és az Unió biztonsága
Nem véletlen, hogy a magyar kormány kiemelt partnerként tekint a Száhel-övezet országára.
Sok szakértőtől hallottuk már az elmúlt években, hogy a Száhel-övezet stabilitása az egyik kulcskérdés az Európai Unióba irányuló migráció szempontjából. A térség Afrika az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó északi részét jelenti, amely egyfajta határt képez a Szahara és belső Afrika esőerdős vidékei között. A Száhel a klímaváltozásnak egyik leginkább kitett régiója a Földnek, hiszen a sivatag folyamatos és egyre gyorsabb délre húzódása miatt a térség egyre nagyobb része válik lakhatatlanná. Ez már önmagában ezt a térséget is migrációs kibocsátó régióvá teszi, akkor is, ha egyébként az övezet országaiban béke van.
Csakhogy jelenleg a klímaváltozás hatásaira még egy lapáttal rátesz az, hogy a Száhel országainak többségében instabil helyzetet, vagy éppen polgárháborút találunk.
Az elmúlt években ugyanis kártyavárként omlott össze az itteni vezetők hatalma, Malitól kezdve Nigeren át Szudánig. Az egyetlen stabil ország a Száhel középső-keleti részén fekvő Csád maradt. A szintén nem túl gazdag országnak így most nemcsak a belső problémáival, hanem a szomszédos országokból rázúduló menekültáradattal is meg kell küzdenie. Így válik az európai biztonság szempontjából is kulcsfontosságú tényezővé.
Amíg ugyanis Csád a körülményekhez képest stabil, a menekülteket ellátni képest ország marad, addig a polgárháború elől menekülő tízmilliók nem északra, Európa felé veszik az irányt.
Ráadásul a Száhel eddig azért is kulcsfontosságú volt, mert az itteni országok többnyire megállították az Afrika déli és középső része felől érkező migrációt, emberek tömegeit meggátolva ezzel abban, hogy Európába jussanak. Ebből a szempontból is Csád maradt az utolsó bástya. Ha ez az ország stabil marad és akár fejlődik is, akkor sokkal nagyobb esély van arra, hogy bevándorlók tömegeit ebben a térségben tudjuk tartani.
A magyar kormány pedig Európában egyedüliként, elképesztő pontossággal és ütemérzékkel ismerte fel, hogy most kell segíteni Csádot.
Minél távolabb tartjuk ugyanis Európától az illegális migránsokat, annál több esélyünk van arra, hogy megállítsuk őket. Megfordítva: minél többen jutnak el Észak-Afrikába, a Földközi-tenger partjaihoz, az ottani államoknak – az Európai Uniós országokkal kötött megállapodások ellenére – annál kevesebb esélye van mindegyiküket megállítani és feltartóztatni. Ha pedig már Európába jutottak, nincs visszaút. Éppen ezt látjuk most: hiába próbálják a nyugati országok kitoloncolni az illegálisan ott tartózkodókat, erre vajmi kevés esély van. Ez pedig magával hozza az integrációs nehézségeket, a szociális ellátórendszer túlterheltségét és a biztonsági kockázatokat, ahogyan azt legutóbb Solingen városában is láthattuk. Nem beszélve arról, hogy a migránsok Száhel-övezetben tartására való törekvés a leghumánusabb migrációs politika.
Mert nem ígéri a jobb európai élet esélyét. Nem csábít senkit arra, hogy az életét kockáztatva átszelje először a több, mint 4000 kilométeres Szaharát, majd egy lélekvesztőre ülve nekivágjon a Földközi-tengernek. És ha mindezt túléli, bekerüljön egy európai útvesztőbe, ahol évekig csak teng-leng. A kormány Csádnak nyújtott segítsége helyben kínálja a jobb élet reményét és ennél nincs jobb lehetőség. Víztisztító berendezések, oktatási együttműködés, mezőgazdasági tudásátadás. Ezek azok a dolgok, amelyekkel Afrikában is biztosítani lehet egy jobb élet reményét. Persze Magyarország nem tud egész Afrikán segíteni. Viszont meg tudja tenni az első lépést és – mint oly’ sokszor az elmúlt években – meg tudja mutatni a helyes irányt egész Európának.
Címlapképen: Gyorssegélyként 35 doboz gyógyszercsomagot adtak át a Hungary Helps Program képviselői Csád legnagyobb, központi kórházának. Forrás: Facebook/Hungary Helps – Magyarország segít
