Ungváry Zsolt: Az Isten képmása

Mindig is izgatta az emberiséget, vajon hogy nézhet ki az Isten. Mivel mindent antropomorfizálunk, a keresztény hagyományokban templomok freskóin vagy képes Bibliák lapjain a Teremtő egy jóságos, szakállas, ősz bácsi. Teológiailag ez persze nem állja meg a helyét, a modern egyház nem is örül az ilyenfajta ábrázolásoknak.

Pedig nem kell elkeseredni, hiszen tudjuk, hogyan néz ki a Mindenható. Ugyanis az Egyetlen Isten emberré lett, és a második isteni személy, az Ige testet öltött. „Aki engem látott, látta az Atyát!” (Jn. 14,9), mondja Jézus, eloszlatva a kételyeket. Na de hogy nézett ki a kétezer éve Galilea, Szamária és Júdea poros útjait koptató Megváltó? Milyen jó lenne egy videó felvétel vagy legalább egy fotó róla.

Szerencsére van. A Torinóban 1578 óta őrzött 4,36-szor 1,1 méteres lenvászon kendőn egy meztelen, megkínzott, megkorbácsolt és keresztre feszített férfi teljes alakja látható elölről és hátulról. A kendőt őrzői mindig is Jézus halotti leplének tartották, útja apróbb hiányosságokkal Jeruzsálemen, Edesszán, Konstantinápolyon és Franciaországon keresztül Torinóig követhető. A test – és ugyanígy az arc – rajzolatát a textília legfelső rostjainak megpörkölődéséből adódó elszíneződések alkotják.

Mivel a – vérnyomokat is tartalmazó – leplen látható sebesülések pontosan összeegyeztethetőek az evangéliumban leírt passióval – ha a máig megmagyarázhatatlanul keletkezett lenyomat a test belső felizzásának és sugárzásának a terméke lehet, akkor egyesek szerint a feltámadással is –, ezért szokták az ötödik evangéliumnak is nevezni. Sőt, inkább az elsőnek, hiszen ha mindez igaz, akkor régebbi, mint a legkorábban rögzített Márké.

Valahányszor a sajtóban szóba kerül a különleges vászon, mindig előkerülnek az ereklye eredetiségét kétségbe vonó hangok, amelyek többnyire arról tanúskodnak, hogy a szerzők nem ismerik a tudomány ezzel kapcsolatos eredményeit.

A leplet először 1898-ban fényképezték le, és az akkori technikának megfelelően először egy negatívot hívtak elő. Itt, a sötétkamrában szembesült vele először a történelemben Secondo Pia amatőr fotográfus, hogy a kendőn látható kicsit elmosódott, fura tónusú kép valójában egy negatív, hiszen a negatívján egy kontúros, az arcvonásokat pontosan bemutató pozitív kép jelent meg. Ez önmagában értelmetlenné teszi a középkori hamisítvány gyanúját, hiszen miért is csinált volna valaki egy rosszul felismerhető negatív képet, amikor ennek még a fogalmáról sem hallottak.

1978-ban az első – és máig egyetlen – tudományos vizsgálat során számos szempontból elemezték a leplet, mintákat vettek belőle. A festett kép vádját aránylag könnyen megcáfolták, hiszen semmiféle festékanyagot nem találtak, ahogyan az ecsetmozgásra utaló irányítottságot sem. A sokszoros nagyításban a halott szemein pénzérmék nyoma fedezhető fel, numizmatikai beazonosításuk szerint I. századi, Júdeában használt római veretek. A pollenelemzés szerint a kendő nem csak francia vagy görög, hanem palesztinai, sőt egyértelműen Jeruzsálem környéki növények virágporát tartalmazza.

A sokat hivatkozott C14-es elemzés, amely a középkorra datálta a relikviát, onnan ered, hogy a néhány perc alatt, a lepel széléről levágott és kormeghatározásra átadott minták későbbi hozzátoldásokból származtak.

A számítástechnika fejlődésével az 1978-ban gyűjtött adatok is újabb értelmezéseket nyerhetnek, de minél többet tudunk róla, annál zavarbaejtőbben valódinak tűnik. Legújabban például azt fedezték fel, hogy a lenszálak Krisztus kori, közel-keleti textilmintákkal mutatnak egyezéseket.

Bár az evangéliumok nem beszélnek róla, de attól még logikusnak látszik, hogy Jézus – aki megjövendölte saját kínszenvedését és halálát – a temetéséről is rendelkezett, hogy ne varjak eledeléül vagy közös sírba jusson a teste, amint a kivégzetteknél ez szokásos. Ő bízhatta meg a temetés elvégzésével Arimathiai Józsefet, talán a különleges, drága kelmét is ő adta át neki. Emellett szól, hogy József (noha ez igen kellemetlen lehetett számára) elkérte Pilátustól a testet, és hogy más – Mária vagy bármelyik apostol – ezt nem tette meg, sőt kifogást sem emeltek; bizonyára ők is tudták, hogy József kinek a parancsára cselekszik.

Minden kor a maga szintjén próbálja értelmezni a jelenségeket, így várható volt, hogy a technológiai fejlődés aktuálisan legmodernebb terméke, a Mesterséges Intelligencia is véleményt alkot. A hozzáférhető adatok alapján az MI meg is alkotta a képet, miként néz(hetett) ki az ember Jézus, avagy a második isteni személy. Ecce, homo. Illetve íme, az Isten. A rendelkezésre álló információkból az emberi elme önálló életre kelt teremtménye megteremti az Istent?

Van azért egy behozhatatlan hátrányunk: a semmiből nem tudunk létrehozni, csak a meglévő dolgokat felismerni és értelmezni. Képességet kaptunk megérteni a teremtést, annak rendjét és szabályait, sőt azok alapján fantasztikus dolgokat alkotni – de magát a természet törvényeit, a világ rendjét nem tudjuk megalkotni, sőt megváltoztatni sem.

Állunk alázattal, lehajtott fejjel a csoda előtt, legyen az bár egy galaxis, egy magból kisarjadt fa vagy a gyermekünk, a szivárvány az égen vagy az Istennek egy lepelre égett arcmása.