Navracsics Tibor: a területfejlesztés segítheti a versenyképességet és a gazdasági növekedést

A területfejlesztés kiegészítő motorja lehet a versenyképesség fejlesztésének és a gazdasági növekedésnek – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén csütörtökön Nyíregyházán.

Navracsics Tibor rámutatott, minél kisebbek a szociális és területi szakadékok egy országon belül, annál versenyképesebb a gazdaság és a társadalom.

A területfejlesztés legfontosabb feladata, hogy csökkentse a területi különbségeket az országon belül – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, ideális esetben ez a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását jelenti a fejlettekhez, kevésbé ideális helyzetben valamilyen „középút” megtalálását teszi szükségessé, rossz esetben pedig a fejlett térségek a fejletlen felé történő leszakadását okozhatja.

„A házi feladat számunkra egyértelmű, területi szempontból pontosan körülhatárolhatóak azok a térségek, amelyeknek azonnali segítségre van szükségük, valamint vannak olyanok is, amelyeket a versenyképességük fenntartásában kell támogatni”

– fogalmazott a tárcavezető.

Navracsics Tibor az elmúlt húsz év statisztikai visszatekintésében kifejtette, az Európai Bizottság kilencedik, idén áprilisban publikált, elsősorban a területi és szociális kohéziós állapotot elemző jelentése szerint a közép-európai térség – benne Magyarország – erősen felzárkózó helyzetben van. A nemzeti statisztikák szerint elsősorban a főváros felzárkózása jelentős mértékű, míg ettől eltérő pályát futnak be a felzárkózás terén az ország régiói és tájegységei – mondta

Budapest már 2004-ben az unió átlagos fejlettsége felett állt, az akkori 129 százalékos adat 2022-re 158 százalékra nőtt, a magyarországi régiók nagyobb része pedig szintén jobb adatokkal rendelkezik, mint húsz évvel ezelőtt – jelezte a miniszter, megjegyezve, az elmúlt tizenkét év dinamikát hozott a felzárkózásban is.

A 2004 és 2010 közötti időszakot említve elmondta, Budapest kivételével általában a stagnálás vagy pozícióromlás volt megfigyelhető a régiók felzárkózási számaiban, a 2010 utáni időszakban viszont megindult a számok javulása vagy a stagnálás, utóbbi főként a nyugat-dunántúli terület esetében volt megfigyelhető a munkaerő elvándorlása vagy áttelepülése miatt.

A magyarországi régiók fejlesztéspolitikai szempontból három csoportra oszthatók, a „szárnyaló”, az uniós csatlakozás előnyeit kihasználó Budapest, az ötven százalékos fejlettségi adat felett lévő vármegyék és régiók, például Pest vármegye, vagy a Nyugat- és Közép-Dunántúl, és a lemaradó, az uniós fejlettségi szintjén ötven százalék közeli vagy alatti eredményeket produkáló Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl – fejtette ki.

A tárcavezető szerint a fejlesztéspolitikának segítenie kell a vidék népességmegtartását, a cél az, hogy élhető vidék és élhető városok jellemezzék Magyarországot.

Navracsics Tibor azt mondta, a jelenlegi tapasztalatok szerint a városi lakosság nem tartja túl élhetőnek a városi környezetet, inkább a falvakba költözik ki, ahol ugyanúgy elvárja a városi szolgáltatásokat, ezért visszajár a városba, e folyamatok azonban az Európai Unió más országaiban is megfigyelhetők.
A járások fejlettségét és a belföldi vándorlási egyenleg térképeit ismertetve elmondta, ezek összehasonlításakor jól látszik, hogyan reagál a lakosság a területek fejlettségének változásaira, ez alapján megfigyelhető az ország délkeleti részéről a középső és az északnyugati területekre történő népességvándorlás, másrészt a városokból történő kiáramlás.

Megjegyezte, az ország lakosságának túlnyomó többsége, mintegy nyolcmillió ember városias körülmények között, azaz városban vagy nagyváros körzetében él, egyre csökken a külső perifériák, azaz az országhatár mellett lévő területek lakosságmegtartó ereje.

A nyitó plenáris ülésen Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke előadásában az államháztartás helyzete és az államháztartási hiány szempontjából elemezte a versenyképességet.

Pleschinger Gyula, az idén 130 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke arról beszélt, hogy az idei konferencia a versenyképesség témája köré szerveződött. Az eseményen huszonkét előadást tartanak, a szekcióülések egy részét előzetesen rögzítettek és elérhetővé tesznek a szervezet honlapján.

Az elmúlt években olyan sokkhatások érték a magyar gazdaságot, amelyek annak sérülékenységére hívták fel a figyelmet, láthatóvá vált, hogy nagyon erősen kitettek vagyunk a viszonylag alacsony hazai hozzáadott értéket produkáló feldolgozóiparnak, az energiának, de sok más gyengeségre is rávilágítottak – mondta köszöntőjében az MKT elnöke. Úgy vélte, erre a versenyképesség javítása és elsősorban az immateriális javakba történő beruházások lehet az ellenszer.

Számos szekcióban fogják a versenyképesség aspektusait megtárgyalni a szakemberek, a témák között szerepel például a monetáris politika, a munkaerőpiac, a mesterséges intelligencia és az államháztartás, az online kiskereskedelem gazdasági és logisztikai hatásai, a demográfiai válság, az innováció és a versenyképesség kapcsolata – ismertette Pleschinger Gyula.

Az előadásokról rövid összefoglaló készül, a legfontosabb szakmai javaslatokat a vándorgyűlés végén összegzik és a hazai gazdaságpolitika döntéshozói elé terjesztik – tette hozzá az MKT elnöke.

Podlovics Roland, Nyíregyháza alpolgármestere hangsúlyozta, öt év után ismét, immár ötödik alkalommal találkoznak az ország közgazdászai és gazdasági szakemberei Nyíregyházán, az idei eseményre csaknem hétszáz szakember érkezett.