Egyiptom nem kér a palesztinokból
A Hamasz október 7-ei támadására válaszul indított izraeli offenzíva nyomán Gáza 2,3 millió lakosa 90 százalékának kellett elhagynia lakhelyét, a térség pedig a humanitárius katasztrófa szélén áll. Az emberek gyakorlatilag kelepcébe estek. Egyiptom lezárta a határait, és azok sem számíthatnak sok jóra, akiknek valahogy sikerül mégis átjutniuk a szomszédos arab országba – mutatott rá hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, a Hamász 2006-os hatalomátvételét követően a Gázai övezetet nemcsak Izrael, de Egyiptom is blokád alá vonta. Az arab ország ezt részben biztonsági okokból tette, részben pedig megakadályozandó azt, hogy palesztinok tömegei szökjenek át a területére. A 2023. október 8-án kezdődő izraeli offenzíva nyomán, de különösen a május eleji, Rafah elleni hadművelet idején Kairó megerősítette katonai jelenlétét Gázánál, Izraelt pedig az 1979-ben megkötött béke felmondásával fenyegette meg arra az esetre, ha a zsidó állam megkísérelné átnyomni a palesztinokat a területére.
A 110 milliós, munkanélküliséggel és más gazdasági nehézségekkel küzdő Egyiptomnak ugyanis nem áll érdekében palesztinok tömegeinek a befogadása, akik között ráadásul akadhatnak Hamász-szimpatizánsok és más iszlamisták is
– írták.
A gázai konfliktus kezdete óta szinte kizárólag a súlyosan sérült, életmentő orvosi ellátásra szoruló palesztinoknak nyílt esélyük Egyiptomba jutni, de nekik is csak szigorú korlátozások mellett, a legsürgősebb esetekben engedélyezték az utat. Akik külföldi útlevéllel rendelkeztek, elhagyhatták Gázát, de ez a lehetőség csak kevesek számára volt elérhető.
A Palesztin Hatóság Egyiptomba akkreditált nagykövete szerint májusig körülbelül 100 000 palesztin talált menedéket Egyiptomban. Sokan közülük jelentős összegeket fizettek egyiptomi közvetítő cégeknek, hogy megszerezzék a szükséges utazási engedélyeket, amelyek felnőttek esetében általában 5000, gyermekeknél pedig 2500 dollárba kerültek. Ezek az utak gyakran hosszú várakozási idővel és további komoly anyagi terhekkel jártak – ismertették.
Azok a palesztinok, akik Egyiptomban találtak menedéket, újabb kihívásokkal szembesülnek, elsősorban bizonytalan jogi státuszuk miatt.
Mivel az egyiptomi kormány nem adott nekik hivatalos menekültstátuszt, sokan csak a Gázai hatóságok által kiadott személyazonosító okmányokkal rendelkeznek, amelyek nem biztosítanak számukra jogi védelmet.
Nem tudnak legálisan dolgozni, gyermekeiket nem írathatják be iskolába, és nem férnek hozzá az alapvető állami szolgáltatásokhoz. A megélhetési nehézségek mellett a korlátozott segélyezés és az egyiptomi gazdasági válság is komoly gondot jelent a számukra.
Egyiptom szigorúan őrzi a tengeri határait, így illegálisan Európába jutni onnan szinte lehetetlen
írták az elemzésben.
Vannak azonban nemzetközi példák arra, hogy egyesek a gázai helyzetet kihasználva menedékkérelmet nyújtanak be európai országokban. A közelmúltban például Belgiumban utasították el két palesztin menekültkérelmét, majd toloncolták őket vissza Egyiptomba.
A konfliktus elhúzódásával egyre többen próbálnak illegálisan más országokba jutni, gyakran hamis (jellemzően szíriai) dokumentumokkal. Ez nemcsak a befogadó országok számára jelent kihívást, hanem jelentősen bonyolítja a palesztin-izraeli konfliktus okozta humanitárius és menekültválság kezelését is. Mindez még sürgetőbbé teszi a nemzetközi közösség és a segélyszervezetek aktív beavatkozását, hogy enyhítsék a konfliktus által sújtott emberek szenvedéseit – hangsúlyozta elemzésében a Migrációkutató Intézet.
