Budapest elveszett tetődíszei – A Landsberger-bérház

A József nádor tér 11. szám alatt eredetileg egy az 1820-as években épült kétemeletes klasszicista bérház, az úgynevezett Sacellary-ház állt, melyet Sacellary Demeter bőrkereskedő építtetett a neves Hild József építésszel. Az épületre Halbauer Rezső 1880-ban emeltetett egy harmadik emeletet. Az emeletráépítés során megtartották az eredeti klasszicista ablakkiosztásokat, ugyanakkor az ablakok szemöldökpárkányait robosztus ornamentikával hangsúlyozták ki.

A Sacellary-ház híres lakója volt Balassa János sebész, aki Európában az elsők között alkalmazta az általános érzéstelenítést a műtéteknél.

Landsberger Izodor dúsgazdag gabonakereskedő 1902-ben vette meg az épületet, melynek átalakításával 1905-re készültek el Messinger (Medgyes) Alajos tervei szerint. Medgyes Alajos oklevelét 1896-ban a budapesti József Műegyetemen szerezte, majd hosszabb ideig Párizsban képezte tovább magát. 1899-ben hazatérve építési irodát nyitott. Számos fővárosi épületet tervezett, többek között az Építőmunkások (Aréna, ma Dózsa György úti) székházát, a főváros Lehel utcai Műhelyházát és a Nyomorék Gyermekek Otthonát a Mexikói úton.

Az új bérház külső megjelenésével jelentősen elütött a környék klasszicista-historizáló arculatától. Ablakkiosztásai megváltoztak és homlokzati ornamentumai is lecsendesedtek. Ezzel párhuzamosan erkélyei robosztus külsőt vettek fel, koronázó párkánya és övpárkánya is hangsúlyos megjelenést kapott. A régi-új épület egyik jellegzetessége a koronázópárkány felett épített újabb szint, amelynek két oldalát kupola zárta, közöttük apró boltíves ablakokkal ellátott félmanzárd található. Itt kaptak helyet a kiszolgálóhelyiségek és a cselédszobák.

Az épület kivitelezését olyan neves iparosok végezték, mint Neuschloss Ödön és Marcell cége, akik a bérlakások fából készült burkolatát szállították. Maróti Géza műhelyéből származnak a lépcsőház gazdag gipszstukkó díszei, amelyek búzakoszorút mintáztak – utalva az építtető foglalkozására. A főbejárati kapu, valamint a lépcsőház szecessziós díszkorlátját pedig a neves díszműkovács, Jungfer Gyula műhelyében készítették. A Landsberger-bérház 1911-ben elektromos liftet kapott, amely abban az időben kuriózumnak számított.

A korabeli fényképek tanúsága szerint a Landsberger-bérház szinte sértetlenül vészelte át Budapest világháborús ostromát, ám 1952-ben új lakásokat alakítottak ki a korábbi apróbb helyiségeket magában foglaló negyedik szinten.

A minősíthetetlen átépítés következtében elbontották a kupolákat és a ház többi nyílászáróitól eltérő megjelenésű ablakokat építettek be. Ennek következtében a korábbi szecessziós épület elvesztette legjellegzetesebb elemeit, ugyanakkor az épület többi díszei szerencsére a mai napig megmaradtak.