Budapest elveszett tetődíszei – A pesterzsébeti községháza


Hirdetés

A Soroksárhoz tartozó Gubacsipuszta területén az osztrák-magyar kiegyezés után két telep alakult ki: az egyik Erzsébet királyné (Sissi) tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló nagyközséggé Erzsébetfalva néven.

Az 1900-as évek elejére rohamtempóban nőtt Erzsébetfalva lakossága, ahol főleg azok a kisebb jövedelmű családok vásároltak telket, akik a környező ipari területek, például a csepeli Weiss Manfréd gyárban, valamint a ferencvárosi Fegyver és Gépgyárban dolgoztak. A növekvő lakosság ügyeinek intézésére és érdekeinek képviseletére született meg az igény egy községháza felépítésére.

Erzsébetfalva elhelyezkedése 1902-ben. (Forrás: zettvel.blogspom)

Az eredeti terv az volt, hogy az új községháza földszintjén egy kaszinó kap helyet, amelynek bérleti díja pénzügyileg fenntarthatóvá teszi az épületet. Azonban a környék kisebb jövedelmű lakossága ellenezte a kaszinót, ahol csak a vagyonosabbak tudtak szórakozni. Végül 1905-ben megkezdődött az építkezés a korszak egyik legnevesebb szecessziós stílusban alkotó építésze, Hegedűs Ármin tervei szerint.

Hegedűs Ármin építész. (Forrás: Nemzeti Örökség Intézete)

A zsidó származású Hegedűs Ármin nevéhez számtalan korabeli épület kötődik a történelmi Magyarország területén. A fővárosi épületei közül a legismertebbek az újpesti Községháza (ma Városháza), a Gellért szálló, az Új Köztemető tornyos főbejárata, a Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnáziuma (ma ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola), a Fiumei úti sírkert árkádsora, valamint a Török Bankház a Szervita téren.

Korabeli képeslap az erzsébetfalvai Községházáról. (Forrás: pesterzsebeti.info)

A magyaros szecessziós stílusú épület alaprajza „U” alakot mutatott. Főhomlokzata két szélső és egy középső rizalittal rendelkezett. A középső tagozat két templomtoronyra emlékeztető tornya egy magastetőt fogott közre. Az épület főpárkányzata felett hullámzó, népi motívumokkal ellátott pártázat futott körbe, tetőzetét pedig Zsolnay-mázas cserepek és díszek tették lenyűgöző megjelenésűvé. A középső rizalit első emeletén kapott helyet az községi elöljáróság ülésterme, melynek hatalmas ablakait színes ólomüveggel bélelték.

A Zeppelin léghajó a pesterzsébeti városháza felett. (Forrás: www.muzeum.pesterzsebet.hu)
Az épület mellett jól látható egy HÉV szerelvény. (Forrás: www.muzeum.pesterzsebet.hu)

A községháza megépítésével alakult ki az addig központ nélkül gyarapodó Alvófalu, Erzsébetfalva főtere, ahová még a HÉV is befutott. Az épület előtt áll 1903 óta a Horvay János és Füredi Richárd alkotta Kossuth-szobor. A község 1924-től Pesterzsébet névvel városi rangot kapott, majd 1932-ben Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta. Kuriózumnak számít, hogy 1931. március 29-én még a Zeppelin léghajó is tett egy kört a városháza felett.

A korabeli fényképről jól látható, hogy a bombázás után szinte sértetlenül állnak az épület tornyai. (Forrás: www.muzeum.pesterzsebet.hu)

Csaknem tizenhárom évvel később már más célból érkeztek repülőgépek Pestszenterzsébet fölé. Máig tisztázatlan, hogy a főváros ellen elkövetett 1944. április 3-i angolszász bombatámadás milyen célt szolgált, hiszen a településen sem katonai, sem ipari létesítmény nem volt. A támadásban többszáz polgári lakos vesztette életét és bombatalálatot kapott a városháza középső része is. Egy korabeli fénykép tanúsága szerint, az előjáróság üléstermének helyet adó középső rizalitból csak a falak maradtak meg. Az épület jellegzetessége, a két torony azonban szinte teljesen sértetlenül megmaradt.

A tornyaitól megfosztott csonka épület külső megjelenésében még viseli a magyaros szecessziós jegyeket. (Forrás: www.welovebudapest.com)

Arról, hogy milyen statikai és állékonysági problémák lehettek velük, nincs információ. Mindenesetre mindkét tornyot elbontották és 1946-ban részlegesen felújítva átadták az épületet. Pestszenterzsébet 1950-től több más településsel együtt nagy Budapest része lett és a főváros XX. kerületét alkotja. Így az 1970-es években a megnövekedett lakosságszám miatt a Városházát egy modern, az eredeti szecessziós épülethez nem illő épületrésszel bővítették ki, amely a mai napig megcsonkítva várja, hogy visszaépüljenek meseszép tornyai.

Címlapkép: Budapest elveszett tetődíszei – Korabeli képeslap az erzsébetfalvai Községházáról. (Forrás: pesterzsebeti.info)


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb