Orbán Viktornak ismét igaza lett
A miniszterelnök a július eleji békemissziója után arról beszélt, hogy ha nem kezdődnek el nagyon hamar a békéről szóló egyeztetések, a háború egy minden eddiginél véresebb szakaszába léphet. Sajnos a kormányfőnek igaza lett.
Ukrajna ugyanis az elmúlt egy hétben betört Oroszország területére és a kurszki régióban több tíz kilométert előre haladva úgy tűnik, hogy meg is vetette a lábát orosz földön. Közben folyamatosak a határmenti orosz települések elleni dróntámadások, emiatt pedig egyre nagyobb területen kell rendkívüli állapotot hirdetnie Moszkvának.
Az ukrán célok egyelőre még mindig nem teljesen világosak. Hivatalos kijevi közlések szerint azt szeretnék, hogy Oroszország a saját bőrén, a saját földjén is érezze a háborút, a megszerzett területekre pedig nem tartanak hosszú távon igényt. Hogy ezen felül mit akarnak még az ukránok elérni, az egyelőre nem világos.
A jelenleg az ukránok kezén lévő területen található az az állomás, ahol az orosz gáz átlépi a határt és elindul Európa felé.
Egyes szakértők szerint ezzel Kijev újra előhúzhatja az energetikai kártyát azokkal az uniós tagállamokkal szemben – mint amilyen Magyarország is -, amelyek vonakodnak a jelenleginél is nagyobb mértékben támogatni a háborút. Ezt a lehetőséget erősíti, hogy a harcok hírére a gáz ára meredeken emelkedett a holland tőzsdén, ugyanakkor a szállítások továbbra is rendben zajlanak, sem az orosz, sem az ukrán fél nem számolt be semmilyen fennakadásról.
Egy másik célként jelölik meg a szakértők, hogy Kijev ezzel a lépéssel próbálja megosztani a keleti fronton sikereket elérő orosz erőket. Ha valóban ez a taktika, akár működhet is, Moszkvát ugyanis láthatóan váratlanul érte az ukrán támadás, és az elmúlt egy hétben nem nagyon tudott semmilyen eredményt elérni a kijevi csapatok visszaszorítása érdekében. Az ukránok taktikájával kapcsolatban a kutatók részéről egy harmadik cél is megfogalmazódik. Eszerint Kijev ezzel akarja felrázni az egyre inkább vonakodó szövetségeseket, ezzel akarja bizonyítani, hogy igenis érdemes további pénzügyi és katonai támogatásokkal ellátni Ukrajnát.
Bármi is a cél, egy biztos: a háború ezzel egy újabb, minden eddiginél véresebb és veszélyesebb szakaszába lépett.
Több okból is. Egyrészt azért, mert már most jól látszódik, hogy az eseményekre az oroszok kegyetlen választ adnak. Máris fokozták a légitámadásokat, és valószínűleg ez még csak a kezdet. Másrészt a fehérorosz haderő is felsorakozott az ukrán határon, valószínűleg azzal a céllal, hogy megossza az ukránok erejét. Ez ugyanakkor minden korábbinál magasabbra emeli a háború kiszélesedésének a veszélyét. Ráadásul ezt a félelmet növeli az is, ahogyan Ukrajna nyugati szövetségesei reagáltak az oroszok elleni támadásra. Ukrajna ugyanis azokat valószínűleg nyugati fegyvereket is használva követte el. Ennek ellenére a nyugati vezetők nem a béke hangján szólaltak meg, nem önmérsékletre intették Kijevet. A legjobb még az volt, ha hallgattak, vagy eddig hallgatnak.
Lengyel és cseh kormányzati szereplők ugyanakkor máris azzal érvelnek, hogy az Oroszország elleni támadások Ukrajna önvédelmének részét képezik. Ezzel pedig csak tovább fűtik a kedélyeket, tovább biztatják a feleket az öldöklésre.
Nagy kérdés ugyanis, hogy Moszkva hogyan reagál minderre. Vajon elfogadják-e a Kreml vezetői is ezt az álláspontot, vagy úgy értelmezik a helyzetet, hogy Ukrajna a nyugat segítségével intézett támadást ellenük?
Orbán Viktor békemissziója után egyre több józan hang jelent meg a világban és Európában, és egyre inkább a fősodratú gondolkodás részévé kezdett válni a háború lezárása. Ukrajna ezt a folyamatot törte most meg az akciójával. Most kellene józannak maradni, most kellene okosnak lenni, és haladni tovább az Orbán Viktor által kijelölt úton.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) békemissziója keretében Moszkvába érkezik 2024. július 5-én. A kormányfő Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével találkozik. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
