Elképesztő: Így hat az apa étkezése a születendő gyermek egészségére

Nem csupán gyermeke, de még unokája egészségére is hatással lehet az apa étkezése – állítják tudósok. Kutatások szerint mindaz, amit bejuttatunk a szervezetünkbe, befolyásolja az utódok anyagcseréjét, kognitív funkcióit, de még a termékenységüket is.

Mai világunkban mindenfajta élelmiszer könnyen elérhető. De hogy ez valójában áldás vagy átok? Erre próbál meg választ adni a TheEpochTimes cikke, amelyben több tanulmány eredményeit szemlézték.

A korai, 19-20. századon átívelő kutatások érdekes eredményeket hoztak, mikor azt mutatták, hogy az élelmiszerhiány helyett a bőség az. ami negatívan befolyásolja az utódok egészségügyi állapotát. Mikor egy apró svéd faluban követték nyomon a férfiak étkezési szokásait és azok hatásait, meglepő módon azt tapasztalták, hogy a bőség és a túlevés növelte a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kockázatát az utódoknál, míg az élelmiszerhiány a korai pubertáskorban éppenhogy csökkentette a leszármazottak szívbetegségének és az ezzel összefüggő halálozásnak a kockázatát.

Ez az érdekes megállapítás azt sugallja, hogy a táplálkozással összefüggő mechanizmus, különösen férfi ágon, jelentős szerepet játszik bizonyos betegségek generációkon átívelő kockázatának kialakulásában.

Hirdetés

Az elmúlt évtizedekben rohamosan terjedtek a témával kapcsolatos vizsgálatok, amelyek az apa táplálkozási szokásainak utódai egészségére gyakorolt ​​hatásaira összpontosítottak.

A tudósok felfedezték, hogy a leendő apa étrendje jelentősen befolyásolhatja gyermekei mentális és fizikai egészségének kockázati tényezőit.

És itt nem csupán az a lényeg, hogy az apa mennyit eszik, hanem az is fontos, hogy mi szerepel az étlapon. Állatkísérletek szerint ugyanis nagyon fontos a zsír, a fehérje és a szénhidrátok aránya és egyensúlya.

A témában még nem végeztek elegendő humán vizsgálatot, de azt tudjuk, hogy a feldolgozott, jellemzően magas zsírtartalmú élelmiszerek könnyen hozzáférhetők és nagyon addiktívak, így az emberek naponta körülbelül 500 kalóriával többet fogyasztanak az ultra-feldolgozott fajtákból. Ezek – a minimálisan feldolgozottakkal ellentétben – magasabb zsír- és szénhidráttartalmúak, aminek negatív hatásai átvihetők az apa örökítőanyagán keresztül.

Patkányokon végzett kísérletek kimutatták, hogy egy 12 hetes, magas zsírtartalmú diéta után megnövekedett a cukorbetegség kockázata a nőstény utódok körében: csökkent ugyanis a hasnyálmirigyük béta-sejt tömege, amely az inzulintermelésért felelős, ez pedig felnőttként növeli a glükóz-intoleranciát.

Egy másik, nemrégiben a Nature folyóiratban közölt tanulmányban a tudósok két hétig zsíros étrenddel etettek hím egereket, összegyűjtötték a spermájukat, és in vitro megtermékenyítéssel embriókat hoztak létre. Azt találták, hogy az apa egerek egészségtelen étrendje ugyan nem befolyásolta utódaik testsúlyát, de a hím utódok körülbelül 30 százalékánál glükóz intoleranciát okozott. Kiderült az is, hogy az apa étrendje megváltoztatta a spermium mitokondriumában lévő genetikai anyag egy bizonyos típusát. Ezek a megváltozott molekulák, az úgynevezett transzfer RNS-ek, amelyek hírvivőkként működnek, megváltoztatják a gyermek génjeinek működését anélkül, hogy a DNS-szekvenciát befolyásolnák.

Ezen túlmenően állatkísérletek kimutatták, hogy az apák zsírban gazdag étrendje a spermán keresztül hatással lehet utódaik egészségének egyéb aspektusaira is, beleértve a kognitív funkciók károsodását és a termékenység csökkenését.

Nem egészséges ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú diéta sem, ezek az egerek ugyanis olyan utódokat hoztak létre, kiknél megnövekedett a különböző érrendszeri és szívproblémák, valamint a rák kockázata. A kutatók azt találták, hogy azoknál az apáknál, akik alacsony fehérje- és szénhidráttartalmú étrendet fogyasztottak, hím utódaik aggodalmaskodó jellemvonásokat mutattak, a nőstények pedig megnövekedett testzsírszázalékkal születtek.

A legmeglepőbb eredménye a kutatásoknak azonban az volt, hogy ezek a genetikai változások nem csupán a közvetlen leszármazottaknál voltak tapasztalhatóak, de generációkon keresztül öröklődtek. 

A tanulmányból származó adatok azt mutatták, hogy a magas zsírtartalmú táplálékkal táplált patkányok nemcsak maguk tapasztaltak glükóz intoleranciát, hanem ezt a tulajdonságot a második generációs utódaikra is átadták.

Az alacsony fehérjetartalmú étrenddel táplált apa egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy utódaik testtömege megnövekedett, és emelkedett az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) szintje a szérumban és a szövetekben. Az ACE különböző krónikus betegségek klinikai markere, beleértve a szív- és érrendszeri problémákat, a cukorbetegséget és a vesebetegségeket. Ezeket a hatásokat pedig nemcsak az egerek első generációjában figyelték meg, hanem a második generáció fiatalkorában is tapasztalható volt.

Már a cikk elején említett, korai svéd tanulmány is kimutatta, hogy a nagyszülők étkezési szokásai hatással voltak az unokák egészségére, főként a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kockázatát tekintve.

A Nature-ben megjelent tanulmány alapján egy nemzetközi kutatócsoport több mint 3000 család adatait elemezve megállapította, hogy az apa fogantatáskori testtömege jelentősen befolyásolja gyermekei testsúlyát és anyagcsere-egészségét, még akkor is, ha figyelembe veszik az anya súlyát.

Ugyanakkor arra is rávilágítanak a kutatók, hogy az alábbi tápanyagokban gazdag, egészséges étrend javítja a spermák minőségét: Omega-3 zsírsavak, E vitamin, C vitamin, béta-karotin, szelén, cink, kriptoxantin, likopin, D-vitamin, folát. Az olyan élelmiszerek, mint a hal, a kagyló, a tenger gyümölcsei, a baromfi, a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök, jótékony hatással vannak az örökítőanyagra.

A mediterrán étrend követése pedig javítja spermiumok mozgékonyságát. Ezzel szemben a magasan feldolgozott húst, transzzsírokat, alkoholt, cukorral édesített italokat és édességeket tartalmazó étrend rontja a sperma minőségét, és globálisan hozzájárulhat a termékenységi ráták csökkenéséhez.

Nem mindegy tehát, mit fogyasztunk, hiszen választásainkkal hozzájárulhatunk az elkövetkezendő generáció egészségéhez.

Forrás: theepochtimes.com

Kiemelt kép forrása: Pixabay