Minden jogállamisági normát felrúg a brüsszeli vezetés

Az európai parlamenti választások után néhány nappal érkezett a hír, hogy óriási büntetést szabott ki az Európai Bíróság Magyarországra annak menekültügyi szabályai miatt. A döntést nehéz nem politikai eszközként értékelni.

80 milliárd forintot kellene befizetnie hazánknak a brüsszeli kasszába a testület döntése értelmében csak azért, mert a magyar kormány egy hatékony migrációs politikát működtet, és nem engedi, hogy illegális bevándorlók tömegesen lépjék át a magyar és ezzel az európai uniós határt. Brüsszel ugyanakkor ezt az uniós joggal ellentétesnek minősítette és a Bizottság által javasoltnál 70-szer nagyobb büntetést rótt ki Magyarországra. Ráadásul ezt még megfejelte azzal is, hogy ha a kormány nem fizeti be a bírságot, napi (!) 400 millió forint késedelmi pótlékot kellene utalnia Brüsszelbe. 

Az Európai Bíróság döntése több szempontból is arcpirító, szégyenletes és minden jogállamisági normával szembemenő.

Kezdjük a gyakorlati szemponttal! Amit ugyanis mindenképpen le kell szögezni, hogy a magyar határőrizeti rendszer, amelynek van fizikai és jogi része is, tökéletesen működik. Ezt nem a kormány, vagy bármilyen szakértők nyilatkozatából, hanem a számokból olvasható ki. Míg ugyanis a dél-európai migrációs útvonalakon naponta ezrével özönlenek az illegális bevándorlók Európa felé, addig a magyar határszakaszon az átlépési kísérletek száma már a napi 10-et sem haladja meg. Ennél jobb bizonyíték nem kell a rendszer hatékony működésére. Európa ugyanakkor ahelyett, hogy átvenné a magyar mintát és megvédené a határait, inkább bünteti hazánkat, amiért egy valóban jól működő rendszert tart fenn. Magyarország ráadásul mindezt nem kevés pénzből teszi:

Magyarország több száz milliárd forintot költött az elmúlt években Európa védelmére, Brüsszelből ugyanakkor ezért nem köszönetet, vagy a költségek legalább egy részének átvállalását kapjuk, hanem büntetést.

Pedig ha nem jönnének be az illegálisan érkező, menekültstátuszra nem jogosult migránsok, akkor Európa nyugati felének egy másik nagy problémája, a kitoloncolások nehézkessége is megoldódna. Persze az már egyre világosabban látszik, hogy valójában Brüsszelben nem is cél az, hogy megoldják a migrációs válságot. Az uniós vezetés mögött álló pénzügyi és üzleti körök ugyanis még mindig óriási üzletet látnak a bevándorlásban, és hogy ha az általuk áhított cél csak Európa tönkretételével érhető el, akkor így cselekednek. A brüsszeli elit pedig önálló cselekvés helyett kézfeltartva nézi, hogy mi történik.

Van ugyanakkor még egy szempont, ahonnan nézve vérlázító a Magyarországra kiszabott büntetés. Nehéz ugyanis nem észre venni, hogy mennyire a bosszú vezérelte azokat, akik döntöttek róla. A Bizottság ugyanis javasolta a bíróságnak Magyarország megbüntetését, ugyanakkor 70-szer kisebb mértékben. Valószínűleg a választások eredményének és a békepárti jobboldal győzelmének köszönhető, hogy végül ekkora lett a kiszabott bírság.

Brüsszelben ugyanis nem tudják elviselni, ha a velük ellentétes álláspontot képviselőknek van többsége és igaza, és ilyenkor a jog eszközeit is feláldozzák a politika oltárán.

Mert mégis milyen jogi indokai lehetnek annak, hogy a bejelentést pár nappal a választások utánra időzítik, és mivel lehet alátámasztani azt, hogy a javasoltnál 70-szer magasabb összeg befizetésére kötelezik Magyarországot? Egyértelmű a válasz: Brüsszel ismét a jog eszközét használta fel a politikai célok elérésére. Persze nem ez az első eset, de ilyen kirívóval eddig még nem találkoztunk. Ezek után pedig nem lehet olyan brüsszeli bürokrata, aki a jogállamiságot kéri számon hazánkon abból a városból, ahol sokadjára köpték szembe a saját jogállamisági elveiket. 

Címlapkép: Határvadászok járőröznek a magyar-szerb határon, Röszke közelében 2022. szeptember 28-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor