Körülbelül két hét telt el a mannheimi késes támadás óta, amelyben egy rendőr az életét veszítette. A gyanúsított egy afgán, aki több éve Németországban él. Van-e összefüggés a migrációs háttér és a bűnözés között? Dirk Baier kriminológus a Focus.de kérdésére azt válaszolta, hogy a késelések száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években, de az a baj, hogy a rendőrség csupán 2020 óta köteles erről statisztikai adatot gyűjteni. A másik probléma, hogy a bűncselekményeknek csupán a felét jelentik be a sértettek, és ez valószínűleg így van a késelések esetében is.

Ráadásul a késelések kötelező statisztikájáról már 2018-ban döntöttek a szövetségi államok belügyminiszterei, de két évig semmi sem történt – írta a Nius.de. A cikk szerint szövetségi belügyminisztériumnak és az alárendelt Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatalnak (BKA) máig sincs megbízható adata a késes támadásokról. Ez főként azért van így, mert az illetékes hatóságok

további harmonizációt határoztak meg a rögzítési módok tekintetében, így a késes támadások adatait még nem lehetett teljes egészében közzétenni.

Ez magyarul azt jelenti, hogy mindenki ódzkodott az egyre rosszabb statisztikai adatok közzétételétől, és a témát, mint egy forró krumplit, egymásnak dobálták.

Ezt elfogadhatatlannak nevezte Christoph de Vries, a CDU politikusa is. Így nyilatkozott a Nius-nak:

„ Ez a veszély – az afgán iszlamista mannheimi gyilkossága kapcsán – ismét nyilvánvalóvá vált az országunkban élő milliók számára. Ami a késes bűnözést illeti, feltűnő eltérés van a szövetségi bűnözési statisztikák és az állam adatai között. Felmerül a kérdés, hogy a szövetségi belügyminisztérium a számadatok közzétételekor miért nem mutatott rá, hogy nincsenek érvényes adatai. A szövetségi számok nyilvánvalóan nem tükrözik a valóságot, és hamis képet adnak arról, hogy milyen valós veszélyt jelent a kések használata. A harmonizáció részeként a kések mellett más vágó- és szúrófegyvereket is rögzíteni kell a statisztikában, mint a fejsze és a machete.”

Ami a lényegesen alacsonyabb számokat illeti:

amíg az országos bűnözési statisztika 13844 késes támadásról számolt be, a szövetségi államoktól beszerzett adatok szerint legalább ennek a duplája, 26311 eset történt, ha nem több. Ez napi 72 olyan esetet jelent, amelyet késsel vagy egyéb szúró- és vágófegyverrel, machetével vagy csákánnyal követtek el.

A Nius.de szerint mindez azt jelenti, hogy a Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter (SPD) által vezetett hatóságok vagy nem ismerik a késekkel elkövetett bűncselekmények pontos számát, vagy nem merik azt nyilvánosságra hozni.

A társadalmi nyomás hatására a belügyminiszter tavaly áprilisban azt javasolta, hogy a vonatokon és a tömegközlekedési eszközökön legyen tilos kést birtokolni, de annak nyoma sincs, hogy azóta történt-e bármi is ebben az ügyben. Az viszont tény, hogy néhány városban, mint Köln, Düsseldorf és Stuttgart, léteznek már fegyvertilalmi zónák, amelyekben nem csupán a szúró és vágó eszközök, hanem a fegyverek birtokosait megbüntethetik, ha elkapják őket.

Ami pedig a migránsok szerepét illeti: Dirk Baier kriminológus szerint a szocializációs élmények mindig együtt járnak a bűnözéssel.

Az olyan kulturális hiedelmek, mint például az „igazi férfi” normái, amelyek legitimálják az erőszakot, szintén szerepet játszanak benne.

Ehhez járul hozzá a trauma, amely a menekülési élményekből származik. Ha pedig valaki munkanélküli vagy bizonytalan körülmények között él, szintén erősödik benne a védekezésből származó agresszió, amelyhez hozzátartozhat a kés vagy másféle szúróeszköz állandó birtoklása.

Címlapkép: Frank-Walter Steinmeier német elnök virágot helyez el a késes támadás helyszínén tartott megemlékezésen a németországi Mannheimben 2024. június 7-én. A május 31-én történt késelésben a támadó többször is megszúrt késével egy 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe. A támadásban többen megsebesültek. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek