Az EU egymilliárd eurót ad Libanonnak, részben azért, hogy ne engedjék kifutni a Ciprus felé tartó, migránsokat szállító hajókat
Május 2-án Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Unió 1 milliárd eurós segélycsomagot nyújt Libanonnak, melynek elsődleges célja a gazdasági válság enyhítése és annak biztosítása, hogy a hatóságok ne engedjék kifutni a Ciprus felé tartó, irreguláris migránsokat szállító hajókat – mutatott rá keddi Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Azt írták, hogy hogy Libanon jelenlegi pénzügyi helyzete kritikus, a 2019 óta tartó gazdasági válság során a libanoni líra értéke drasztikusan csökkent, a bankrendszer összeomlott, az alapvető közszolgáltatások rendszere szinte teljesen leállt. A lakosság közel fele mélyszegénységben él, a gazdasági helyzet folyamatos romlásával egyre több ember válik kiszolgáltatottá a közel-keleti országban. Az egy főre jutó menekültek számát tekintve Libanon globálisan az első helyen áll.
Az országban élő körülbelül 1,5 millió szíriai menekült a libanoni lakosság 25-27%-át teszi ki.
2011 óta az EU több mint 3 milliárd euró támogatást nyújtott Libanonnak a szíriai menekültek és az őket befogadó közösségek segítésére – ismertették.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Nikos Christodoulides, a Ciprusi Köztársaság elnöke kíséretében Bejrútba látogatott, ahol a közel-keleti ország kihívásairól és az EU lehetséges támogatásáról tárgyaltak. Von der Leyen bejelentette, hogy az Unió újabb, ezúttal egymilliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot nyújt Libanonnak a 2024 és 2027 közötti időszakban. Az EU támogatása három területre fókuszál majd, úgymint az alapvető közszolgáltatási rendszer megerősítése, a Nemzetközi Valutaalap által is szorgalmazott pénzügyi reformok véghezvitele, valamint a határellenőrzés és migrációkezelés, beleértve az emberkereskedelem és embercsempészet elleni megerősített küzdelmet.
Az EU segélye nemcsak a humanitárius helyzet javítását célozza, hanem egyfajta politikai nyomásgyakorlásként is szolgál annak érdekében, hogy az ország a menekültválságot helyben kezelje, és ne induljanak meg újabb tömegek Európa felé.
A megállapodás sok vitát váltott ki. Egyes elemzők úgy vélik, a pénzügyi támogatás rövid távon enyhíti a gazdasági nyomást, de hosszú távon nem oldja meg a strukturális problémákat. Az ECFR friss elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a szíriaiak 80%-a nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel Libanonban. Tekintettel arra, hogy a szíriaiak állandó jelenléte megingathatja az ország törékeny politikai egyensúlyát, az EFRC ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi támogatást szigorúan kössék a legális tartózkodási engedélyek kibocsátásához.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Libanon továbbra is stratégiai fontosságú partner az EU számára, és a szervezet kiemelt célja, hogy segítsen az országnak kilábalni a mély gazdasági válságból és támogassa a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit, beleértve a szíriai menekülteket. Az EU és Libanon közötti együttműködés sikere érdekében azonban elengedhetetlen az átláthatóság és a felelősségre vonhatóság biztosítása, hiszen csak így lehet szavatolni, hogy a segélyek valóban elérjék a rászorulókat és hozzájáruljanak az ország stabilizálásához.
A terv kivitelezését nehezíti, hogy a 2022-ben tartott választásokat követően beálló politikai patthelyzet miatt Libanonnak se kormánya, se elnöke nincs – jegyezték meg.
Címlapkép: A 2024. május 9-i képen a libanoni keresztény párt, a Szabad Hazafias Mozgalom (FPM) támogatói tüntetnek a szíriai menekültek kiutasításáért, illetve a libanoni kormány és az EU megállapodása ellen az ENSZ bejrúti irodájánál. A napokban szíriai menekültek százai hagyták el Libanont a menekültellenes hangulat fellángolása miatt. Az újabb szíriai menekülthullám a közel-keleti térséget destabilizáló gázai övezeti háború hatására indult az Izraellel határos Libanonból, elsősorban Ciprusra. Az Európai Unió május elején 1 milliárd eurós (364 milliárd forint) pénzügyi csomagot ajánlott fel Libanonnak a gazdaság megerősítésére, és a migráció kezelésére. Fotó: MTI/AP/Huszein Malla
