Zarándokvonattal Csíksomlyóra
Most 2024-ben, 1500 zarándok indult a csíksomlyói búcsúba a Boldogasszony Zarándokvonattal. A résztvevők nagyrészt visszajárók, akik minden évben jönnek, de sokan először vettek részt a zarándokvonatos utazásban. A zarándokoknak felejthetetlen élményben volt részük, legtöbben a megható kifejezést használták erre. Négy napon át a megtisztító sírás, emelkedett szív, a hazafiság, összetartozás és az Isten gyermekeinek érzése kísérte az eseményt.
„Mi egy vérből valók vagyunk” érzés áthatott mindent. A vonat több helyen megállt, mert a helyi, az elszakadt országrész emberei ott álltak rendületlenül az állomásokon és szívvel- lélekkel fogadták a zarándokokat, tudván hogy ők az anyaország lakói. A legfelejthetetlenebb fogadtatás Nagykárolyban volt, nagy tömeg fogadta az érkezőket lelkesen. Ekkor a zarándokok leszálltak a vonatról és részt vettek a köszöntőkben, a kultúrműsorban, még meg is táncoltatták őket a helyi néptáncosok. Hosszú asztalon kínálták a pogácsát, édes süteményt, palackos vizet, amit mindenki felvihetett a vonatra. Hatalmas rakomány almát kaptak a zarándokok, amit az 1500 ember 4 napig fogyasztott. Végül közösen elénekelték a Himnuszt, a Székely himnuszt, és az Ó, én édes jó istenem csodálatos dallamait. Mindenki sírt erdélyiek és itthoniak, és ez így ment 4 napon át.
A zarándokvonat utasai az egész napos utazás után, a késő esti órákban érkeztek meg a szállásokra, több helységben várták őket kényelmes szállásokkal. A legszebb, talán Böjte Csaba két zarándokháza volt Gyergyószárhegyen, csodálatos természeti környezetben, gondozott udvaraival, ízletes erdélyi ételekkel. A táj, mindenhol körülöleli az embert, akár a vonaton utazik, mely 4 napig a zarándokokat viszi oda – vissza, vagy a szállásokon, helységbe menet. Sok embernek eszébe jutnak itt Vass Albert „Adjátok vissza a hegyeimet” sorai, látva a fenyvesekkel borított hegyeket. Ha ez nem is történik meg, lélekben itt együtt lélegzik a magyarság, és áthatja a nemzettudat. Nagyon sok fiatal utazott a vonaton, főleg a Rákóczi szövetség keretein belül, és mindenki a felemelő érzésről beszélt, ami itt áthatotta.
Másnap történt a kegytemplom látogatása, ahol a csíksomlyói Szűzanya található, igaz csak szobor formájában, de a katolikusok tudják, hogy ilyenkor itt van velük.
A Szűzanya meglátogatásával és köszöntésével telik el ez a nap, a zarándokok kegytárgyainak megszentelése folyik Mária által. Itt mindenki tisztában van a Szűzanya jelentőségével az üdvtörténetben. Ha ő nem mond Igent, akkor nincs megváltás, ő nevelte az Üdvözítőt és végigszenvedte kereszthalálát. Ezt az emberiség megváltásáért vitte végbe Jézus az Istennek fia. Itt azt is tudja mindenki, hogy Szent István királyunk neki ajánlotta országunkat, ő a leghatalmasabb patrónánk, amit szép egyházi énekekben idéznek fel a hívek. Három napon keresztül szentmisén vesznek részt a zarándokok, az első a kegytemplomban van. A legvállalkozóbb szellemű fiatalok ekkor mennek fel a keresztúton a meredek hegyoldalban, míg a többiek a templom környékét járják be, és vesznek magukhoz borvizet is.
A keresztút, ami a kereszténység lényegéhez, a megváltáshoz vezet, a források nyomán Mária az édesanya révén jött létre. Emmerick Anna Katalin szerint, Jézus kereszthalála után, Mária kezdte megjelölni a főbb stációkat, egészen a Kálvária dombig. A korabeli zsidók ezt mindig lerombolták, de a Szűzanya naponta újraépítette, és az apostolok kezdtek el először járni rajta, és ezt több mint 2000 éve folytatják a katolikusok.
Szombaton következett a zarándoklat fénypontja, gyaloglás és szentmise a csíksomlyói hegyen. A zarándokokat vonat vitte Gyergyószentmiklósra, és onnan gyalogoltak be Csíksomlyóra zászlókkal, táblákkal, végig énekelve. 
Ez is felemelő érzés volt, a nagy tömegben haladni a cél felé, miközben erdélyiek is jöttek az úton. A gyaloglás esővel kezdődött szinte szokás szerint, de hamarosan kisütött a nap és kezdte felszárítani az eső nyomait. A zarándokok felkészültek esőkabáttal, esernyőkkel és jókedvűen énekelve haladtak a hosszú úton. Megérkezve a templomhoz elképesztő tömegben elől a Boldogasszony zarándokvonat táblával, indult a csapat fel a hegyre. Kicsit még sáros volt az út, de szerencsére nem annyira, mint a pápalátogatáskor. Fent a hegyen minden csoport elfoglalta a neki kijelölt helyet, így jó szervezéssel, lehetett irányítani a fantasztikus méretűre duzzadta tömeget. Amerre szem ellátott mindenhol emberek és mindenki ugyanazért a célért jött. Ez a zarándoklat legmeghatóbb része, amikor ennyi magyar ember határon innen és túl együtt imádkozik és énekel az Úrnak, és a Szűzanyának. Fent a hegyen gyóntató papokhoz álltak sorba az emberek, volt, aki sírva vallotta bűneit, talán éppen most tért meg. Szép volt a Szentmise, amit Felföldi László püspök tartott. Sorolta a fő értékeket, Isten, haza, család. A Szentlélek békét hozott, az emberek maguk is imádkoztak a békéért. A Szentáldozás most is jól szervezetten történt, hófehér és sárga esernyők jelezték az Úr testét szolgáltató papok helyét. A hívők tudják, hogy itt az Úr valóságosan van jelen az Oltári szentségben, ha bemennek a templomba, és az ostyában, ami Jézus teste. Ráadásul Pünkösd ünnepén a szentlélek is a hívek között jár, várják kiáradását.
Az utolsó napon van a Pünkösdi mise, ami ezúttal Gyergyószentmiklóson volt szabadtéren, a templom előtt. Ekkor történt a zarándokok búcsúztatása, a szervezők munkájának köszöntése. A misét celebráló pap azt mondta, „csak az a boldog, aki hálás”. És valóban azt olvassuk a Bibliában, hogy adjatok hálát mindenért az Úrnak. 
A zarándokok igazán hálásak voltak mindenért, nem hallatszott zúgolódást közöttük. Igaz, az Úr mondja is „ne zúgolódjatok” és ezt megtartották, pedig 1500 főnek kellett alkalmazkodni egymáshoz.
Béke, szeretet, emelkedett szív, csorgó könnyek, ez volt jellemzője a befejésnek is a szabadtéri misén.
Újra elhangzott a Himnusz, a Székely himnusz és az Ó, én édes jó Istenem kezdetű régi székely himnusz, ahogy 4 napig mindennap. A vonaton pedig oda és vissza csodálatos lelki vezetés volt, Zarándokok énekes füzetével, amit Pálmai Árpád kántor szerkesztett és vezetett hazafelé is.
A Szentlélek erősen működött ezen az úton, táplálva a hazaszeretet, Istenszeretet és a Szűzanya szeretetének érzését.
Ó, én édes jó Istenem
Vándorfecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll.
Hazajöttünk, megáld majd a,
Csíksomlyói Szűz Mária
Pók Katalin
Címlapképen: Zarándokok székely és magyar zászlót lengetnek a csíksomlyói búcsúba tartó Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors Össznemzeti Zarándokvonaton a sepsiszentgyörgyi vasútállomáson 2024. május 17-én. Fotó: MTI/Kátai Edit
